Vizsgák, beadandók és káosz, a hangsúly pedig egyértelműen az utóbbin van. Én, a kis elsőéves azt gondoltam év elején, hogy annyira nem lehet nehéz szakfelelősnek lenni. Nem, persze, egyáltalán nem nehéz… A felelősségem az, hogy két vizsgadátumot beszéljek meg minden tanárral és utána foglaljam le a vizsgák helyszínéül szolgáló termet, és mindezt kommunikáljam a szaktársaim felé, mindenféle félreértés nélkül úgy, hogy a kecske is jól lakjon, s a káposzta is megmaradjon.
Az első kettő sima ügy, a folyamat közben csak a saját tudatlanságomat kellett realizálnom. Ugyanakkor „kedvenc” tanárom is lett, aki szerint rendben van, hogy az utolsó órán mondja el a vizsgatételeket, mielőtt kezdődne a szesszió. Csak tizenhárom tételt adott, amit a 430 oldalas könyvből kicsivel több mint egy hét alatt kell kijegyzetelni. Megjegyzem, szerinte az is rendben lett volna, ha akkor mondja el a vizsgadátumokat is. Ez még oké, de az, hogy a munkám a szaktársaim felé való kommunikációnál csússzon el, na, arra nem számítottam, pedig hatan vagyunk, és úgy érzem, nem az én hibámból lett felesleges feszültség.
A Microsoft Teams – szerintem – az egyetemisták kedvenc felülete, a szesszió időszakában főleg. A határidőket ezen a platformon kell időnként figyelni és ellenőrizni.
Jöjjön a konfrontáció felvázolása, mert a történet kiindulópontja éppen ez a csodás Teams. Szombat este írtam a csoportba, hogy aki az első dátumon akar vizsgázni, annak a beadandót vasárnap tizenegyig le kell adnia. Az üzenet után elküldtem a Teams feladatot is. Nem gondoltam, hogy a feladatot senki sem nézi meg, így mindenki azt hitte, hogy este tizenegy óra a leadási határidő.
Másnap, amikor a beadandóról beszélgetünk, nyugodtan tettem fel a kérdést, hogy beadta-e mindenki, mert néhány perc van a határidőig. Nagy csend után nagy betűkkel jött a „Mi? Én azt hittem, este tizenegy!” Ezzel elúszott a szesszió első napján való vizsgázás lehetősége...
Ennek a kis esetnek az a tanulsága, hogy a következő szesszióra szükségem/szükségünk lesz tartalék idegrendszerre, hogy a ránk váró megpróbáltatásokat kibírjuk.
Győrgyike Noémi Csilla
