Élen járni a tudományosságban, a példamutatásban

Újraindulása óta 34. közgyűlését tartotta az Erdélyi Múzeum-Egyesület

Ünnepi hangulatban zajlott az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) éves közgyűlése szombaton, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Amint Bitay Enikő EME-elnök köszöntőjében kiemelte: az erdélyi magyar tudományosság megőrzésén, s folyamatos fejlesztésén munkálkodó civil szervezet megalakulásának 165. évfordulóját ünnepli idén. Ez a bejelentés adta meg a közgyűlés alaphangját, különleges töltetet adva az eseménynek. A felszólalók valamennyien az EME érték- és hagyományteremtő munkáját értékelték. Mint elhangzott: az eredményeket számokban is ki lehet fejezni, de ennél fontosabb a tagság aktív hozzáállása, a kitartás, amellyel biztosítják a fiataloknak az anyanyelven való kutatás lehetőségét, a tudományos életbe való bekapcsolódást. A szakosztályok idén is megrendezik programjaikat, s igyekeznek újdonságokat is bevezetni. Idén négyen vettek át gróf Mikó Imre-emlékplakettet, két kiadvány nyerte el az Év Könyve kitüntetést.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) idei közgyűlésének résztvevőit Bitay Enikő, a szervezet elnöke köszöntötte. Emlékeztetett: az EME idén immár a 165. évfordulóját ünnepli megalakulásának.  Újraindulása óta az idei a 34. közgyűlés. Tavaly 85 rendezvény házigazdája volt az EME, összesen 45 kutatási programot működtet, és 34 kiadványt jelentetett meg.

Bitay Enikő: van feladat és lehetőség bőven

Számos szakmai képzést, tábort, kiállítást is szervezett az egyesület az elmúlt évben – összegzett az EME elnöke. Kiemelte továbbá: az EME számára kiemelten fontos a tagsága, továbbá a szakosztályok és a fiókegyesületek megerősítése, programjaiknak támogatása. Az elnökség célja, hogy ösztönözzék a szakmai műhelyeket, amelyek biztosítják az utánpótlást. 2024-re a tagság nyilvántartásának felújítását irányozták elő.

varosnapokHirdetés

A közgyűlésen részt vett Komlósi István, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Debreceni Akadémiai Bizottságának (DAB) alelnöke is, aki beszédében kiemelte: Debrecenben, ahol él és dolgozik, folyamatosan jelen volt és van Erdély kulturális és eszmei hatása. Elmondta, miután a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnökévé választották, több olyan együttműködést kezdeményezett, amelyek személyes kapcsolattá alakították a már fennálló összeköttetéseket. „Az EME az erdélyi magyarság tudományos és művelődési életének szervezője és zászlós hajója, munkája a nemzeti hagyományban rejlő tudásról szól. A megőrzés magában foglalja a kultúra szükségszerű megvédését, de a megvédés egyben folyamatos teremtés is. Az EME nemzetmegtartó és nemzetépítő funkcióval rendelkezik. Az erdélyiekre jellemző szívósság és akarat túllendített az akadályokon; nyelvünk, hitünk, kultúránk megtartott bennünket” – hangoztatta felszólalásában Simon István magyar konzul. 

 Komlósi István, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Debreceni Akadémiai Bizottságának (DAB) alelnöke

EME és BBTE: együtt a tudomány művelésében

Markó Bálint, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese köszöntőjében kiemelte: az EME-t mindig is az összefonódások jellemezték. „Én a Mikó-kertbe haza megyek, az Apáthy István teremben oktatok. A Földrajz Kar épületében Fabinyi Rudolf emléktáblája van. Ez az összefogás, összefonódás meghatározó.  Nem könnyű a tudomány művelésével foglalkozni, amikor terjednek az álhírek és hamis próféták vannak, akik a tudomány mellé beszélnek. Ilyenkor fontosak a tiszta hangok, amelyek úgy jöhetnek létre, ha összefog az EME és a BBTE. A BBTE magyar tagozata az EME mellett áll a tudomány művelésében és népszerűsítésében” – biztatott a rektorhelyettes. 

Markó Bálint, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektorhelyettese

Az etikus tudományművelés, a korrekt tudományos eredmények elérése és ezeknek a megfelelő szintű közlése fontos igénye a társadalomnak. Ebben az EME 165 éve éllovas, és a jövőben is képes lesz megfelelni ezeknek az igényeknek – állapította meg Balog Adalbert, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektorhelyettese. Ő is kiemelte: a két intézmény kölcsönösen számíthat egymásra.

