Kiss Tamás és Toró Tibor kutatók a sajtótájékoztatón
Konszenzus van a tekintetben, hogy a magyar nemzettagságot meghatározó legfontosabb kritériumok az önidentifikáció (hogy valaki önmagát magyarnak tartsa) (98 százalék), a magyar nyelv ismerete (96 százalék) és a magyar származás. A magyar állampolgárság azonban eddig nem tartozott a nemzettagságot meghatározó elemek közé. 2016-ban a megkérdezettek mindössze 26 százaléka gondolta azt, hogy „ahhoz, hogy valaki igazi magyar legyen”, magyar állampolgárnak is kell lennie. Ez az arány 2021-re 52 százalékra módosult, ami azt jelenti, hogy jelen pillanatban többségben vannak azok, akik az állampolgárságot az identitást meghatározó fontos elemnek gondolják.
A legkorábbi, 1997-es felmérésben még egyértelmű többséget képeztek azok, akik Romániát tekintették hazájuknak, míg Erdély a szülőföldet jelentette. Ezek a megoszlások még a múlt rendszerben kialakult diskurzusok nyomát viselik magukon, amikor az erdélyi magyar nyilvánosságban a haza fogalma Románia számára volt vindikálva, jegyzik meg a kutatók. Ez a kettősség fokozatosan eltűnik, ma már Románia egyik formában sem jelenik meg.
Az adatok szerint az erdélyi magyarok 47 százaléka tekinti hazájának és 43 százalék szülőföldjének Erdélyt. Ennél kisebb területi egység (Székelyföld, Partium, Bánság, az adott település) szerepelt a hazára adott válaszok 37, a szülőföldre adott válaszok 48 százalékában. Magyarország, vagy a Kárpát-medence említése a válaszokban elenyésző. Romániát a megkérdezettek 10 százaléka tekinti hazájának és 5 százaléka szülőföldjének.
Hasonlóan a 2016-os eredményekhez, az erdélyi magyarok túlnyomó többsége kötődik Erdélyhez, valamint a településhez és megyéhez, ahol él. Valamelyest növekedett azok aránya, akik a Székelyföldhöz kötődnek, míg enyhén csökkent a Kárpát-medencéhez és Európához kötődés mértéke. Az anyaállamhoz kötődők aránya 69 százalék.
A székely zászló kapcsán folyamatosan napirenden levő szimbolikus konfliktusok hatására 66 százalékról 73 százalékra növekedett azok aránya, akik pozitív kötődést éreznek, míg a román és magyar zászlóval szembeni attitűdök alig változtak.
A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) nagyon büszke magyarságára, 40 százalék pedig büszke. Az identitásukra nem büszkék aránya elenyésző (4 százalék). Fontos kiemelni, hogy e tekintetben sem történt radikális változás, az elmúlt 5 évben.
Egyre áttekinthetetlenebb a magyar politika az erdélyiek számára
A kutatók szerint radikálisan csökkent a magyar politikával kapcsolatos informáltság. Míg 2013-ban 28 százalék nem tudott egyetlen kérdésre sem helyesen válaszolni, addig ez az arány 2021-re 60 százalékra nőtt. A megkérdezettek mindössze 10 százaléka tudta, hogy jelenleg a legnagyobb ellenzéki párt a magyar parlamentben a Jobbik és 16 százalék volt tisztába a köztársasági elnök mandátumának hosszával.
Ennek magyarázatára két hipotézis fogalmazható meg a kutatók szerint. Az első szerint a 2013-as állapotokhoz képest 2021-ben a magyar politika lényegesebben áttekinthetetlenebbé, fragmentáltabbá és komplexebbé vált, ami kihatással van az emberek politikával kapcsolatos informáltságának mértékére is.
