Felújítaná Mátyás király kolozsvári szülőházát Cseke Attila fejlesztési miniszter. A Szabadság kérdésére elmondta: nem folyamodnának uniós pályázathoz, hanem a minisztérium valósítaná meg azt saját forrásaiból. A tárcavezető már tárgyalt a műemlék épületben működő kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezési Egyetem (UAD) rektorával és rektorhelyettesével. Cseke Attila azt szeretné, hogy a restaurálás befejezése után a műemléket nyissák meg a nagyközönség előtt, mivel turisztikai potenciált jelent, de az épületben maradna a képzőművészeti egyetem is.
„Nemcsak dicséretes bejelentésnek, hanem nagyon jó lépésnek tartom, hogy a fejlesztési minisztérium fel szeretné vállalni a Mátyás király szülőházának teljes felújítását. Példamutató és hiánypótló kezdeményezés! Az a tény, hogy a munkálatokat a szaktárca finanszírozza, azt is jelenti, hogy a beruházás értéke a rendelkezésére áll, azaz nem kell rá pályázni. Az viszont, hogy a közbeszerzési versenytárgyalást melyik cég nyeri meg, az már kérdéseket vethet fel” – nyilatkozta a Szabadságnak Maksay Ádám műemlékvédő szakember.
Mint mondta, előfordult olyan eset, hogy egy műemlék templom felújítását út- és hídépítő cég nyerte meg, amelynek sikerült a feladatfüzetben előírt szakembergárdát biztosítani, s így teljesítette a kiírás feltételeit. Maksay Ádám felhívta a figyelmet, hogy a szülőház építészettörténeti kutatásán sokan és jó minőségben dolgoztak, elképzelhető tehát, hogy ezeket az anyagokat időszerűsíteni kell.
„Néhány évvel ezelőtti állapotfelmérés alapján tudjuk, hogy a tetőszerkezet nagyon rossz műszaki állapotban van, és a felújítás során biztos előkerülnek meglepetések is. A munka minél gyorsabb megvalósítása érdekében nem ártana az aktuális, modern technikákkal építészeti felmérést készíteni. Több mint valószínű, hogy szükség lesz megvalósíthatósági tanulmányra is. Ezt megelőzően el kell készíteni a geotechnikai, építészettörténeti, biológiai, épületfizikai szakvéleményeket, ami alapját képezi kidolgozására. Ezt követi az urbanisztikai, a műemlékvédő, a tűzoltó, a környezetvédő hatóság által kibocsátott engedélyek megszerzése. A kivitelezési terv lesz az a dokumentum, amely meghatározza az elvégzendő szükséges munkálatokat” – tudtuk meg a szakembertől.
Figyelembe véve az épületben található és restaurálásra váró képzőművészeti értékeket – kő ablakkeretek, kőfaragványok, belső famennyezetek –, a kivitelezési munkálatokhoz másfél-két évre lenne szükség. A felmérés és a tervezés is hat-nyolc hónapot vehet igénybe, ha a bürokrácia nem akadályozza. Ami pedig a restaurálási munkálatok értékét illeti, ezek ára négyzetméterenként 1500–1800 euró között ingadozhat. A felújítás költségei nagymértékben függnek a tulajdonos, illetve a felhasználó hasznosítási igényeitől is. A pontos műszaki adatok hiányában a tapasztalataim alapján a beruházás értéke legkevesebb másfél millió euróba kerülhet – nyilatkozta Maksay Ádám.
„Cseke Attila fejlesztési miniszterrel több olyan beruházást megtekintettünk, amelyet a minisztérium finanszírozott. Találkoztunk önkormányzati vezetőkkel, akiket arról kérdeztünk, hogy a fejlesztési minisztérium hogyan segíthetné az önkormányzatok befektetéseit. Meglátogattuk a zeneakadémia épülőfélben levő új székhelyét a Monostor végén. Az új épület kapcsolódik az RMDSZ városi szervezetének választási programjához is, amely során a lakónegyedek egyfajta kisvárosként működnének a nagyvárosban. A zeneakadémia új székhelye összekötheti a város legnagyobb lakónegyedét, a Monostor negyedet Szászfenessel, Románia legnagyobb községével” – közölte Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke péntek délelőtt a Vallásszabadság Házában tartott sajtótájékoztatón.