Az EME tagjai által felmutatott kitartást és az általuk teremtett hozzáadott értéket nem lehet számokba önteni – mondta Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere, hozzáfűzve: az EME olyan intézmény, amely a jövőbe mutat, a jövő generációját próbálja a tudomány útján elindítani, és biztosítja a fiatalokat arról, hogy kutatásaikat anyanyelvükön is végezhetik. Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy az egyesület tagjainak munkája élő bizonyíték arra, hogy bármilyen kihívás előtt áll az erdélyi magyar közösség, képes lesz helyes és jövőbe mutató válaszokat adni ezekre.

Molnár-Kovács Zsolt, a Pósta Béla Egyesület elnöke az erdélyi magyar közösség reprezentatív szervének nevezte az EME-t, amely biztos hátteret és szilárd támogatást nyújtott a Pósta Béla Egyesület számára. 

Az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ)  és hét tagszervezete is az EME-vel való együttműködésben és közös megvalósításokban gondolkodik. „Fontos, hogy a szakmai műhelyekben már diákként bekapcsolódhatnak a tudományos kutatásokba a fiatalok” – emelte ki Hatos Attila, az OMDSZ elnöke.

Bogdándi Zsolt EME főtitkár nemcsak az EME, hanem a Jakó Zsigmond Kutatóintézet 2023-as tevékenységéről is beszámolt. Megemlítette többek között a Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszakát, a Családorvosi Továbbképző Konferenciát, az Erdélyi Magyar Vendéglátás és Turizmus Konferenciát, a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával rendezett programokat, az őszi Magyar Tudomány Napja Erdélyben rangos rendezvényt. 

Simon István Előd konzul

Ami a Jakó Zsigmond Kutatóintézet 2023-as tevékenységét illeti: folytatódott az Erdélyi okmánytár forráskezelő programja, amely bekerült az MTA Nemzeti programjai közé, illetve  Gyulafehérvár város 1618–1643  közötti törvénykezési jegyzőkönyvei kiadásának előkészítése, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár köteteinek digitalizálása. A kutatóintézet munkatársai több mint húsz publikációt jelentettek meg hazai és külföldi folyóiratokban. Ezen kívül, konferenciákat szerveztek, köteteket szerkesztettek, nemzetközi konferenciákon vettek részt. 

A közgyűlésen Fábián Botond gazdasági tanácsos és Imecs Veronka cenzor is felolvasták jelentésüket, amelyekből megtudtuk: az EME kiadásait igyekeztek pályázatokból fedezni, az egyesület pénzügyi és gazdasági tevékenysége szabályos és átlátható, a források felhasználása hatékony volt. 

Idén 150 éves az Erdélyi Múzeum is

Tóth Orsolya, az EME Könyvtár és Információs Központ munkatársa arról tájékoztatott: a  könyvtárállomány bővítésével, az adatbázisok folyamatos fenntartásával igyekeznek a célközönség számára megfelelő kutatói körülményeket biztosítani, hogy a kiadványok, adatbázisok híre minél több egyetemistához, kutatóhoz eljuthasson. Elmondta, hatalmas a már digitalizált anyag mennyisége. 

Bíró Annamáriától, az EME kiadójának munkatársától megtudtuk: az EME legrégebbi sorozata, az Erdélyi Tudományos Füzetek elérkezett a 300. kötetéhez, és a továbbiakban is folytatódik. 

Új sorozat is indult, Tudósportrék címmel, amelynek első kötetét Bitay Enikő jegyzi és amely Gyenge Csaba (1940–2020) gépészmérnök, az MTA külső tagjának életét és tevékenységét mutatja be.  Idén 150 éves az Erdélyi Múzeum című folyóirat, amely a hagyományokat követve, de új arculattal jelenik meg. 

Állandóság és megújulás a szakosztályokban

Az EME szakosztályainak tavalyi tevékenységéről, illetve az idei tervekről a szakosztá­lyok elnökei számoltak be. A Bölcsészet-, Nyelv-, és Történettudományi Szakosztály tevékenységét Egyed Emese  összegezte. Megtudtuk: az állandóság jegyében megünnepelték a magyar tudomány napját, részt vettek a Kolozsvári Magyar Napokon. A Jakó Zsigmond Kutatóintézettel közösen ókortudományi sorozatot indítottak. Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója kapcsán több rendezvényt szerveztek, így felolvasóesteket is.  Idén Egyed Péter filozófusra – aki idén töltené a 70. életévét – és Mózes Attila íróra emlékeznek. 

Csavdári Alexandra, a Természettudományi Szakosztály elnöke arról számolt be, hogy tavaly  havonta szerveztek felolvasóesteket, tudományos előadásokat.

