Beszélgetés az újabb megyei tanácsosi mandátumra pályázó Lőrinczi Zoltánnal
- Harmadik megyei tanácsosi mandátumára pályázik az idén. „Civil” foglalkozását tekintve a pályázatok elbírálásával és tanácsadással foglalkozik a megyei vidékfejlesztési hivatalban, immár 17 éve. Ennek a szerencsés kettőségnek köszönhetően az RMDSZ-es polgármesterek, alpolgármesterek első kézből kaphatják az információkat a pályázati kiírásokról. Mennyire élnek a választott önkormányzati tisztségviselők ezekkel a lehetőségekkel?
- Kolozs megye valamennyi magyarok lakta települése részesült uniós támogatásban az elmúlt négy évben is. Polgármestereink, alpolgármestereink igyekeztek utánajárni mindenféle pályázati lehetőségnek és éltek is azokkal, ez pedig meg is látszik a településeken. Nyolc évvel ezelőtt lettem megyei tanácsos, nyolc év távlatából azt mondhatom, nagyon nagy a fejlődés az infrastruktúra fejlesztése terén. Merem állítani, a magyarok lakta településeket érintő megyei utak nagyrészét sikerült rendbe tenni.
Ami az útjavítási projekteket illeti, arra törekedtünk az elmúlt két mandátumban, hogy azok a községek élvezzenek prioritást, amelyek uniós forrásokból megoldották a községi utak aszfaltozását és az utak alatti víz- és csatornahálózat bevezetését - természetesen, ahol lehetett. Volt példa arra is, hogy egy község – Tordaszentlászlóról van szó - a megyei út egy részét „átkérte” községi tulajdonba, hogy maga tegye rendbe. Megyei tanácsi határozat alapján átutaltuk nekik az útszakaszt, amit a leaszfaltozás után visszaadták a megyének karbantartásra. A községnek akkor volt annyi bevétele, hogy fedezhette a felújítási költségeket. Nem mintha a megyei tanács nem tartotta volna fontosnak ezt a projektet, de a hosszadalmas procedúrák helyett ez a megoldás a község számára akkor sokkal inkább kézenfekvőnek tűnt. Míg ugyanis ezelőtt nyolc évvel a pénzhiány volt a gond, most a munkaerő hiányzik, nehezen akad kivitelező, elsősorban emiatt késlekedik egy-egy munkálat. Fel kellett például bontanunk a szerződést azzal a céggel, amelyik megnyerte a versenytárgyalást a Magyarlóna-Borév közötti útszakasz rendbetételére, mert nem tud eleget tenni vállalt kötelezettségeinek. Személyesen is harcoltam, hogy azt a kicsi szakaszt, ami az Aranyostól Fehér megyéig vezet, felújítsák, és ez végül sikerült is.
Szintén komoly forrásokhoz juthatnak a községvezetők az országos pályázatokon, vagy a Leader-programon keresztül is. Ez utóbbi esetében kisebb összegeket lehet igényelni, amelyek elsősorban a községek arculatára, otthonosabbá tételére, parkok, játszóterek, parkolók létrehozására, kis erőgépek megvásárlására fordíthatók. Ennek a programnak a keretében sikerült például pályázni a bánffyhunyadi, kalotaszentkirályi, kiskalotai önkormányzatoknak egy Bánffyhunyad-Kiskalota közti bicikliút létrehozására a régi vasút nyomvonalán.
Polgármestereink, alpolgármestereink közül nagyon sokan kilincseltek Bukarestben is, hogy megszerezzék a szükséges forrásokat a jelentősebb pályázatokra (szennyvíz, ivóvízhálózat kiépítése). A megyei tanácsnak is vannak nagyhorderejű pályázatai, ilyen például az ivóvíz bevezetése Szamoshát falvaiba, illetve a Besztercéről Bihar és Szilágy megye határáig vezető út felújítása, amely Buzát, Gyekét, Magyarpalatkát, Fodorházát és a Dragan völgyét érinti. A licit is megvolt, a cégek már dolgoznak.
Reméljük, hogy az Európai Unió költségvetését októberben elfogadják, ezt követően a tagállamoknak ki kell dolgozniuk a vidékfejlesztési terveket. További eurómilliárdok fognak érkezni, akkor majd megnyílnak az újabb pályázási lehetőségek.
- Ha önnek kellene tanácsot adni a vidékfejlesztési stratégia kidolgozására, mit javasolna?
Az elkövetkező négy év egyik nagy kihívása a decentralizációról szóló kormányhatározat gyakorlatba ültetése. Ha ez életbe lép, minden megyei önkormányzat közvetlenül tudna pályázni uniós pénzekre. Itt most nem a vidékfejlesztésre gondolok, hanem a nagyberuházásokra, mint amilyen autópályákra vonatkozó fel- és lehajtók. Tervben van Tordatúr környékén egy 4 km-es 2x2 sávos gyorsforgalmi út is, hogy aki Marosvásárhely irányából Kolozsvárra jön, és nem akar Gyalu felé kerülni, már itt letérhessen az autópályáról. De beszélhetnénk egy csürülyei vagy tordaszentlászlói leágazásról is. Ha megyei hatáskörbe lehetne ezeket utalni, saját vagy uniós forrásokból sokkal hamarabb meg tudnánk valósítani, mint várni az aláírásokat és engedélyeket Bukarestből.
A megyei tanács kezdeményezte - ez is az elkövetkező négy év nagy megvalósítása lehet - a Park and Ride típusú parkoló a repülőtér mellett. Hogy azok, akik Dés irányából érkeznek, ott parkolhassák biztonságban az autójukat, majd tömegközlekedéssel jöjjenek a városba - ezzel is tehermentesítve a kolozsvári forgalmat. Akár bicikliket is kölcsönözhetnek. Lehet hasonlóban gondolkodni Szászfenes és Kisbács irányából is. Szintén tervezzük a buszhálózat kiterjesztését a metropoliszövezetekben. Az RMDSZ-frakciónak köszönhetően már Méráig, Gyaluig, Györgyfalváig kimennek a buszok, ezt kell bővíteni a továbbiakban. Fontos lenne a metropoliszövezet biciklihálózatának is a kiépítése Gyalutól Zsukig vagy akár Kisbácsból Kolozsvárig. Ha lenne egy biztonságos, összefüggő bicikliút, sokan bizonyára ezt választanák.
- Sok helyen határozottan javultak az életfeltételek. Mint említettem, a tapasztalatom inkább az, hogy munkaerőhiány van, a gazdák panaszkodnak, hogy nem kapnak munkaerőt, Ázsiából akarnak importálni. Az uniós pályázatoknál is egyik feltétel a munkahelyteremtés, de a pályázóktól is többnyire olyan visszajelzések érkeznek, hogy nem találnak jelentkezőket a meghirdetett állásokra. Azt hiszem, aki dolgozni akar, talál munkahelyet, és még akkor is megéri itthon maradni, ha ezek a bérek még mindig nem közelítik meg a nyugatiakat.
