– Az országos dohányzásról való leszokást ösztönző program szaktanácsadást és gyógyszeres kezelést biztosít a szenvedélybetegeknek. A program 2008 óta zajlik és ezidő alatt négyezren vették igénybe az általa kínált lehetőségeket, ebből 30 százalékuknak sikerült megszabadulni a nikotinfüggőségtől. A kezelés háromhónapos, egy szakorvos tanácsadásban és célirányos gyógyszeres kezelésben részesíti a szenvedélybeteget. A négy, vagy indokolt esetben több ülést követően is kapcsolatban marad az orvos a beteggel – részletezte Munteanu az Országos Dohányzásmentes Nap apropóján szervezett sajtótájékoztatón. Hozzátette: 2010-ben sokan érdeklődtek a kezelés iránt, de kevesen vették komolyan a kezelést. Időközben résztérítésessé vált a négyüléses tanácsadás, és azóta csak azok igényelték a program biztosította lehetőségeket, akik tényleg le akartak szokni a dohányzásról.
Munteanu szerint a program a 4,9 millió romániai dohányzónak szól, amely 26,7 százalékos előfordulási arányt jelent, hasonlót az EU-átlaghoz, de kisebbet a szomszédos országokénál. – Nem csak a dohányzókat célozzuk meg, hanem a fiatal nemzedéket, hogy dohányzásmentes legyen a jövő nemzedéke. Ezért figyelembe kell vennünk a passzív dohányzás hatásait is, és a márciusban jóváhagyott dohányzásellenes törvény biztosítja ezt a támogatást. Azt reméljük, hogy az Eurobarométer felmérések adatai ezt követően nem mutatnak a passzív dohányzásra vonatkozó szomorú képet – fogalmazott a tüdőgyógyász. Munteanu szerint még az otthoni dohányzás magas előfordulási aránya terén van még jócskán ellensúlyoznivaló.
Nem szabad megfeledkezni a harmadik típusú passzív dohányzás veszélyeiről sem. A felületeken megtapadó kilélegzett dohányfüst maradék veszélyesebb az egészségre, mint dohányzó társaink killélegzett füstjét beszívni. Ez a maradékanyag ráadásul az idő múlásával egyre mérgezőbbé válik. A méreg károsítja a DNS szerkezetét, s e harmadkezű dohányzásból származó kémiai vegyületek a leginkább rákkeltőek. Ez bármilyen felületen képes megtapadni, de leginkább a szövetben ragad benne. Bárki áldozatául eshet ennek a füstrészecskék belégzésével, lenyelésével és a bőrrel való érintkezéssel is. Különösen veszélyes ez a még padlón csúszó-mászó, bútorokba kapaszkodó gyermekeknél, akik nem csak végigtapogatják ezeket, de nagy vlószínűséggel kezük is előbb kerül a szájukba, minthogy megmosná azokat valaki. Arra vonatkozóan, hogy mi ösztönözte a szenvedélybetegeket a dohányzásról való leszokásra Munteanu elmondta: a cigaretta árának növekedése, a dohányzás nyilvános helyeken való betiltása, esetleg kórházi beutalás vezetett a füstmentes élet mellett szóló döntéshez. – Fontos a leszokásra ösztönözni a dohányzókat, mert minél fiatalabban mondanak le cigarettáról, annál nagyobb az esélyük a hosszabb élettartamra – mutatott rá a szakember.
Ramona Brad a Lélegezz Románia Koalíció munkatársa a Románia első dohányzásmentes nemzedéke elnevezésű, civil szervezetek által kidolgozott és a WHO ajánlására alapozó stratégiára vonatkozóan elmondta: a kormányhoz továbbított iratra ezt követően vár az engedélyeztetési folyamat. A stratégia három szempontot vesz figyelembe: a dohányzásmegelőzést, a füstnek való kitettség elleni védelmet, és a leszokásra bátorítást. – A stratégia célja a dóhányzó gyermekek számának drasztikus csökkentése, hiszen a számadatok értelmében a 18 évesnél fiatalabbak 20 százaléka dohányos – mutatott rá Brad.
Aurelia Cristea képviselő, a dohányzásellenes törvény kezdeményezője kész csodának tartja a jogszabály bevezetését, mert romániai dohányipar erősebb, mint az országot irányító kormány, amelynek kötelessége ezt a törvényt népszerűsíteni. – Könnyen alkalmazható törvényről van szó, amelyet tiszteletben lehet tartani, de a megelőzésre is nagyobb hangsúlyt kell fektetni – véli a képviselő.
Gilda Popescu Marius Nasta Intézet igagzatója a dohányzás és tuberkulózis közti ok-okozati összefüggésről beszélt. – Egy tanulmány eredményei rámutatnak, hogy a dohányosok esetében kétszer akkora a tüdőbaj kialakulásának kockázata, mint a nemdohányzóknál. (…) Ugyanakkor jelentős összefüggést tapasztaltak a dohányzás elkezdésének életkora, a dohányzás időtartama és tuberkulózis kialakulása tekintetében. Az aktív dohányosoknál, akik 15-20 évesen kezdtek dohányozni, és tíz évnél hosszabb ideig voltak nikotinfüggők, sokkal nagyobb volt a tuberkulózis kialakulásának kockázata – mutatott rá Gilda Popescu. A szakember egy fővárosi tanulmány eredményeit idézte, amelyből kiderült, hogy az 1427 nyilvántartott tuberkulózisos beteg 90 százaléka dohányzott, főként a férfiak. – Egy hatékony dohányzásellenes rendszer intézkedései mérsékelnék a tuberkulózis és más betegségek előfordulási arányát – vonta le a következtetést Popescu.
Európai átlag feletti a hazai dohányzás mértéke
A tegnapi országos dohányzásmentes nap alkalmából az Országos Kábítószerellenes Ügynökség (ANA) közleményben hívta fel a figyelmet a dohányzás veszélyeire és az egészséges életmód tudatosításának fontosságára.
Az Egészségügyi Világszervezet idén tervezi elfogadtatni azt, hogy a dohánytermékek csomagolóanyagára kötelező módon kerüljön fel egy, az egészségkárosításra vonatkozó figyelmeztető, úgynevezett semleges grafikájú felirat.
Világszinten az adatok nagyon aggasztóak: évente 6 millióan halnak meg a dohányzás következtében, és ezek közül 600 ezer a passzív dohányos, aki huzamos ideig élt szennyezett légkörben. 2030-ig előreláthatóan az áldozatok száma el fogja érni a 800 ezret, és ezek 80 százaléka a harmadik világból kerül ki.
Romániában a dohányzók a lakosság 27 százalékát teszik ki, amely meghaladja az európai uniós átlagot. A 45 év feletti életkorban elhalálozottaknak több mint a fele a dohányzással összefüggő betegségek áldozata. Annak ellenére, hogy a tizenévesek körében 2003 óta csökkenőben van a dohányzók száma, 2015-ben még mindig az uniós átlag fölöttinek bizonyult. A cigarettázásból eredő leggyakoribb végzetes betegségek: szívbaj, tüdőrák (növekedőben a hölgyeknél), krónikus tüdőbaj.