Az Orvos- és Gyógyszerészettudományi szakosztály keretében végzett munkáról dr. Szilágyi Tibor orvosprofesszor számolt be. A 840 aktív tagot számláló szakosztály saját honlappal rendelkezik,  rendszeres hírleveleket küld tagjainak, több száz résztvevővel tudományos ülésszakot és orvostovábbképzőt szervezett. Idén megemlékeznek arról, hogy hetvenéves a marosvásárhelyi magyar nyelvű gyógyszerészképzés.

Kerekes Kinga, a Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztály elnöke is a szakmai előadásokról, konferenciákról, kutatásokról számolt be. Idén is megszervezik a már hagyományos konferenciákat. 

Kerekes Kinga, a Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi Szakosztály elnöke

A Műszaki Tudományok Szakosztály tevékenysége kapcsán Bitay Enikőtől megtudtuk: évente két  nagy konferenciát szerveznek a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karával közösen, de immár hagyománynak minősül az augusztusi szakmai alkotótábor, a Kolozsvári Magyar Napok keretében az ipartörténeti rendezvények, kiállítások is.   

Robu Judit az EME Matematika és Informatikai Szakosztályának tevékenységéről számolt be. Elmondta: ez összefonódik a Radó Ferenc Társulat, a Matematikai Lapok, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság matematika szakosztályának aktivitásával. Mivel tavaly Bolyai-év volt, több rendezvényt szerveztek az évforduló kapcsán. Idén is több előadást terveznek a partnerintézményekkel, amelyen neves matematikusok és informatikusok emlékét elevenítik fel.

Nyárádi Imre István az Agrártudományi Szakosztály tevékenységét mutatta be. Megtudtuk: ez a szakosztály a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karán működő kertészmérnöki tanszékkel, illetve a Sepsiszentgyörgyi Kar Élettudományi tanszékével partnerséggel valósítja meg rendezvényeit. 

Keszeg Vilmos, az EME alelnöke

Az EME fiókegyesületeiről Keszeg Vilmos, az EME alelnöke beszélt. Elmondta: a korábban megalakult fiókegyesületek életképesnek bizonyultak, és újabbak jelentek meg.  Jelenleg hét fiókegyesület van, amelyek különböző érdeklődésű tagságot szólítanak meg, organikusan beépülnek a települések életébe, együtt szerveznek programokat az oktatási, egyházi, közigazgatási intézményekkel, ifjúsági egyesületekkel, múzeumokkal, az EME szellemiségét képviselik az illető régióban, illetve megszólalási lehetőséget biztosítanak a helyi értelmiség számára.

Székely János jogtanácsos jelentéséből megtudtuk: az EME ingatlanjainak jogi helyzete stabil és rendezett, az elmúlt évben nem indult új peres eljárás az egyesület ellen. 

A közgyűlésen Gróf Mikó Imre-emléklappal tüntették ki Komlósi Istvánt, az MTA-DAB alelnökét (Bitay Enikő laudálta), dr. Szabó Béla marosvásárhelyi főorvost (dr. Szilágyi Tibor laudálta), Kovács Kuruc Jánost, a Zilah és vidéke fiókegyesület elnökét (Keszeg Vilmos laudálta), Simon Zsoltot, a marosvásárhelyi fiókegyesület elnökét (szintén Keszeg Vilmos laudálta).

Gróf Mikó Imre-emléklappal tüntették ki Komlósi Istvánt, az MTA-DAB alelnökét
Emlékplakett dr. Szabó Béla marosvásárhelyi főorvosnak 
 Kovács Kuruc János, a Zilah és vidéke fiókegyesület elnöke 

Az Év Könyve elismerést Egyed Emese (Francia iskola című könyve) és Varga P. Ildikó (A kultúraszervező Vikár Béla című könyve) nyerte el. A kiadványokat Sipos Gábor EME-alelnök értékelte, és felolvasta a szakbizottságnak a nyertesekre vonatkozó döntését.

Egyed Emese Francia iskola című könyvét díjazták

Varga P. Ildikó A kultúraszervező Vikár Béla című könyvéért nyert díjat

„Van feladat és lehetőség bőven: ki-ki megtalálhatja helyét az EME-ben, amely a tudomány szolgálatában áll. Ugyanakkor jövőre is azt szeretnénk, hogy tagjaink az EME-ben otthonra leljenek, és a kisebbségi magyar tudományos élet aktív, hasznos szereplői lehessenek, ugyanakkor utat, lehetőséget, példát, reményt mutassanak, adjáwk át a fiatal generáció számára is – összegzett Bitay Enikő EME-elnök.

Rohonyi D. Iván felvételei