A hitleri Németország 1942 januárjában tette hivatalos politikává a 11 milliós európai zsidóság megsemmisítését, "a végső megoldást" (Endlösung). A holokausztnak (a görög eredetű szó jelentése "tűzben elégő áldozat", héber megfelelője a soá) a zsidók mellett mintegy kétszázezer - a nemzetiszocialisták által szintén alacsonyabb rendűnek nyilvánított - cigány, valamint homoszexuális, testi és szellemi fogyatékos ember is áldozatul esett. A budapesti Holokauszt Emlékközpont szerint az európai zsidó holokauszt áldozatainak számát a különféle becslések öt- és hatmillió közé teszik, közülük hozzávetőleg minden tizedik volt magyarországi zsidó, az ő számuk 500-600 ezer közöttire tehető.
Az Auschwitz (lengyel nevén Oswiecim) melletti megsemmisítő tábort Lengyelország lerohanása után, 1940-ben létesítette az SS, a nemzetiszocialista párt fegyveres szervezetének parancsnoksága egy régi kaszárnyában, eredetileg lengyel foglyoknak. A kezdetben munkatáborként is működő láger bejárata felett cinikus módon tábla hirdette, hogy "A munka szabaddá tesz" (Arbeit macht frei). A törzstáborban és az 1942-ben a közeli Birkenauban (Brzezinka) létrehozott koncentrációs táborban építették fel az első gázkamrákat. Az első áldozatokat 1941 szeptemberében gyilkolták meg ciángázzal (cyklon-B), az iparszerű népirtás 1943 márciusában a holttestek elégetésére szánt négy krematórium üzembe helyezésével kezdődött meg.
Auschwitz-Birkenau az európai zsidóság megsemmisítésének központja lett, az oda érkezők egy idő után már számot sem kaptak, 70-75 százalékukra azonnali halál várt. A háború végén, amikor már közeledtek a szovjet csapatok, a gázkamrákat felrobbantották, a foglyok zömét legyilkolták vagy gyalogmenetben nyugat felé indították. A tömeggyilkosság bizonyítékait igyekeztek megsemmisíteni, ezért az áldozatok számáról a mai napig sincsenek pontos adatok.
Az auschwitzi múzeum hozzávetőleg 1,3 millióra teszi a haláltáborba deportáltak számát, akik közül mintegy 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük, a meggyilkolt, meghalt emberek száma legkevesebb 1,1 millióra tehető.
A tábort 1945. január 27-én szabadították fel a szovjet Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái, akik a táborban és az altáborokban mintegy 7500 végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Az auschwitzi múzeum honlapja azt írja: "Történelmi paradoxon, hogy a náci totalitarizmus foglyainak a sztálini totalitarizmust képviselő katonák hozták el a szabadságot."
A lengyel parlament 1947-ben törvénnyel hozott létre múzeumot az auschwitzi koncentrációs tábor helyén az áldozatok emlékére. Az auschwitzi haláltábor a holokauszt jelképévé vált, felszabadításának napján, minden évben január 27-én szerte a világon és az auschwitzi kulturális központban is megemlékezést tartanak.
A 40 év alatti hollandok 23 százaléka kételkedik
Az 1980 után született hollandiai lakosok közel 23 százaléka úgy véli, hogy a holokauszt csupán egy "mítosz", illetve azon a véleményen van, hogy a meggyilkolt zsidó emberek száma erősen eltúlzott - írta a NL Times hírportál, a Németországgal Szembeni Zsidó Anyagi Követelések Konferenciájának (Claims Conference) felmérésére hivatkozva.
A holokauszttúlélők jogait védő nemzetközi szervezet korábban az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Ausztriában és Kanadában végezte el a felmérést, Hollandiában múlt év decemberében 2000 embert kérdeztek meg. "A kutatás eredményei Hollandiában voltak a legsokkolóbbak" - közölte a Claims Conference.
A hollandiai válaszadók 54 százaléka, nem volt tisztában azzal, hogy 6 millió zsidó ember vesztette életét a holokauszt során, továbbá 29 százalékuk úgy véli, hogy a halálos áldozatok száma nem éri el a kétmilliót. A Claims Conference azt is riasztónak nevezte, hogy a 40 év alatti válaszadók 22 százaléka elfogadhatónak tartja a neonáci nézeteket. A megkérdezettek több mint háromnegyede fontosnak tartja a holokausztról szóló oktatást az iskolákban, de ez az arány a többi vizsgált országban magasabb.
"Döbbenetes, hogy egyes hollandok úgy vélik, a holokauszt nem történt meg, vagy, hogy az áldozatok számát erősen eltúlozták. Az is aggasztó, hogy a válaszadók egy kis csoportja úgy véli, hogy Anne Frank naplója hamisítvány" - nyilatkozta Kees Ribbens, a hollandiai Háborús, Holokauszt és Népirtás Tanulmányok Intézetének munkatársa.
Ribbens "megdöbbentőnek" tartja azt is, hogy minden hatodik hollandiai lakos azt hiszi, hogy Anne Frank búvóhelyén, a "hátsó traktusban" halt meg, és nem tudta, hogy koncentrációs táborba hurcolták, ahol az életét vesztette. "Sokkolónak" nevezte, hogy körülbelül minden harmadik válaszadó úgy véli, a nem zsidó származású hollandokat ugyanúgy megsemmisítették a második világháborúban, mint zsidó honfitársaikat. Különösen komoly aggodalomra ad okot Ribbens szerint, hogy a felmérésben résztvevők között vannak olyanok is, akik úgy gondolják, hogy "a holokauszt akár ma is megismétlődhet Hollandiában."
Dilan Yesilgöz holland igazságügyi miniszter "sokkolónak és rendkívül aggasztónak" nevezte a felmérés eredményeit. "Sokat kell tennünk még ezen a téren, és a lehető leggyorsabban" - írta a Twitteren megosztott bejegyzésében.
A legutóbbi hasonló jellegű felmérést Hollandiában 2018-ban végezték, abból az derült ki, hogy a megkérdezett 1500 fiatal egyharmada nem tudta, mit jelent a holokauszt fogalma.
Borítókép: A holland fiatalok egy kis csoportja úgy véli, hogy Anne Frank naplója hamisítvány
