Racionálisan a járványról a tévhitek sűrűjében Fejér Szilárddal
A koronavírus-járványhoz fogható világméretű járvány nem volt 100 éve. Sok minden, ami tavaly normálisnak számított, most már nem az, és nem is lesz. Lehet siratni a múltat, de az nem visz semerre. Ha már így történt, akkor mindenki igazán megtehetne minden tőle telhetőt, hogy valahogy kihúzzuk addig, amíg lesz vakcina, és ahol tudjuk, gátoljuk a járvány terjedését. Mi a Pro-Vitam laborjában ehhez elsősorban a széles körű PCR-teszteléssel járulunk hozzá, és az, hogy ez egyáltalán működhet, a csapatom emberfeletti munkájának köszönhető. Amíg a lakosság nagy része otthon izgult a jövőjéért a szükségállapot alatt, tehetetlenségében a tévét bámulva, addig mi azt az időszakot napi 5 óra alvással dolgoztuk végig. A PCR tesztelés ugyanis, ha nincs az ember mögött külföldi befektetési alap, nagyon sok manuális munkával meg rengeteg hibalehetőséggel jár, aminek mind-mind meg kell keresni a forrását és kiküszöbölni azt, hogy egyáltalán ki lehessen adni pozitív vagy negatív eredményt.
Figyelembe véve azt, hogy világszerte nagyon sokan, nagyon keményen dolgoznak az egészségügyben a járvány megfékezésén, különösen elszomorító látni azt az étvágyat, amellyel a nép a hozzá nem értő „szakemberek” által összefércelt álhíreket fogyasztja. Emiatt a koronavírus-járvány kapcsán keringő, cifrábbnál cifrább összeesküvés-elméletek és álhírek egy részét igyekszem cáfolni.
1. Az egyik véglet: a koronavírus nem létezik.
A koronavírus (pontosabban a világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus) egy nagyon is létező, se nem élő, se nem holt részecske. Mint az összes vírusnak, a fő célja, hogy bejusson egy gazdasejtbe, ott szaporodjon, és utána új sejteket, egyedeket fertőzzön meg. Kórokozó, hiszen betegséget okoz, de nem tekinthető élőlénynek. Van róla elektronmikroszkópos kép, tehát azt sem lehet mondani, hogy nem létezik, mert nem látjuk. Amikor éppen nem élő sejtben tanyázik, nem mászkál, nem ugrál, tulajdonképpen semmit nem csinál, csak van. A környezetben a különböző fehérjékből és lipidekből (zsírmolekulákból) álló védőburkának köszönhetően a vírus „lelke”, a benne ügyesen becsomagolt RNS-szál nem károsodik hosszabb ideig. Amennyiben ez a burok sérül, mert például a kezünkre tapadt, miután kezet fogtunk a fertőzött kollégánkkal, és kézmosás közben szétkapja a szappanos víz, a vírus már nem fertőzőképes. Kézfogás után tehát ne piszkáljuk az orrunkat, csak ha közbeiktatunk egy alapos kézmosást. Vagy ne fogjunk kezet, ne piszkáljuk az orrunkat.
2. A másik véglet: a koronavírus egy laborban előállított veszélyes tömegpusztító fegyver, amivel különböző gazdag emberek próbálják a világ népességét megtizedelni.
Egy tudós megnyalná mind a 10 ujját, ha képes lenne úgy módosítani a látszólag ártatlan vírus genomját pusztán racionális tervezéssel, hogy halálos járványokat előidézve, vírussá alakuljon. De nem azért, mert a lelke sötét, mint az éjszaka, hanem azért, mert ez azt is jelenti, hogy annyira jól ismerjük a vírus hatását az emberi szervezetre, hogy meg tudjuk jósolni, milyen genetikai módosítás mit okoz. Amint látjuk, ettől még messze állunk, hiszen még most sem ismerjük teljesen azokat a molekuláris folyamatokat, amelyeket kivált a koronavírus-fertőzés, például egy súlyos lefolyású betegség esetében. Különben is, mi értelme van annak, hogy gazdag öregemberek rászabadítsanak egy vírust a világra, ami pont őket veszélyezteti a legjobban?
A PCR tesztelés, ha nincs az ember mögött külföldi befektetési alap, nagyon sok manuális munkával jár
3. Az óvatos konspiracionalista: van koronavírus-járvány, de szándékosan felfújják, riogatják a népet, hogy így profitáljon belőle a háttérhatalom (és helyi szinten pár laboratórium, természetesen).
Nem lehet eleget hangsúlyozni, hogy ez a járvány nincs felfújva. Néhány országban el van bagatellizálva a felelőtlen populizmusnak köszönhetően, de ott meg is van az eredménye, csak meg kell nézni a statisztikákat. Ha csak a Kovászna megyei adatokat nézzük, a halálozási arány 2,9%, az országos halálozási arány 3,9%. Eddig nem ismertünk olyan légúti betegséget, amely hasonló halálozási arányt tud produkálni hasonló számú fertőzött mellett. Még ha tízszeresen alulbecsüljük is a tényleges fertőzöttek számát, akkor is háromszor nagyobb a halálozási aránya, mint a szezonális influenzának. De ez utóbbi arány is csak becsült szám, epidemiológiai adatok alapján. A molekuláris teszteléssel az eddigi adatokhoz képest sokkal jobb minőségűek a koronavírus-járvány adatai, a laboratóriumok évek alatt nem végeztek világszerte annyi PCR-tesztet, mint manapság néhány nap alatt. Ennek a természetes velejárója, hogy fellendült a tesztelés, mint iparág, a PCR-gépek, extrakciós automaták és egyéb megoldások piacával együtt. Az, hogy ez néhány gyártónak és laboratóriumnak igen jelentős anyagi bevételt jelent, szintén természetes dolog: több munka, több bevétel. Mi a laboratóriumunk fejlesztése mellett kifejlesztettünk egy IgG antitest-tesztet is a koronavírus-fertőzés elleni immunválasz felmérésére. Ez nem gyorsteszt, csak laboratóriumban lehet alkalmazni, már folyamatban van a regisztrációja in vitro diagnosztikai termékként. Csak remélni merem, hogy a többi, PCR-teszteket végző labor is hasonló dolgokra fordítja a bevételét. Aki pedig ezt irigyli, azt csak sajnálni tudom.
