A FUEN közgyűlése kiáltványban üdvözölte az Európai Bizottság döntését a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés befogadásáról. A kiáltvány leszögezi: az európai kisebbségek helyzete nem tekinthető a tagállamok belügyének, EU-s standardokra van szükség ebben a kérdésben, különös tekintettel a kis létszámú, illetve az anyaország nélküli kisebbségekre. A FUEN párbeszédet szorgalmaz a többséggel, a médiával és a döntéshozókkal, szorgalmazza az európai jó gyakorlatok átemelését, ugyanakkor számít tagszervezetei, a régiók és partnereik, a kisebbségi kérdések iránt nyitott magánszemélyek, intézmények anyagi és szervezői támogatására. A közgyűlés döntése értelmében a következő hetekben alakul meg az a munkacsoport, amelynek feladata a sikeres aláírásgyűjtési kampány stratégiájának és ütemtervének kidolgozása lesz. Az európai szintű hagyományos és online aláírásgyűjtési kampány szeptemberben indul.
A közgyűlés felhívással fordul az MSPI-t támogató magánszemélyekhez, közszereplőkhöz és civil szervezetekhez, hogy legyenek az ügy nagykövetei; az aláírásgyűjtési kampány támogatására kéri fel az Európai Parlamentet, a Régiók Tanácsát és más európai intézményeket, az uniós tagállamok törvényhozását és kormányait, a regionális és helyi önkormányzatokat. Bár az egymillió aláírónak EU-tagországból kell lennie, a FUEN a szolidaritás jegyében lehetővé teszi, hogy a nem-EU-tagországok polgárai is támogathassák aláírásukkal az ügyet.
A Kongresszuson a romániai és a szlovákiai magyarok anyanyelvhasználatára vonatkozó határozatot is elfogadtak. A dokumentum, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Magyar Közösség Pártja (MKP) terjesztett a küldöttek elé, megállapítja, bár az európai államok nagy többsége ratifikálta a Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, a végrehajtáshoz szükséges normákat nem dolgozta ki, a törvények alkalmazásában nem a pozitív értelmezés a gyakorlat, ennek eredményeként pedig tiltanak mindent, amit a törvény nem ír elő tételesen.
A dokumentum sürgeti a kisebbségek anyanyelvhasználatának jogi garanciáját, azt, hogy a nyelvi chartát ratifikáló országok tartsák be a vállalásokat, tegyék lehetővé a kisebbségek anyanyelvhasználatát az oktatásban, az egészségügyben és a közigazgatásban is. Románia esetében a FUEN közgyűlése a nyelvhasználati küszöb csökkentését szorgalmazza a mostani 20 helyett 10 százalékra, illetve egy alternatív küszöb bevezetését is szükségesnek tartja.
A FUEN határozatában szólítja fel Európa országait – köztük a pataréti roma közösség miatt Romániát is – hogy a kitelepítések problémáját rendezzék, biztosítsanak ezeknek a családoknak élhető körülményeket, tartsák be alapvető emberi jogaikat.
Ugyancsak határozatban ítélte el a görögországi török kisebbségi szervezet, a ROISDER vezetőjének letartóztatását és kiutasítását Görögországból, illetve felszólította Görögországot, hogy szüntesse meg a török kisebbséggel szembeni diszkriminációt, megfélemlítést, biztosítson önrendelkezést az oktatás és vallás terén, és kezelje a törököket az ország egyenlő állampolgáraiként. A Fara Armânească szervezet javaslatára a FUEN határozatban szólította fel Románia Kormányát, hogy ismerje el az arománokat nemzeti kisebbségként, biztosítsa a nyelvi, szellemi és kulturális örökségük és vallásuk megőrzéséhez szükséges eszköztárat, törölje el az arománokat románokként meghatározó törvénycikkelyt, hozza nyilvánosságra az arománok valós lélekszámát, tegye lehetővé aromán nyelvű adások sugárzását a közszolgálati médiában. Az unió közgyűlése kéri az albán kormánytól, ratifikálja a Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, tűzzön műsorra a közszolgálati televízió macedón nyelvű adásokat, nyújtson anyagi támogatást a macedón kisebbségnek kulturális és oktatási tevékenységeikre. Ott, ahol jelentős macedón kisebbség él, teremtsék meg az anyanyelvű oktatás lehetőségét, biztosítsák az anyanyelvhasználatot azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya eléri a húsz százalékot.
A FUEN elnöksége az ukrajnai kisebbség helyzetével is behatóan foglalkozott. Határozatukban kifejtik: az ukrán identitás és nyelv építése, erősítése és a kisebbségi jogok nem zárhatják ki egymást. Felhívják a figyelmet azokra a törekvésekre, amelyek a kisebbségi oktatást, a nyelvi jogokat, a kisebbségi nyelveken történő médiatartalmak sugárzását veszélyeztetik, illetve a kettős állampolgárság tiltására történt törekvésekre is.
Az unió közgyűlése sürgeti az ukrán hatóságokat, hogy támogassák a kisebbségi – elsősorban nyelvi és oktatási – jogokat garantáló törvények alkalmazását és bővítését. Folytassanak párbeszédet a kisebbségekkel, egyeztessenek velük a kisebbségi törvények módosítása előtt, hozzanak ismét létre egy kisebbségekkel foglalkozó kormányzati testületet, emeljék át az európai jó gyakorlatokat, harcoljanak az intolerancia, a rasszizmus, idegengyűlölet és antiszemitizmus ellen. A FUEN az Európai Uniót és az Európai Bizottságot is felkéri, kövessék figyelemmel az ukrajnai kisebbségek helyzetét, és emlékeztessék az ország vezetését vállalásai betartására. Az unió a Krím-félszigeti kisebbségek, elsősorban a krími tatárok helyzetére is figyelmeztet, őshonos kisebbségi státusuk elismerését és az autonóm Krími Tatár Köztársaság létrehozását kérve.
A FUEN az európai őshonos nemzetiségek legnagyobb ernyőszervezete, amely 100 millió kisebbséghez tartozó európai polgárt képvisel. A 62. FUEN Kongresszus Kolozsváron, a Grand Hotel Napocában zajlott, 50 tagszervezet képviselői, összesen több mint 300 küldött és meghívott, több mint 50 újságíró jelenlétében. A kongresszus házigazdája a Romániai Magyar Demokrata Szövetség volt.
(Fotó: Mihály László)