Enache szerint az alkotmánybírák egyhangúlag elfogadott döntésükben úgy értékelték: a jogszabály életbe léptetése korlátozná a munkához való alkotmányos jogot.
A törvénytervezet hatályba lépése választás elé állította volna a közszférában visszafoglalkoztatott nyugdíjasokat: munkaviszonyukat tartják-e fenn a nyugdíj folyósításának felfüggesztésével, vagy felmondanak munkahelyükön és a nyugdíjat választják.
A parlament által megszavazott jogszabály ellen - kihirdetése előtt - a legfelsőbb bíróság emelt alkotmányossági kifogást, arra hivatkozva, hogy ellentétben áll a jogbiztonságot, az alkotmánybíróság (korábbi) döntéseinek kötelező betartását és a kétkamarás parlament működési elvét szabályozó alkotmányos rendelkezésekkel.
Az állami fizetések és nyugdíjak halmozásának kérdése - a nem járulékalapú, "speciális" nyugdíjak ügyéhez hasonlóan - a legutóbbi választási kampány egyik központi témája volt Romániában. A médiában megszólaltatott politikusok többsége méltánytalannak nevezte, hogy azok, akiknek a fokozott igénybevételt a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségével kárpótolja az állam, mégsem "pihennek", hanem 45-50 éves koruk után az állami szektorban tovább dolgozva ugyanazért a munkáért nyugdíjban és fizetésben is részesülnek. Közvetlenül érintettek az ügyben az alkotmányossági óvást emelő legfelsőbb bíróság, illetve az óvást elbíráló alkotmánybíróság tagjai is.
Az alkotmánybíróság három halasztás után hozta meg döntését. A nyugdíjkorhatár elérése utáni opcionális munkaviszonyt, illetve a nyugdíjasok egyéb jogait is szabályozó törvénytervezet kiigazításával a parlementnek meg kell még várnia, amíg az alkotmánybíróság a csütörtöki döntés részletes indoklását is közzéteszi.
A jogszabály része annak a nyugdíjreformnak, amelynek bevezetésére Románia kötelezettséget vállalt az országos helyreállítási tervben (PNRR), és amelynek életbe léptetése nélkül nem hívhatja le a számára elkülönített európai uniós pénzforrásokat.
