Az erdélyi magyar tudományos élet erős és összetartó

Kettős ünnepet ült pénteken az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME): egyrészt megemlékeztek a 165 évvel ezelőtti megalakulásról, másrészt arról, hogy 25 évvel ezelőtt szervezte meg az EME először, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) biztatására, az első tudományünnepet. 

– A mai ünnep kettős évforduló: 165 évvel ezelőtt alakult meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és huszonöt évvel ezelőtt szerveztük meg a Magyar Tudományos Akadémia biztatására régiónkban a magyar tudomány ünnepét. Idén a Magyar Tudomány Napja Erdélyben (MTNE) égisze alatt 21 rendezvénynek adtunk otthont, több mint 300 előadással a programban. Erdélyben, kisebbségi közösség tagjaiként gyakran kellett korlátozott forrásokkal dolgoznunk, de ez nem jelentett akadályt az értékteremtésben. Az MTNE számunkra annak is ünnepe, hogy képesek vagyunk összefogni, és erőforrásainkat a közösség javára fordítani – köszöntötte az egybegyűlteket Bitay Enikő, az EME elnöke. Hozzátette: az egyesület alapítói, gróf Mikó Imre kezdeményezésére olyan alapokat fektettek le, amelyek ma is példát mutatnak. – Az EME küldetése a tudományok és a nemzeti műveltség emelése. E célok aktuálisak, sőt napjainkban még nagyobb jelentőséggel bírnak. Az MTNE nemcsak a tudományos eredmények bemutatásának ünnepe, hanem annak felismerése is, hogy a tudomány mindannyiunk közös értéke, öröksége. Ez nem marad fenn önmagában. Közös felelősségünk, hogy ápoljuk, gyarapítsuk, közkinccsé tegyük, az EME-t fenntartsuk – mutatott rá. Elmondta: az EME fennállása óta kutatók, tanárok, szakemberek generációi nevelkedtek falaik között, és munkájuk révén váltak a tudomány képviselőivé a nagyvilágban. – Ez a nap arra is emlékeztet, hogy a tudomány nem ismer határokat. Az erdélyi tudósok munkája hozzájárul a tudományhoz, nemzeti értékeink megőrzéséhez. Az erdélyi magyar tudományos élet ma is erős és összetartó. Kívánom, hogy ez az esemény legyen a tiszteletadás és a közös építkezés újabb fontos mérföldköve az EME és a magyar tudomány történetében. Az ünnep erősítse meg elkötelezettségünket a tudomány, a kultúra és közösségünk iránt – fogalmazott az EME-elnök. 

A magyar tudományt szolgálják akkor is, amikor tudományos eredményeiket ismertté teszik, népszerűsítik a társadalom szolgálatában – mondta Nagy László akadémikus, KAB-elnök, aki azt kívánta, hogy az EME és a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) együttműködése legyen továbbra is gyümölcsöző. 

– Amikor az EME 1859-ben létrejött, hazánk még kettéosztott volt. Széchenyi az 1825-ös pozsonyi parlamenti ülés után létrehozta a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA). Gróf Mikó Imre a másik magyar hazában létrehozta 1859-ben az EME-t. Kezdettől fogva partneri kapcsolat volt a két intézmény között. Az MTA elnökei, főtitkárai, akadémikusai között tömegével vannak erdélyiek – mondta Kocsis Károly, az MTA Magyar Tudományosság Külföl­dön elnöki bizottságának elnöke. Rámutatott: az MTA jövőre ünnepli létrehozásának 200. évfordulóját, ezért 2025 a magyar tudomány éve lesz. A valaha élt és élő akadémikusaik száma 2134, közülük 301 a jelenlegi román állam területén született: 53 Székelyföldön, 88 a Partiumban, 29 a Bánságban, 131 Erdélyben. Az erdélyiek közül a legtöbb akadémikust – 45-öt – Kolozsvár adta, 24-en Nagyváradról, 14-en Aradról, 13-an Marosvásárhelyről, 12-en Temesvárról származnak. – Rendkívül szoros szálak fűzik össze az erdélyi magyar tudósokat és az MTA-t. Érezze mindenki magáénak a 200. évfordulót, és amikor jövő év májusában a közgyűlés hónapjában akadémikus választógyűlés lesz, Erdély kapja a legtöbb napot a bemutatkozásra – mondta Kocsis Károly. 