4. A technológiafóbiás: a tüneteket nem vírus, hanem az 5G-adótornyok okozzák.
Az 5G-ről annyit illik tudni, hogy a légynek sem árt. Nem megy át a falon, viszont nagyobb távolságokra igen hatékonyan lehet nagymennyiségű adatot továbbítani vele. Attól, mert közelebb van az elektromágneses spektrumban a mikrohullámokhoz, nem fognak az adótornyok környékén kóborló macskák megfőni. Ha csak azt nézzük, hogy mennyi energiát szállít egyetlen foton az 5G adótoronyból és egyetlen foton a zseblámpából, ez utóbbinak nagyságrendekkel nagyobb az energiája, mégsem kiabál senki, hogy rákos lesz a lámpafénytől. Ahhoz, hogy ezeknek az ártalmatlan nem-ionizáló sugaraknak bármilyen hatásuk legyen az emberi szervezetre, nagyon sok kell belőlük. Ezért fogyaszt olyan sokat a mikro (pl. 900 W-ton egy perc alatt megmelegít egy pohár tejet). Ehhez képest egy nagy 5G adótorony kb 120 W energiát ad ki magából, ez szóródik szét egy nagy területen (1 köbkilométer), míg a sugárzás frekvenciája (így az egységre eső energiatartalma) még mindig 100-szor kisebb a konyhai mikro által kibocsájtott frekvenciánál. Nem segít az 5G elfogadásán a Román Akadémia szerencsétlen 5G-ellenes állásfoglalása sem, de ez is mutatja, hogy rengeteg inkompetens ember ül bársonyszékben és próbál fontosnak tűnni.
5. Az oltásellenes: a koronavírus elleni oltással majd jól bechipelnek mindenkit, hogy aztán ellenőrizzenek/megbetegítsenek/megöljenek minket.
Láttak már kutyát bechipelve? Elég vastag tűvel adják be bőr alá. Na és chipolvasást egy kóbor kutyán? Elég közel kell kerülni a leolvasóval a chiphez, ami egy sima rádiófrekvenciás alapon működő kis érzékelő (RFID). Csak arra való, hogy visszaadjon egy egyszerű kódot a leolvasó lekérdezésére, ezzel azonosítva a kutyát (és ezáltal annak tulajdonosát). Komolyan gondolja bárki, hogy nincs az államnak jobb módszere polgárai beazonosítására? Vagy éppen követni, hogy ki merre jár? Elég megnézni a kínaiak arcfelismerő technológiáját, vagy éppen térfigyelő kamerákat Angliában minden utcasarkon.
Ami a koronavírus elleni oltásokat illeti, már nagyon várom őket. Influenza elleni oltást eddig még egyszer sem kaptam, mert úgy voltam vele, hogy amíg nem dolgozok veszélyeztetett környezetben, inkább bevállalom az esetleges szezonális influenzát, minthogy pár napot legyen influenzaszerű tünetem egy olyan oltás miatt, amelynél nem lehet tudni, hogy az adott szezonban hatékony-e. Most viszont közös érdekünk, hogy visszaszorítsuk az influenza terjedését, pláne a koronavírus-járvány által veszélyeztetett korosztályban, így a legjobb, amit tehetek, az, hogy beoltatom magam a szezonális influenza ellen is.
6. A mintavétel lényegére rátapintó: az orrgaratból történő mintavétel során felnyúlnak az agyadig, és megsértik a vér-agy gátat, így mindenféle betegség be tud jutni az agyba, ergo, ezzel meg is akarnak ölni.
Ha az orrgaratból megfelelően vesznek mintát, nem fáj, csak igen kellemetlen. Ha nem megfelelően végzik, akkor bizony fáj, esetenként még vérezhet is, ha a pálcika felsérti a nyálkahártyát. A vér-agy gátat nem úgy kell elképzelni, mint amikor megrekesztjük a Csernáton patakát és megakad rajta a PET-palack ideig-óráig, ez egy olyan sejtszintű szabályozórendszer, amely megakadályozza, hogy a vérerekből bármi átjusson a sejtközötti térbe, ahol idegsejtek milliárdjai laknak az agyban. Azoknak is kell a tápanyag, ugye, ezért a vérerek behálózzák az agyat, viszont azok a hajszálerek, amelyek az agyat látják el mindennel, kicsit másmilyenek, mint a test többi részében. A hajszálerek falán lévő sejtek a nagyobb méretű molekulákat nem engedik át, így védve az agyat az esetleges káros anyagoktól. Az orrgarat falának ehhez semmi köze.
Ha az orrgaratból megfelelően vesznek mintát, nem fáj, csak igen kellemetlen