A Szabadság kérdésére Cseke Attila azt válaszolta: a zeneakadémia székhelyét építő cég megfelelő tapasztalattal rendelkezik, ezért nem látja annak akadályát, hogy a létesítmény a tervezett határidőre, azaz 2023 márciusáig elkészül.
Az épületben maradna a képzőművészeti egyetem is (fotó: Rohonyi D. Iván)Cseke Attilától megtudtuk: már elkészült az a megvalósíthatósági tanulmány, amely felméri az ország bölcsődeszükségletét. Szerinte ez azért fontos, mert az Európai Unióban sereghajtók vagyunk a bölcsődék számát illetően. A szaktárca 4-5, 6-7, illetve 10-11 csoportos bölcsődék építését tervezi. A megvalósíthatósági tanulmány várhatóan csak májusra készül el, ám az önkormányzatok már most írásban jelezhetik a fejlesztési minisztériumnak: hány bölcsőde építésére lenne szükség az illető településen. A kérdést pedig a szükségletet igazoló dokumentumokkal is alá kell támasztani. Például Kolozsváron a Mézged/Meziad utcában épülő bölcsőde finanszírozását vállalta át a fejlesztési minisztérium a Kolozsvári Polgármesteri Hivataltól, mert az önkormányzat erre vonatkozó kérést nyújtott be. A létesítmény jelenleg 40 százalékban készült el, és van remény arra, hogy év végéig megnyitja kapuit. A fejlesztési minisztérium 6,2 millió lejt fog költeni a bölcsőde befejezésére. Cseke Attila pénteken ellátogatott Gyaluba, a készülő napközibe, amelyet szintén a minisztérium valósít meg.
A tárcavezető megemlítette még: 44 építkezési normatívát kell aktualizálni, mert elavultak, így a bölcsődeépítésre vonatkozót is. Jelezte, hogy kevés – 572 – építkezési szakember működik az országban. A szakemberek 51%-a hetven éven felüli, 22%-uk pedig 60–70 év közötti. Nem jó a helyzet a tűzvédelmi szakembereket illetően sem: országszerte 41 ilyen szakembert tartanak számon. Közülük 18 Bukarestben működik, 24 megyében pedig egyetlen tűzvédelmi szakember sincs, ez pedig hátráltatja a nagybefektetések megvalósulását. A tűzvédelmi szakemberek számának növelése érdekében megváltoztatnák a vizsgáztatási rendet, és kiiktatnák a szóbeli megmérettetést. Szintén a fejlesztési minisztérium bonyolítja le az országos telekkönyvezést: 2371 önkormányzat kap egyenként 160 000 lej értékű finanszírozást.
A fejlesztési minisztérium Kolozs megyében nyolc létesítmény megépítését támogatja összesen 222 millió lej értékben. A kolozsvári zeneakadémia 128 millió lejes befektetése mellett Tordán új sportcsarnok építésébe kezdtek, amelynek összértéke 65 millió lej.
A kormánykoalíció közelmúltbeli vitáiról Cseke Attila kifejtette: erre a koalícióra szükség van, viták és véleménykülönbözőségek mindig is voltak s lesznek. Ezzel minden koalíciós partner tisztában van. Cseke Attila abban bízik, hogy az elkövetkező három és fél évben, amikor nem lesznek választások, lesz lehetőség Románia fejlesztésére, és ezt ki is kell használni.
Cseke Attila szerint a regionális építkezési felügyelőségeket meg kellene szüntetni, mivel a feladatok többségét a megyei intézetek látják el. Új földrengéskockázati dokumentumot dolgoznak ki, mivel a legutóbbi 1994-ből származik, és Bukarest a földrengés veszélyének leginkább kitett főváros az Európai Unióban – fejtette ki a miniszter.