EME és felsőoktatás összefonódása 

Az EME 165 éve és az erdélyi magyar felsőoktatás összefonódott egymással. – Az erdélyi magyar tudományosság legfiatalabb intézménye a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Amióta létezik az MTNE, azóta létezik a Sapientia EMTE is. A Sapientia a tudományosság tekintetében letette a névjegyét a tudományos közösségek asztalára. Idén is érdemben és sikerrel tud hozzájárulni ehhez a rendezvényhez: fiatal kollégáink előadók, a Sapientia pedig az esemény társszervezője – fogalmazott Tonk Márton, a Sapientia EMTE rektora. Hozzátette: nagy öröm, hogy az MTA 200 keretében számítanak rájuk is. Ezt azonban természetesnek is vélte, mivel az erdélyi magyar tudományosság rendelkezik olyan eredményekkel, amelyre számíthat az anyaország. Azt kívánta, hogy az EME a következő 165 évben is töltse be az erdélyi és a magyar tudományosság területén azt a komoly központi szerepet, amit eddig. 

– Nekünk, akik itt vagyunk és tudománnyal foglalkozunk, mindennap kell a tudományra gondolni. Nemcsak a tudományt és a tudomány ünnepét éljük, a tudomány magyar nyelvű kibeszélését ünnepeljük. Ezt a napot arra használjuk fel, hogy beszéljünk eredményeinkről. Az egyetemi oktatók és hallgatók felelőssége az, hogy elmondjuk a véleményünket, elmondjuk, hogy a tudománynak mi a véleménye, és ezt minden körülmények között felvállaljuk. Az elmúlt 165 év ezt bőven bizonyította. Erdélyben az a sajátos helyzet állt elő, hogy a magyar tudomány alapjait letevő EME nem csak hozzájárult, hogy felsőoktatás legyen Kolozsváron, de az EME nélkül nem is lett volna itt egyetem. Az ünnepnek arról kell szólnia, hogy megemlékezzünk arról, nekünk tennivalónk van – közölte Markó Bálint, a BBTE rektorhelyettese. 

– Az EME 1990-es újraindulása beépült a mindennapi életünkbe. Évente nagy létszámú és pezsgő orvos- és gyógyszerészkonferenciát rendezünk. Ennek fontos szociális vetülete is van. Erdélyben fontos szakmai találkozók zajlanak. Az EME védőernyő, ami biztosítja, hogy hűek maradunk a hagyományokhoz, eredményesen, sikeresen tudjuk átadni azt, amit elődeinktől kaptunk. Erőforrásaink bőségesek: a sok nehézség ellenére óvatos bizakodással tekinthetünk a jövőre – tudtuk meg Nagy Előd Ernőtől, a marosvásárhelyi George Emil Palade Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem rektorhelyettesétől.

Debrenti Edit a nagyváradi székhelyű Partiumi Keresztény Egyetem tudományos igazgatója rámutatott: a 165 éves EME, mint az erdélyi magyarság szellemi életének nagyon fontos intézménye, a feladatát a mai napig ellátja. Úgy vélte, a hallgatók számára elengedhetetlen a tudományosságban való részvétel. Fontosnak tartja annak a tudásnak, készségnek és gondolkodásmódnak az elsajátítását, amit a tudomány művelése nyújt. 

– A tudomány és művészet inspirálja egymást. A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a kezdettől foga megkülönböztetett figyelmet fordított a külhoni kiváló magyar művészek bevonásába. 2005-ben, még társadalmi egyesületként, 44 külhoni magyar művészt választott a tagjai közé. Amikor 2010-ben alkotmányos köztestületté vált, a nem anyaországi illetőségű művészek levelező és rendes tagjai lettek az akadémiának. Az MMA ösztöndíjasai, díjazottai között szép számban vannak külhoni magyar kiváló tehetségek. Az idei évtől mi is tudunk támogatást nyújtani a magyarországi székhellyel, adószámmal nem rendelkező magyar társaságoknak. Az MMA elnöksége elhatározta, hogy a jövőben megalapítjuk erdélyi bizottságunkat, ezáltal pedig sikerül magasabb szintre emelni az MMA erdélyi jelenlétét, aktivitását, a közös gondolkodást, projektek kitalálását – biztatta a jelenlevőket Richly Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára.

– Mi, az anyaország határain túl élők tudjuk, hogy a tudomány művelése nehezített pálya. De most sokkal könnyebb helyzetben vagyunk, mint száz esztendővel ezelőtt. Fiataljaink tanulhatnak intézményeinkben, az intézmények között pedig összetartozás van. A felvidéki, az erdélyi és az anyaországi magyarok keresik az utat egymás felé, és nem csak a tudomány értelmében – tudtuk meg Lévai Attilától, a felvidéki Selye János Egyetem dékánhelyettesétől. 

