A konferencia végén tartott sajtótájékoztatón Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek azt mondta, szinte biztos benne, hogy jövőre romániai látogatást tesz a pápa, és ekkor annak a hét görög katolikus mártír püspöknek a boldoggá avatására is sor kerül, akik a kommunizmus idején vesztették életüket. Mint elmondta, a boldoggá avatás római előkészítési folyamatának esetleges késlekedéseit meg is lehetne sürgetni, ha Ferenc pápa látogatásának pontos dátuma kiderül. Hozzátette: a látogatás kapcsán különösebb részletekkel nem tud szolgálni.
Jakubinyi György gyulafehérvári érsek viszont az MTI kérdésére kizártnak tartotta, hogy Ferenc pápa Románia és Erdély egyesülése centenáriumára érkezzen az országba. Hozzátette: a nuncius már tavaly tisztázta, hogy a pápa látogatása lelkipásztori jellegű lehet, és nem kapcsolható össze polgári és politikai évfordulókkal. Elmondta: amint azt a püspöki konferencia megszavazta, a helyszínek között, amelyekre a romániai katolikus püspökök meghívták Ferenc pápát, Csíksomlyó is szerepel – itt találkozhatna a romániai katolikus egyházban többségben levő magyar híveivel. Hozzátette: az erre vonatkozó meghívót a jövő héten küldi el Rómába. Szerinte ezt az is indokolná, hogy az idén 450 éves a csíksomlyói búcsú.
Az érsek az MTI felvetésére emlékeztetett arra, hogy a gyulafehérvári főegyházmegye egy hónappal ezelőtt közzétett állásfoglalásában leszögezte: akkor válik lehetővé a pápa romániai látogatása, ha Bukarest biztosítja, hogy a hívek gyakorolhassák az alkotmányos kisebbségi és felekezeti jogaikat. Az állásfoglalásban elsősorban a kommunista rezsim által államosított egyházi javak visszaszolgáltatási folyamatának az elakadását és az egyházi oktatás akadályozását sérelmezték.
Muary Buendia bukaresti apostoli nuncius arról tájékoztatta a római katolikus és görög katolikus püspökök közös testületét, hogy a pápa el akar menni Romániába „z egység nevében szervezett látogatásra”.
Az érsek a bukaresti pápai nunciust idézte, aki szerint a pápa sehova sem mehetne, ha a látogatás előfeltételének tekintené a katolikus sérelmek rendezését. „Ha a pápa a rendezetlen ügyek ellenére eljön, ezt azért teszi, hogy az ellentéteket kibékítse, az egységet elősegítse. Nem a románokhoz vagy a magyarokhoz, hanem a katolikus híveihez jön, de a többségi egyház esetleges szempontjaira is figyel. Bármely országban nyíltan beszél a problémákról, hogy a közbelépésével sikerüljön közelebb hozni az ellenfeleket. A katolikus elveket nem adja fel, de mindent megtesz azért, hogy az egységet ápolja” – magyarázta Jakubinyi György.
Felidézte: 1999-ben az ortodox egyház nem járult hozzá, hogy a Bukarestbe látogató II. János Pál pápa az erdélyi híveit is felkeresse. Az erdélyi látogatást szerinte az teszi indokolttá, hogy Romániában mind a római katolikus, mind a görög katolikus hívek többsége Erdélyben él.
Jakubinyi György elmondta: a pápalátogatás mindhárom hivatalos feltétele teljesült: a Romániai Katolikus Püspöki Konferencia és Klaus Iohannis államfő már korábban, a Romániában többségi ortodox egyház feje, Dániel pátriárka pedig az idén küldött meghívót Ferenc pápának. Hozzátette: a Szentszék azt közölte, hogy Ferenc pápa 2017-es programjába semmiképpen nem iktatható be a látogatás, de 2018-ban lehetséges, hogy az egyházfő sort kerít rá.
Másfelől, a sajtótájékoztatón az érsek kiemelte: a marosvásárhelyi Római Katolikus Líceum két éven belül eltűnhet az ügy megoldásának tudatos halogatása miatt. Az ügyben már Maury Buendía apostoli nuncius is közbenjárt – mondta –, Teodor Meleşcanu külügyminiszterrel egyeztetve, aki megígérte, hogy kérni fogja az igazságügyi minisztériumot, végezzen helyszíni kivizsgálást annak megállapítására, hogy a DNA jogtalanul járt el például amikor kihallgatta a szülőket, akiket ez az eljárás megijesztett. A szülőktől ráadásul azt kérték, hogy támadják meg az iskolát és az egyházat, amiért gyermekik két évig „fantomiskolába” jártak.
A konferencia résztvevői egy nyílt levelet is elfogadtak, amellyel a román alkotmány 48. cikkelye 1 bekezdésének módosítására vonatkozó népszavazás kiírását sürgetik. „Újra kijelentjük, azzal a 3 millió polgárral együtt, akik ilyen vonatkozású kezdeményezést írtak alá, hogy a „házastárs” szó „egy férfi és egy nő” megfogalmazásra való kicserélése tisztábban tükrözi azt, hogy mit értünk a keresztény házasság és a család Romániában” – áll a nyílt levélben, amely szerint csak a férfi és a nő közötti házasság garantálhatja a társadalom és kultúrája fennmaradását, és így az nem lehet egyenlő olyan más társulásokkal, amelyeket a „házastárs” szó szintén fedhet.