Interjú Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselővel
Nem Brüsszel követeli meg a bürokráciát
- Milyen előnyökkel járhat, hogy az elkövetkező öt évben román politikus kerül a közlekedési portfolió élére? A liberális Adina Vălean személyével kapcsolatban az RMDSZ nem emelt kifogást, Ön szerint szakmailag alkalmas a tisztség betöltésére.
- Úgy vélem, nem is annyira a főbiztos személye a fontos, hanem az, hogy Románia mennyire tud élni a kínálkozó lehetőségekkel, és eddig ilyen téren nem remekelt. Több projektet kellett volna leszerződtetni, de ezek többsége nem jut el a közbeszerzési szerződéskötésig különböző akadályok miatt. Ezért lenne fontos, ha Brüsszel kötelezné a tagállamokat, hogy csökkentsék a pályázati bürokráciát - ezt ugyanis nem az unió követeli meg. Brüsszel szab egy keretet, de annak lebonyolítási módját, hogy például hány folyóméter pályázati anyagot kell mellékelni, a bukaresti hatóságok határozzák meg. Brüsszel azonban mondhatja, hogy egyszerűsíteni kell a kiírást, hogy a dokumentumoknak – teszem azt - csupán egyharmadát kell ezután kérni, ha pedig elviselhetőbb keretek közt lehetne tartani a pályázást, azzal sokat nyernénk.
Ugyanez a helyzet az infrastruktúra fejlesztési projektek finanszírozását illetően is, a román állam évről évre képtelen lehívni a rendelkezésre álló összegeket. Ezért is javasolta az RMDSZ, hogy a fel nem használt alapokat csoportosítsák át olyan regionális, kistérségi projektekre (például víz- és csatornahálózatok kiépítésére), amelyek már elkészültek, de nincs rájuk fedezet. A kormányon múlik, hogy igényli-e az átcsoportosítást Brüsszeltől, amikor rájön arra, hogy nincs már idő elkölteni a nagyberuházásokra félretett pénzt, és hogy valóban jobb volna más rendeltetést keresni ezeknek az alapoknak. Brüsszel fogékony az ilyen kezdeményezésekre, hiszen a lényeg, hogy Románia hasznosítsa azt a pénzt.
Bővítési fáradtság?
- Van-e esély arra, hogy Románia Schengen-tagsága zöld jelzést kapjon e mandátum alatt? Biztonsági, politikai, és gazdasági érdekek összjátéka, Hollandia állítólag zsarolja Romániát a konstancai kikötő fölötti ellenőrzésért cserébe…
- Magam is felháborítónak tartom, ami a Schengen-tagság halasztását illeti, technikailag mind Bulgária, mind Románia készen áll erre, mint ahogy Horvátország is. Nem az Európai Parlamenten (EP) múlik, az Európai Bizottságnak (EB) is pozitív a hozzáállása , az Európai Tanács (ET), pontosabban az igazságügyi miniszterek tanácsa az, ahol rendszerint elbukik a dolog, itt nem sikerül egyhangú döntést hozni, a nyomásgyakorlásnak feléjük kellene irányulnia. Erre nagyon jó alkalmat szalasztott el Románia soros elnöksége alatt. Kétségtelen, a visszautasítás mögött vannak gazdasági érdekek is, másfelől itt mutatkozik meg az, amit “bővítési fáradtságnak” nevez az EU, a régi tagországok. Franciaország nemrég nyíltan kijelentette, hogy Romániának és Bulgáriának egyáltalán nincs mit keresnie az EU-ban, nem voltak felkészülve az uniós tagságra. A nyugat-balkáni csatlakozás elhalasztása is erre vezethető vissza, ami szintén francia-holland ellenkezésen bukott meg. Máris túl sokan vagyunk, az integráció pedig késlekedik, állítják. Schengen esetében azonban a csatlakozás pusztán technikai kérdés.
Valami elmozdulásnak be kell következnie, ha nem, ez csak azokat erősítené, akik szerint vannak elsőrendű és másodrendű tagállamok, ez pedig egyáltalán nem segíti a kohéziót. Reméljük, hogy az új Bizottságban lesz annyi dinamika és változási szándék, hogy a tagállamokra gyakorolt nyomás következtében érvényesíteni tudja szándékát.
MCV – Bulgáriában se jobb a helyzet, mégis…
- Milyen esély van Románia monitorizálásának megszüntetésére az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus keretében? Az MCV-jelentések évről évre elmarasztalóak…
- Románia monitorizálásának megszüntetése véleményem szerint elsősorban politikai döntés, ez abból is látszik, hogy Bulgária esetében a bizottság ennek megszüntetését javasolta. Aki viszont ismeri a szomszédos országban uralkodó viszonyokat, az tudja, semmivel sem jobb a helyzet, mint nálunk a szervezett bűnözés és a korrupció felszámolása terén. Románia esetében viszont annyira hangos volt az igazságszolgáltatási törvények módosítása körüli vita, hogy az egyetlen kézenfekvő megoldás a további monitorizálás volt. Úgy vélem, amikor majd jobboldali elnök és jobboldali kormány veszi át a hatalmat az országban, közös érdekük lesz bizonyítani Brüsszel felé, hogy az országban az igazságügy rendeltetésének megfelelően működik.
Hamarosan bekerül az MSPI az „EU-gépezetbe”
- Hogyan tovább Minority SafePack Initiative (MSPI), vagyis kisebbségvédelmi kezdeményezés?
