Átadták az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat
Az eredetileg a magyar kultúra napjához, január 22-éhez kötődő Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjakat a járványhelyzet miatt a szervezők már tavaly is csak az ünnepi könyvhéten adhatták át. Az elismerést a Szövetség évente azoknak a művészeknek ítéli oda, akik az erdélyi magyar kulturális értékek létrehozásához, megismertetéséhez és átörökítéséhez kiemelt módon hozzájárulnak – emlékeztette a résztvevőket Szilágyi Szabolcs rádiós szerkesztő, az est házigazdája.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke ünnepi beszédében a járványhelyzet és a háború váratlan, embert próbáló tényezőiről beszélt, kiemelve a művészeket, akik „mindezek mellett is egyetemes léptékkel mérhetőt alkottak”. Úgy fogalmazott: hagyományaik tisztelete nagyon fontos az erdélyi magyaroknak, ma is tisztelettel adóznak mindazoknak, akik a múltban értéket teremtettek. „De ha a világunk itt megáll, ha nem tudunk újabb és újabb értékeket teremteni, akkor nincs jövőnk itt, Erdélyben, csak múltunk. A kultúra nem múzeum, hanem élő, eleven szövet: ha nem bővül, ha nem gazdagodik, akkor elpusztul” – tette hozzá, kiemelve: szerencsére nem ez a mi helyzetünk, „hiszen van érték, amely ma születik, vannak köztünk olyan emberek, akik az örökkévalóságnak alkotnak”.
Brendus Réka, Magyarország nemzetpolitikai államtitkárságának főosztályvezetője köszöntőjében kiemelte: „Az alkotás maga a szabadság. Nem csupán a gondolatok, formák, érzések kifejezésének szabadsága, hanem egyszersmind az alkotóé is”. Hozzátette: a kultúra hangja egyszerre válasz a zűrzavarra és táplálék azok számára, akik az értéktelen helyett az értékek felé fordulnak. „Így válik Balázs Imre József minden sora avantgárd kiáltó szóvá, Jánosi Andrea figurái már ki is lépnek a könyvből és az is lehet, hogy valójában Golde színész, Kató Emőke pedig a karakter és nem fordítva” – fogalmazott Brendus Réka, kiemelve: egészséges az a közösség, amely alkotókat termel ki magából. „Alkotókat, akik fegyverükké teszik a szavakat vagy a formákat, hogy azokkal feltörjék legbelső érzéseinket. Alkotókat, akik nem e díjakért, hanem közösségükért, közönségükért teremtenek értéket” – emelte ki, hangsúlyozva a közösség és közönség feladatát: feltételeket teremteni az alkotóknak az értékteremtéshez, az alkotás szabadságának teljességéhez és az alkotó teljességének szabadságához.
A folytatásban a díjazottak méltatása és az elismerések átadása következett. Elsőként Keszeg Anna irodalomtörténész laudációja hangzott el Szilágyi Szabolcs tolmácsolásában az irodalom kategória kitüntetettjéről, Balázs Imre Józsefről:
„Balázs Imre József pályáján a költői, kritikusi, szerkesztői, irodalomtörténészi szerepkörök egyszerre, ugyanolyan súllyal, komolysággal és elhivatottsággal működnek. Imre ismerője annak a titoknak, hogy mindezt hogyan lehet egyensúlyban tartani. (…) Ez a díj járjon neki az emberek, kultúrák, képességek, tudások, szakmaiságok közötti egyensúly legmagasabb szintű gyakorlásáért.”
A képzőművészet kategória díjazottját, Jánosi Andreát Szuszámi Zsuzsa rádiós szerkesztő méltatta:
„Jánosi Andrea az a művész, aki bármilyen világot képes elénk tárni, játszi könnyedséggel, idézzen az történelmi távlatokat, Mátyás király korát, kukkantson be a gyerekszobák mélyére, egy hörcsög kalandjait részletezze, a zsidó hagyományokat, vagy tárja elénk egy bensőséges barátság momentumait. (…) Alakjai, figurái sajátossá, állandóvá váltak, olyan védjeggyé, amely immár mindenki számára felismerhető.”
Kató Emőke színművészt, az előadóművészet kategória kitüntetettjét Visky András, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művészeti aligazgatója laudálta:
„Lenyűgöző szerepek vannak mögötte, a kolozsvári társulat legjelentősebb előadásaiban játszott. Sokféle hangon tud megszólalni és sokféle tapasztalatot tud közvetíteni az a színészi test és emberi lélek, amivel bír. Lehetetlen beskatulyázni, szétvetne minden dobozt, mert nem a felismerhetőség kényelmére vágyik, hanem a még nem tapasztaltra: hogyan lehetnék az, aki még sohasem?”
A díjátadót követően emlékvideóval és egy perc néma csenddel emlékeztek meg a nemrég tragikus körülmények között elhunyt Molnár Beátáról, aki az RMDSZ-nek, az Iskola Alapítványnak és a Kolozsvári Ünnepi Könyvhétnek is munkatársa volt. Az ünnepséget Tasi Nóra & Azara koncertje zárta.
(Borítóképen a díjazottak: Balázs Imre József, Kató Emőke és Jánosi Andrea. Fotó: Rohonyi D. Iván)