Tudomány, mint a jólét és boldogság eszköze 

Oláh Emese, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere szerint az EME 165 életévének megünneplése arra buzdít, hogy kiálljunk a tudomány vívmányai mellett. Úgy vélte, megmutathatjuk magyar tudósaink eredményeit és azokat az értékeket, amiket át tudunk örökíteni az új nemzedék számára. 

– A tudomány a társadalomnak olyan tudást ad, amelyet jólétre, életminőségünk javítására, igazságosabb és boldogabb társadalom megteremtésére lenne célszerűbb fordítani. Tudományos eredményeinket a közjó, nemzetünk, hazánk szolgálatába kell állítanunk. Amióta 165 évvel ezelőtt megalakították az EME-t, a világ sokat változott. Az EME célja azonban ugyanaz: az erdélyi magyar tudományos élet képviselete, az eredmények továbbadása, hogy a szélesebb közösség is erőt meríthessen, gazdagodjon e rendezvény által – mondta Simon István Előd magyar konzul.

Bitay Enikő EME-elnök közölte: az Erdélyi Múzeum-Egyesület Arcképcsarnoka című film- és előadás-sorozat célja megörökíteni azokat a kiemelkedő személyiségeket, akik jelentős szerepet játszottak az EME történetében. A portréfilmek és interjúk elérhetők lesznek az EME YouTube-csatornáján, de könyvsorozatot is terveznek. A pénteki eseményen gróf Mikó Imréről (1805–1876) vetítettek kisfilmet, amelyben Egyed Ákos történészprofesszor ismertette az EME-alapító életrajzát. Tavaszy Sándor teológusról (1888–1951) dédunokája, Tonk Márton Sapientia-rektor számolt be. Szabó Károly történész (1824–1890) életének kolozsvári szakaszáról Sipos Gábor történész értekezett. Petrut Dávid régész, BBTE-oktató pedig Finály Henrik (1825–1898) klasszika-filológia tanár, szótárszerkesztő életművét ismertette. A 19. század közepének legismertebb kolozsvári orvosáról, Csíkszeredai Szabó Józsefről (1805–1872) Gaál György helytörténész, irodalmár értekezett. Bogdándi Zsolt, az EME keretében működő Jakó Zsigmond Kutatóintézet elnöke a névadó történésznek (1916–2008) az EME 1990-es újjáalakításában játszott szerepét, illetve a tudományszervező és utánpótlás-nevelő tevékenységét mutatta be. 

Plenáris előadást tartott Lamm Vanda magyar akadémikus, jogtudós, az MTA alelnöke, Tigyi Gábor akadémikus, biokémikus, a Tennesse-i Egyetem professzora, Szász Levente, a BBTE rektorhelyettese és Tapasztó Levente, erdélyi származású fizikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója. 

Közelgő születésnapja alkalmával a 95 éves Egyed Ákos történészprofesszort köszöntötték. Kocsis Károly átadta az ünnepeltnek a Magyar Tudományos Akadémia kétszáz éves ünnepségsorozatának első kötetét, amely az MTA elnökeit és főtitkárait mutatja be, a jelenlegi MTA-elnök, Freund Tamás kézírásos ajánlásával. Ezt követően Bitay Enikő és Sipos Gábor is köszöntötte Egyed Ákos történészprofesszort.

Gróf Mikó Imre emlékplakettel tüntették ki Lamm Vanda jogászt, Tigyi Gábor amerikai egyetemi oktatót, Szabó Zoltán István gyógyszerész-oktatót Marosvásárhelyről és Fe­jér Tamás kolozsvári történészt, BBTE-oktatót. 

Nagy László KAB-elnök átadta a civil szervezet díjait. Az első és legfontosabb díjat, a Tudomány erdélyi mestere-díjat Egyed Ákos történész kapta. Tudományos kiválóság díjban részesült Balázs Imre József irodalmár. Fiatal kutatói díjban részesült Benedek Botond és Molnár Botond BBTE-oktatók. Tudományközvetítés és tudományos bírálat díjat kapott az Erdélyi Krónika internetes portál, amelyet fiatal történészek és doktoranduszok működtetnek. Fiatal tanár díjban részesült Magyari Tímea zeteváraljai tanító.