- A napokban véglegesítjük azt a törvénycsomagot, amely az MSPI-ben foglalt kilenc javaslatot bontja ki uniós jogszabály-tervezetekké. Nemsokára hivatalosan is átnyújtjuk az aláírásokat és ezeket a jogszabály-javaslatokat, onnantól kezdve az uniós intézmények hatáskörébe kerül a dolog. Szoros, megfeszített, kívülről kevésbé irányítható szakaszba lép tehát a MSPI élete, azon leszünk, hogy az EP-ben megfelelő terepet készítsünk elő számára. Az is segít, hogy a Parlament a polgári kezdeményezésekért felelős jelentéstevőnek nevezett ki, tehát én tárgyalok a Bizottsággal és a Tanáccsal a polgári kezdeményezésekről általában. Derűlátóan tekintek a folyamat elé, azt érzem, pozitívak a visszajelzések az EP-n belül azon tagállamok részéről, akiknél eddig lobbiztunk. Magas szintű találkozóink voltak, az utóbbi időszakban Szlovéniában, Litvániában, Írországban, és Csehországban, ahol maga Andrej Babis miniszterelnök fogadott. További lobbiutak szervezésén dolgozunk, hiszen az a célunk, hogy minél több kormányt és parlamentet állítsunk az ügy mellé. Bízom abban, hogy ez lesz az első sikeres polgári kezdeményezés, hiszen az eddigi négy nem számít annak.
A kisebbségi nyelvek és kultúrák, illetve a kisebbségek által lakott régiók kiemelt támogatásáról fogalmaztunk meg több javaslatot, kezdeményezzük a geoblocking megszüntetését a műsorközvetítések esetén, és létre szeretnék hozni egy központot, amely felhívná a figyelmet a kisebbségeket érintő problémákra. Jelenleg az unió egyáltalán nem foglalkozik a kisebbségi nyelvekkel, kultúrákkal, azt szeretnénk, ha nem csak hivatalos nyelvek, hanem a kisebbségiek is támogatásban részesülnének az EU valamennyi tagországában.
- A jelek szerint az Egyesült Királyság nincs felkészülve az unióból való kilépésre, az EU fel van-e készülve a britek nélküli unióra?
- Nagy-Britannia szerintem nem tudja, mit akar, London nem tudja eldönteni, melyik az a politikai megoldás, ami célszerű volna. Ebbe már belebukott egy kormány, lehet, még egynek ez lesz a sorsa. Az EU fel van készülve az új helyzetre éppen azért, mert tudja, mit akar, ami komoly előny. Egyrészt megvédeni a Nagy-Britanniában élő uniós polgárok jogait, hogy a kiválást követően is ott maradhassanak, illetve a britekkel kapcsolatos gazdasági érdekeit. A kiválás Achilles ina, mint tudjuk, a határ újralétesítésének szükségessége Írország és Nagy-Britannia között, hiszen Írország uniós tag marad. Ez azonban a két ország közötti egyezményeket rúgná fel nemkívánatos módon, amelyeknek egyik sarkalatos pontja épp a határok átjárhatósága. A kompromisszumos megoldás, hogy a sziget körül jöjjön létre egyfajta ellenőrzés, erre azonban London még nem bólintott rá.
Ami eddig biztos, hogy lekerült a napirendről a megegyezés nélküli kiválás, és ez sokat jelent. Az unió kétségtelenül más lesz a britek nélkül, de alapvetően nem lesz nagy változás. Persze újra kell gombolni a kabátot, hiszen a hozzájárulás csökken Nagy-Britannia kiválásával, de marad még 27 tagállam. Bár sajnálatos a britek kilépése, alapjaiban nem fogja megrengetni az uniót. Mindenestre figyelmeztető jel a többi tagország számára, azt gondolom, mások majd alaposan meggondolják, hogy megéri-e a kiválás lehetőségével számolni.
- A britek hagyta űr következtében felértékelődnek-e a közép- és kelet-európai országok?
- A politikai erővonalak elmozdulása már az EP-választásokat követően érezhető volt a brit kilépéstől függetlenül. A nagy pártcsaládok veszítettek, már nem annyira egységesek, a kispártok megerősödtek, a zöldek, bár nincsenek sokan, nagyon hangosak, amit mondanak, az sokkal erőteljesebben hat azzal együtt, hogy fontos kérdést feszegetnek. Úgy vélem, a klímaválság kérdésköre meg fogja határozni a következő éveket, ezért is örülök, hogy az RMDSZ máris levonta a következtetést azzal, hogy a zöld témákat felvállalta, a terepet nem szabad átengedni csak a zöldpolitikusoknak, nekünk is kell tudnunk választ adni ezekre a kérdésekre.
Nehézkesebbé, kiszámíthatatlanabbá vált a döntéshozatal, alkalmilag fognak többségek szerveződni különböző kérdésekben. A kisebbségvédelmet a politikai mainstream elutasította, bár az EP mindig össze tudott hozni többséget, az elmúlt mandátumban is volt két olyan jelentés, amely felszólította a Bizottságot, hozzon intézkedést a kisebbségvédelem területén, a Bizottság azonban óvatosabb. Ebben a kiszámíthatatlan helyzetben talán nagyobb lehetőségek kínálkoznak az egyezkedésre, mindenkivel tárgyalnunk kell, a kisebbségvédelem ugyanis nem jobb- vagy baloldali kérdés.