A másik hipotézis a médiafogyasztási szokások változása. Mivel az erdélyi magyarok főként a magyar kormány által uralt médiából informálódnak, innen gyűjtik a magyar politikával kapcsolatos információikat is. Így a magyar politika megítélése egysíkúvá és annak követése pedig érdektelenné válik. Ezt látszik alátámasztani például az a tény is, hogy a megkérdezettek a magyar kormánypárti médiában megjelenő narratívának megfelelően a Demokratikus Koalíciót jelölték meg a legfontosabb ellenzéki erőnek és nem disztingválnak a magyar ellenzék politikusai között, olvasható a tájékoztatóban.
A megkérdezettek leginkább az erdélyi magyar politika iránt érdeklődnek (38 százalék), ezt követi a magyarországi politika (25 százalék), legkevésbé pedig a romániai politika kelti fel érdeklődésüket (16 százalék). Az adatok szerint az erdélyi magyar politika iránti érdeklődés folyamatosan csökken. 2013-ban ez az arány 46 százalék volt, 2016-ban pedig 42.
A legelutasítottabb magyarországi politikus Gyurcsány
A politikához való viszony másik kérdésköre a politikusok iránti bizalomra vonatkozott. A megkérdezettek fele gondolja úgy, hogy „RMDSZ politikusait, vezetőit érdekli az, hogy ő és a hozzá hasonló emberek mit gondolnak”. A magyarországi politikusok esetében ez az arány 41 százalék, míg a román politikusok esetében 15. Fontos megemlíteni, hogy a politikusokról alkotott elképzelések majdnem egyáltalán nem változtak 2013 óta.
Jelenleg az erdélyi magyarok körében a legismertebb és legrokonszenvesebb magyarországi politikus Orbán Viktor (94, valamint 89 százalék). A magyar miniszterelnök mindkét területen megelőzi Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét (89, valamint 78 százalék). Orbán Viktor mellett három magyarországi politikus ismertsége haladja meg az 50 százalékot, Gyurcsány Ferenc (83 százalék), Szijártó Péter (69 százalék) és Karácsony Gergely (59 százalék).
A rokonszenv tekintetében éles határvonal van a kormánypárti és ellenzéki politikusok között. Míg a kormánypárti politikusok rokonszenv-indexe pozitív, addig az ellenzéki politikusoké egy az egyben negatív. A legelutasítottabb magyarországi politikus továbbra is Gyurcsány Ferenc (77 százalék), őt Dobrev Klára és Karácsony Gergely követi (45-45 százalék).
Továbbra is a Fideszre szavazna a túlnyomó többség
Az felnőttkorú erdélyi magyar lakosság körülbelül 60 százaléka igényelte a magyar állampolgárságot és az elmúlt évek méréseihez hasonlóan, körülbelül 25 százalék nem szándékozik igényelni. Az állampolgársággal rendelkezők 42 százaléka nyilatkozta azt, hogy részt venne a magyarországi országgyűlési választásokon, ami a felnőttkorú lakosság 28 százalékát teszi ki. Ez az arány valamivel alacsonyabb, mint 2016-ban, de magasabb a 2012-es és 2013-as és 2019-es eredményeknél. A választói hajlandóság a szakiskolai végzettségűek (53 százalék), a Közép-Erdélyben élők és a nyugdíjasok (51-51 százalék) körében a legmagasabb, habár ezen utóbbi kategória esetében az állampolgársággal rendelkezők aránya alacsonyabb az országos átlagnál.
A pártpreferencia tekintetében elmondható, hogy 2016 óta nem történt változás, az állampolgársággal rendelkező szavazni szándékozó erdélyi magyarok túlnyomó többsége a Fideszre szavazna (83 százalék). A legnépszerűbb ellenzéki párt a Jobbik (4 százalék). A közös ellenzéki lista nem mozgósítja egyértelműen az ellenzéki szavazókat Erdélyben. Míg az ellenzéki pártok támogatottsága összesen 7 százalék, addig a közös listára a megkérdezettek mindössze 3 százaléka szavazna.
