Mint kiderült, a szülővárosából érkező tiltakozás hatására kért normakontrollt az államfő az alkotmánybíróságtól. Ha a törvény abban a formában lép életbe, ahogy Vexler előterjesztette, börtönre kellene ítélni például annak a fogarasi egyesületnek az alapítóit is, amelyik a Fogarasi-havasokban aktív antikommunista fegyveres ellenállás második világháború utáni tevékenységét népszerűsíti, mivel az ellenállás tagjai között voltak egykori legionáriusok is – mondta. (Június 17-én a Ion Gavrilă Ogoranu Alapítvány memorandumot küldött Románia elnökének, a nép ügyvédjének és az alkotmánybíróságnak, amelyben kérte, hogy a törvényt küldjék vissza a parlamentnek újragondolás végett, az olyan kifejezések ugyanis, mint „fasiszta”, „legionárius”, nagyon homályosan vannak meghatározva, ez pedig az alapvető szabadságjogok súlyos megsértéséhez vezethet – szerk. megj.)
„Most akkor ez az egyesület legionárius-e vagy sem? Mert a törvény ezt nem mondja meg nekünk. Ha pedig legionárius, akkor az egyesület tagjainak börtönbe kell kerülniük vagy sem? Mert a törvény szerint a legionárius jellegű egyesületek alapítóit börtönre kell ítélni. Szerintem nem kell őket (a fogarasiakat – szerk. megj.) börtönre ítélni, mert legitim az antikommunista ellenállás népszerűsítése” – magyarázta.
Hangsúlyozta azt is, hogy a román államnak nagyon határozottan fel kell lépnie az újságírókat 2024 novemberében-decemberében ért fenyegetések ellen, mint ahogy a Silviu Vexler parlamenti képviselőt ért fenyegetések ellen is.
Az államfő július 10-én támadta meg az alkotmánybíróságon a fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő tartalmak terjesztésének büntetését szigorító törvényt, amelyet a múlt hónapban fogadott el a parlament. Erre reagálva a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének (FCER) elnöke, Silviu Vexler bejelentette, hogy visszaadja állami kitüntetését. Azzal érvelt, Nicușor Dan beadványának szövege „a szélsőségesség jelentette veszély relativizálásának üzenetét” közvetíti. Az elnök döntése Vexler szerint közvetve vagy közvetett módon ösztönzi a legionárius eszmék, az antiszemitizmus és a szélsőségesség minden formájának terjesztését.
Az alkotmánybíróság mindenesetre komoly dilemma előtt áll, hiszen július 10-én már visszautasított egy hasonló óvást, amelyet a szélsőséges pártok nyújtottak be. Egyhangú döntésükhöz fűzött indoklásukban úgy fogalmaztak: a kifogások megalapozatlanok, a törvény megállja helyét egy demokratikus társadalomban.
Gidó Attila: a fasizmus antidemokratikus, idegengyűlölő, zsidóellenes
A jogszabállyal kapcsolatos jogi vita eredményére várva kértük meg Gidó Attila kutatót: pontosítsa a sötét közelmúltat idéző „fasiszta”, „legionárius”, „náci” fogalmakat.
A történész jelezte: a fasiszta, náci, legionárius, rasszista és idegengyűlölő kifejezések között létezik némi jelentéstartalmi átfedés. Számos kutató a fasiszta jelzőt gyűjtőfogalomként használja. Ebben az értelmezésben a nácizmus és a legionarizmus, valamint egyéb európai szélsőséges jobboldali mozgalmak a fasiszta ideológiának a részei. Ugyanakkor ezek sok esetben nem csupán ideológiai áramlatként, hanem hatalmi elnyomó rendszerként is jelen voltak a 20. századi európai történelemben.
„Náci diktatúraként szoktunk hivatkozni a hitleri Németországra (1933–1945), fasiszta diktatúraként emlegetjük Mussolini Olaszországát (1922–1945), legionárius diktatúraként pedig Ion Antonescu és Horia Sima Romániáját (1940–1941), majd fasiszta diktatúraként Antonescu regnálását (1941–1944). Ezeknek a rendszereknek az ideológiai kereteit jelentősen meghatározta a totális hatalomra való törekvés, valamint a rasszista és idegengyűlölő törvénykezés és beszédmód. Érthetőbben fogalmazva, a fasiszta Olaszországban, a náci Németországban, vagy pedig az Antonescu-féle nemzeti legionárius Romániában, majd az ezt követő Antonescu-diktatúrában olyan törvények, rendeletek születtek az 1930-as évek második felétől kezdődően egészen az 1940-es évek közepéig, amelyek hatalmas embertömegeket fosztottak meg állampolgári jogaiktól, vagyonuktól, sőt sok esetben az életüktől is azért, mert „fajilag” alsóbbrendűnek (zsidók, romák, szintik) vagy pedig aszociálisnak (munkakerülők, csavargók, bűnözők), deviánsnak (homoszexuálisok), társadalmilag és politikailag megbízhatatlanoknak (kommunisták, szociáldemokraták, vallási szekták tagjai, ellenzéki politikusok) tekintették őket.
Ezek a diktatúrák tehát egyszerre voltak idegengyűlölők a szó legtágabb értelmében és olyan rendszerek, amelyek a politikai hatalom megtartása érdekében nem riadtak vissza az ellenfelek erőszakos elhallgattatásától sem. Az említett rendszerek ugyanakkor nemcsak döntéshozó politikusokból, hanem a rendszert működtető, vagy kiszolgáló katonákból, hivatalnokokból és egyszerű, hétköznapi emberekből álltak” – fogalmazott a szakember.
Gidó Attila elmondta: a fasizmusnak és az ebből táplálkozó romániai legionarizmusnak tömegmozgalom jellege volt, vagyis széles néptömegek támogatták, helyeselték a rendszer által életbe léptetett diszkriminatív intézkedéseket.
„A fasiszta ideológia antidemokratikus, idegengyűlölő és zsidóellenes, azaz antiszemita volt. A fasizmusnak, illetve annak németországi változatának, a nácizmusnak legalább öt és fél millió zsidó esett áldozatul „csak” azért, mert a fajelmélet alapján alacsonyabb rendűnek nyilvánították őket. Magyarországot több mint félmillió, Romániát pedig nagyjából háromszázezer zsidó haláláért terheli a felelősség. Az európai roma és szinti áldozatok száma több százezerre tehető” – magyarázta.
„Ezek ismeretében fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő propagandának minősül minden olyan tudatos kommunikáció vagy magatartás, amely nyíltan vagy burkoltan támogatja, népszerűsíti vagy pozitív fényben tünteti fel ezeknek a rendszereknek az ideológiáját, képviselőit vagy jelképeit, illetve egyes társadalmi csoportokat – például zsidókat, romákat stb. – alacsonyabb rendűként, veszélyként vagy ellenségként ábrázol. Megnyilvánulhat holokauszttagadásban, antiszemita vagy rasszista összeesküvés-elméletek terjesztésében, gyűlöletbeszédben, uszító magatartásban, szélsőjobboldali jelképek – például horogkereszt vagy legionárius szimbólumok –, szlogenek használatában, amelyek társadalmi feszültséget keltenek, és sértik az emberi jogokat, valamint a demokrácia alapelveit” – összegzett a történész.
