Kiáltvány: aggasztó helyzetbe kerültek a kolozsvári független kulturális egyesületek

Kiáltvány: aggasztó helyzetbe kerültek a kolozsvári független kulturális egyesületek
„Riadót fújt” az idén tavasszal újraalakult FIKuSZ, a Független Intézmények Kulturális Szövetsége (Grupul Independent pentru Cultură, GICu): mivel helyzetük és fennmaradásuk egyre kilátástalanabb, a kolozsvári tagszervezetek kiáltványban sürgetik egy átfogó kulturális stratégia kidolgozását, valamint a különböző közösségek találkozóhelyének kialakítását a kolozsvári önkormányzattól és a helyi oktatási intézményektől.

A kolozsvári független kulturális-művészeti szcéna csoportosulása, a 2006-ban létrehozott – és idén újraalakult – FIKuSZ A kultúra mint közjó Kolozsváron nevű, magyarul és románul is megfogalmazott kiáltvány kapcsán kiemeli: Kolozsvár tradíciója szerint kulturális város, több tucat kulturális intézménnyel rendelkezik, a szervezetek és vállalatok évente több ezer kulturális eseményt szerveznek, így kulturális kínálat tekintetében Kolozsvár egyre inkább igazodik az európai városokhoz.

„Mindamellett, hogy a kulturális termék – vállalkozói és piacorientált logikával Kolozsvárra hozott – kínálatának bővítése örvendetes, sajnos az érem másik oldala is megmutatkozik: a helyi kulturális termelés riasztó csökkenése. Aggasztóan sok kulturális helyszín került kritikus helyzetbe, illetve az utóbbi években közülük számos be is zárt (például az Ecsetgyár vagy a ZUG.zone, szerk. megj.), különösen azok, amelyek a kulturális termék mellett a folyamatot hangsúlyozták, egész évben aktívan működtek és állandó kapcsolatot építettek a közönséggel és a helyi közösséggel” – fogalmaz a FIKuSZ, amelynek kiáltványában a tagszervezetek a következő pontokban fogalmazzák meg meglátásaikat, kéréseiket:

Aggodalommal hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a helyi kulturális termelés társadalmi dimenziója nem helyettesíthető a kultúra gazdasági dimenziójával. Ugyanis épp a helyi kulturális termelés folyamatai adnak lehetőséget arra, hogy újrafogalmazzuk a többféle közösséghez való tartozásunkat, a városhoz való tartozásunkat. A saját kulturális identitás létrehozásának gyengítésével azonban Kolozsvár nemcsak kulturális egyediségét veszíti el, hanem a közösségek kohézióját is.

Sürgetjük olyan átfogó jövőkép kidolgozását, vállalását és megvalósítását, amely valóban felvállalja a kultúra alapvető szerepét a társadalomban: a különböző közösségek találkozóhelyének kialakítását.

Felszólítjuk a helyi önkormányzatot, a kulturális intézményeket, az egyetemeket és a független kulturális szektort, hogy közös erőfeszítéssel dolgozzanak ki és ültessenek gyakorlatba stratégiát és intézkedéssorozatot a kultúra mint közjó megerősítésére.

Felkérjük a kolozsvári közösség tagjait, támogassanak kezdeményezésünkben, amely a közösségünk (kultúránk, kultúráink) tudatának fejlesztésére irányul. Csakis felvállalt magatartással és közös erőfeszítéssel találjuk meg újra magunkat Kolozsváron, egymás között, globális párbeszédben.

A kiáltvány aláírói: Bogdán Zenkő független producer, Universal Pleasure Factory; Miki Braniște, a ColectivA elnöke; Andreea Iacob, Create.Act.Enjoy Egyesület; Imecs-Magdó Levente, a Váróterem Projekt Egyesület elnöke; Petro Ionescu, Reactor Alkotói és Kísérleti Egyesület; Köllő Csongor, a Shoshin Színházi Egyesület elnöke; Könczei Csilla, a Tranzit Alapítvány elnöke; Monica Sebestyen, ARTA în dialog egyesület elnöke, Művész mozi; Szakáts István, az AltArt Alapítvány elnöke; Helga Thies, ArtCrawl Kolozsvár; Simina Corlat, LaPătrat Egyesület; Lorand Maxim, Tranzit Alapítvány, Reciproca Egyesület; Doru Taloș, Reactor Alkotói és Kísérleti Egyesület; Alexandra Felseghi dramaturg; Diana Moga kulturális menedzser; Filip Odangiu színházi szakember, egyetemi oktató; Miruna Runcan színházkirikus; Diana Aldea, Maidan Alkotóközpont.

A kezdeményezéshez csatolt petíciót a campaniamea.de-clic.ro weboldalon bárki aláírhatja.

(Borítókép: Dan Perjovschi illusztrációja) 

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Váratlan, ám korántsem véletlen, hogy a nyugati életvitel és értékrend felé tájolás éppen keletről érkező impulzusra történt – véli Lucian Boia történész, akinek immár a nyolcadik kötetét publikálta a Koinónia Kiadó. A románok és Európa című kötet ihletett fordítója Vallasek Júlia, aki másodízben magyarítja a mítoszokat és berögzöttségeket rendre megkérdőjelező történészprofesszort – vele szerveztek beszélgetést a 13. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten.
KultSzínTér