Borítókép: A magyar sport kategória kitüntetettje, Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella nyugalmazott testnevelő tanár és mesteredző és Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke a gálán (MTI/Szigetváry Zsolt)
Magyar építészet és építőművészet kategóriában Bachman Gábor építész-tervezőművész; magyar tudomány kategóriában Ádám Veronika orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja; magyar sajtó kategóriában Exterde Tibor szerkesztő-műsorvezető; magyar képzőművészet kategóriában Bak Imre festőművész; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Neuwirth Anna Mária néptáncpedagógus vehette át az elismerést.
Magyar sport kategóriában Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella nyugalmazott testnevelő tanár és röplabda mesteredző; magyar irodalom kategóriában Ferdinandy György író, költő; magyar népművészet és közművelődés kategóriában Balogh Kálmán cimbalomművész; magyar zeneművészet kategóriában Dés László előadóművész, zeneszerző; magyar színház- és filmművészet kategóriában pedig Tóth Ildikó színművész kapta az egyenként 15 millió forinttal járó díjat. Ferdinandy György nem tudott jelen lenni a gálán, helyette Mészáros Márton újságíró vette át a díjat.
Az ugyanekkora összeggel járó Közönségdíjat Keresztes Ilonának, a Kossuth Rádió vezető szerkesztőjének ítélték oda a szavazók.
Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke a díjátadó gálán elmondta: a Prima Primissima díjazottjainak egyre bővülő névsora bizonyítja, hogy a magyar gondolkodók, alkotók, sportolók értékteremtése rendkívüli, hozzájárulnak a magyar és azon keresztül az egyetemes kultúra építéséhez.
Mint hangsúlyozta, nem az számít, mekkora vagyonunk van, mit értünk el az életben, hanem az, kinek segítettünk, kinek tettük az életét könnyebbé, jobbá, vagyis mennyit tudtunk visszaadni abból, amit nekünk juttatott az élet. Csányi Sándor kiemelte: a mostani díjazottak tehetségüket arra fordították, hogy művészként, tudósként, nevelőként, sportolóként a nemzetünk érdekeit szolgálják, annak életét jobbá tegyék és hírnevét öregbítsék.
A kínai internetóriás, az Alibaba nemrég visszavonult alapítóját idézve tért ki arra, miként maradhat az ember versenyképes a digitalizáció, a mesterséges intelligencia korában is. „Oktatásunkat úgy kell átalakítani, hogy gyermekeinknek megtanítsuk, miként legyenek minél inkább emberek a gépek korában. Egy gépnél nehezebb okosabbnak lenni, de bölcsebbek mindig lehetünk” – fogalmazott.
Csányi Sándor megjegyezte, hogy emberségünk éppen azokban a képességekben, például a kreativitásban és a művészetekben versenyképes, amelyeket a pénteki díjátadón is elismertek.
„Sokat beszélünk a jövő generációja felé fennálló felelősségünkről, de nem eleget arról az adósságunkról, amivel a jelen tudósai, a művészek, a nevelők felé tartozik a társadalom. Ha ezt nem is tudjuk törleszteni, Demján Sándorral, a Prima Primissima Alapítvány alapítójával arra tettünk kísérletet, hogy ezzel a díjjal felhívjuk a figyelmet, reflektorfénybe állítsuk azokat a magyar honfitársainkat, akik tehetségükkel és kitartó alkotó tevékenységükkel kiérdemelték azt” – mondta Csányi Sándor.
Az eseményen részt vett Áder János köztársasági elnök és felesége; Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere; Pintér Sándor belügyminiszter és Demján Lídia, Demján Sándor vállalkozó özvegye is.
*
Bachman Gábor építész-tervezőművész 1971-től a Műegyetemen építészetet tanult, majd az Iparművészeti Főiskola belsőépítészet szakán diplomázott 1977-ben. Ezután a filmgyár látványtervezőjeként dolgozott. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar építész-tervezőművész a közép-európai régiót a hatások gyűjtőhelye és kiindulópontjaként értelmezi építészeti alkotásaiban, törekedve a klasszikus-kortárs építészet ütköztetésére. Az 1980-as évektől tartják számon meghatározó építészként. 1996-ban ő képviselte Magyarországot a VI. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálén, ahol a tradíciót radikálisan megújító építészetével kimagasló nemzetközi sikert ért el. Építészeti tervei elsősorban Kínában, az Egyesült Államokban és Németországban valósultak meg.
*
Ádám Veronika professor emerita, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja a Semmelweis Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát és azóta az Orvosi Biokémiai Intézetben dolgozik, 24 évig annak vezetőjeként. A Széchenyi-díjas orvos kutatási területe az idegek oxidatív károsodásának tanulmányozása. Nevéhez fűződik annak kimutatása, hogy kulcsfontosságú metabolikus enzimek kóros körülmények között az agysejteket pusztító oxigénszármazékokat állítanak elő, ami hozzájárul neurodegeneratív betegségek és a stroke patomechanizmusához. Elsőként mutatta ki, hogy melyek az agyban az oxidatív stresszre legkorábban károsodó metabolikus enzimek. Szerzője több mint 150 angol nyelvű tudományos közleménynek és szerkesztője a négy kiadásban megjelent Orvosi biokémia tankönyvnek.
*
Exterde Tibor szerkesztő-műsorvezető 1994-ben az MTV Szegedi Körzeti Stúdiójában kezdte pályáját. 1997-től a közszolgálati televízió Híradójának parlamenti tudósítója, majd a Parlamenti Napló című műsor riportere, műsorvezetője, a Szabadság tér című műsor szerkesztőjeként is dolgozott. 2000-ben a TV2 Jó reggelt Magyarország című műsornál folytatta munkáját. Az InfoRádió indulásától pedig a minden hétköznap jelentkező egyórás beszélgetőműsorban a politikai, gazdasági, kulturális és tudományos közélet vezető szereplőit kérdezi. Az Aréna és az InfoRádió reggeli adásának műsorvezetése mellett a Paragrafus című magazin létrehozójaként, műsorvezető-szerkesztőjeként is tevékenykedik.
*
Bak Imre festőművész 1963-ban végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát. A Kossuth-, Herder- és Munkácsy-díjas művész életművét a geometrikus absztrakció jellemzi. Az 1970-es évekig az amerikai minimalizmus jegyében hozta létre kompozícióit, majd a tengerentúli és az európai nonfiguratív hagyományokat ötvözve fejlesztette tovább festészetét. Az 1980-as években a posztmodern hatására szecessziós, barokkos, a népművészethez, a magyar festészeti hagyományokhoz kapcsolódó elemeket sem nélkülöző motívumkészletből építkezett. Az 1990-es évektől építészeti konstrukciókkal rokon kompozíciókat alkotott. Legújabb képein újra megjelennek a festészettörténeti utalásokkal gazdagított illuzórikus terek.
*
Neuwirth Anna Mária néptáncpedagógus 1965-ben a Debreceni Népi Együttes tagja, majd 1967-ben az utánpótlás csoport vezetője lett. 1969-ben Béres András együttesvezető asszisztensévé nevezték ki. 1975-től Budapesten, a Bihari János Táncegyüttes asszisztenseként folytatta tevékenységét. 24 éven keresztül volt a Bihari János Táncegyüttes vezetője, de 2015-ben átadta a stafétabotot a fiataloknak. Jelenleg a Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója. Foltin Jolánnal, Karcagi Gyulánéval, Salamon Ferencnével kidolgozta azt a tananyagot és a hozzátartozó taneszközöket, amelyek megalapozták az iskolai néptáncoktatást. Ennek a munkának eredménye, hogy a tánc 1995-ben beépült a nemzeti alaptantervbe. Sok koreográfiáját táncolják művészeti alapiskolákban, gyermekegyesületekben. 31 éve tanít a kispesti Ady Endre Általános Iskolában.
*
Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella nyugalmazott testnevelő tanár és mesteredző, ma is aktív szaktanácsadó 1949 és 1957 között 26 alkalommal játszott a válogatottban. A női röplabda-edzősködés úttörője, az első női edző, aki több olimpián irányította csapatát. Edzősködni a Ganz Villanyban kezdett, közben nemcsak a Testnevelési Főiskolát végezte el, hanem pedagógiából és pszichológiából is diplomát és szakedzői képesítést szerzett. Magyarországon ő írta és védte meg először doktori disszertációját röplabdázásból. A felnőtt női válogatott szövetségi kapitányaként páratlan sikereket ért el a magyar röplabdasportban. Három olimpiára juttatta ki a nemzeti együttest, két világ- és öt Európa-bajnokságon dirigálta legjobbjainkat.
*
Ferdinandy György írót, költőt 1956-ban felvették az ELTE BTK magyar-francia szakára, ahová néhány hetet járt, majd kitört a forradalom. December 13-án elhagyta az országot. 1969-ben a Strasbourgi Egyetemen irodalomtörténeti doktori címet szerzett. 1964 és 1970 között a Szomorú Vasárnap című irodalmi lap kiadója, főszerkesztője volt. 1965-ben Münchenben jelent meg első magyar prózakötete Futószalagon címmel. Budapesten 1988-ban került a polcokra első regénye. Könyveiben hangsúlyosan volt jelen az '56-os forradalom, az életérzés krónikásaként az emberi helyzeteket, sorsokat, arcokat mutatta meg. Szépírói és műfordítói munkásságáért József Attila-díjban és több külföldi irodalmi díjban részesült.
*
Balogh Kálmán cimbalomművész 11 éves korában ismerkedett meg a cimbalommal. 1980-ban végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, majd egyetemi szintű népi cimbalom tanár diplomáját 2013-ban szerezte. Szinte valamennyi magyar autentikus és feldolgozott népzenét játszó együttessel muzsikált és rendszeresen koncertezik. A világ számos pontján fellép, a népzenei produkciókon kívül szimfonikus és dzsesszzenekarokkal, valamint kortárs zenei együttesekkel is fellép. Pályafutásának évtizedei alatt több saját zenekart alapított, kiemelkedően gazdag előadóművészi pályája mellett nagy gondot fordít az oktatásra is. Tanít középfokon zeneművészeti szakgimnáziumokban és alakulása óta a Zeneakadémia népzene tanszékén.
*
Dés László előadóművész, zeneszerző, nemzetközi hírű dzsesszzenész. Zenekaraival - Dimenzió, Trió Stendhal, Dés Szeptett - a világ számos országában koncertezett, fiatalon több díjat nyert szólistaként külföldi fesztiválokon. Fő hangszere a szopránszaxofon, játékát az érzékeny és szubjektív hang, improvizációs dallamvezetés jellemzi. Több mint negyven filmhez írt zenét, ezek közé tartozik az Egymásra nézve, a Szerelem első vérig, a Sose halunk meg. Musicaljeit - Valahol Európában, A dzsungel könyve, A Pál utcai fiúk - nagy sikerrel játsszák a színházak. A vágy villamosa balettdrámáját az Erkel Színházban mutatták be. A Kossuth- és Liszt-díjas érdemes művész 45 éves pályafutása során 40 szerzői lemezt készített.
*
Tóth Ildikó színművész 1990-ben diplomázott a Színművészeti Főiskolán, Szinetár Miklós osztályában. Pályáját a Radnóti Miklós Színházban kezdte, majd Székely Gáborral tartott az Új Színházba. Játszott a szombathelyi Weöres Sándor Színházban, a Thália Színházban, valamint a tatabányai Jászai Mari Színházban is. A Jászai Mari-díjas, érdemes művész 2015 óta a székesfehérvári színház tagja. A finom lelki rezdülések színésznőjének tartják. Számára a "színházcsinálás" a legelevenebb művészeti ág, amely a leginkább élő módon tudja értelmezni azt a világot, amelyben élünk. Több mint 20 filmben szerepelt, többek között láthatták a nézők a Rokonok, a Jadviga párnája, a Felhő a Gangesz felett és az Aurora Borealis című alkotásokban.
*
Keresztes Ilona vezető szerkesztő 1998 óta a Kossuth Rádió munkatársa. A mi időnk, a Napközben, a Családi Tükör riportere és szerkesztője volt, évekig vezette a Smink nélkül és a Szombat délelőtt című magazinokat. Számos téma között a család a legfontosabb számára. A Vendég a háznál című műsorban 2000 óta folyamatosan közreműködik riporterként, nyolc éve pedig felelős szerkesztőként irányítja a csapatot. Az adásokban szülőkkel, gyerekekkel és szakértő vendégekkel beszélgetnek a gyermeknevelés kérdéseiről, a családi élet szépségeiről és gondjairól. A műsoron belül 2012-ben létrehozta a Válasz-Utak című diákrovatot, amelyben tizenévesek beszélgethetnek a stúdióban őket érintő kérdésekről.
