Az 1989 decemberében történt politikai változások következtében már 1990-ben összegyűltek tanácskozásra hazánk katolikus püspökei a kommunista rendszer bukása utáni első apostoli nuncius érsek és John Bukovsky útmutatásával megalapították a Püspökök Konferenciáját, két szekcióval (latin rítusú és keleti rítusú).
A római Püspöki Kongregáció és a Keleti Egyházak Kongregációja 1993. november 25-én hagyta jóvá a Romániai Püspöki Konferencia megalakulását, majd a következő évben annak működési szabályzatát. Első elnökének Alexandru Todea bíborost, görögkatolikus érseket, főtitkárnak pedig az akkori gyulafehérvári segédpüspököt, dr. Jakubinyi Györgyöt választották. Jelenlegi elnöke Lucian Mureşan bíboros, Fogaras-gyulafehérvári görögkatolikus metropolita, nagyérsek, aki nem tudott részt venni ezen az ülésszakon, amelyen meghívottként ott volt Cosa Antal, Moldova Köztársaság római katolikus püspöke és Ottavio Vitalei, az albániai Lezhei egyházmegye főpásztora.
A püspöki konferencia minden esetben az Apostoli Szentszék által létesített intézmény: valamely ország püspökeinek egyesülése, amely jogi személyiséggel rendelkezik. Keretében a püspökök közösen gyakorolják egyes lelkipásztori feladataikat területük (egyházmegyéjük) krisztushívői érdekében, annak a nagyobb jónak az előmozdítására, amit az embereknek ad a Katolikus Egyház. Ez az előmozdítás főként az apostoli tevékenységnek a kor és a hely adottságaihoz, igényeihez kellőképpen alkalmazott formái és módszerei által történik az Egyházi Törvénykönyv előírása szerint.
A püspöki konferencia napjainkban nem alkalmi gyűlés, hanem állandó, de nem törvényhozó szerv, azonban bizonyos kérdésekben hozhat általános határozatokat. A konferenciának – amelynek állandó titkársága van – erősítenie kell a kapcsolatokat, különösen a szomszédos püspöki konferenciák között. E célból saját szabályzattal rendelkező konferenciaközi tanácsok alakultak, legismertebb közülük az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa. A konferenciák általában évente kétszer összehívott soros ülésein – de sor kerülhet különleges összejövetelre is – részt vehetnek nyugalmazott püspökök vagy más meghívottak is.
Romániában összesen 13 katolikus egyházmegye létezik, 16 püspökkel: bukaresti római katolikus érsekség négy alárendelt püspökséggel (Jászvásár, Nagyvárad, Szatmár, Temesvár); egyházjogilag egyenesen a Római Apostoli Szentszéknek alárandelt Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség; ugyancsak közvetlenül a Szentszéknek alárandelt Romániai Katolikus Örmények Ordináriátusa (Szamosújvár székhellyel, amelynek apostoli kormányzója dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek); a balázsfalvi székhelyű Fogaras-Gyulafehérvári görögkatolikus nagyérsekséghez tartozó alárendelt püspökségek (Nagyvárad, Lugos, Kolozsvár-Szamosújvár, Máramaros és Bukarest).
A kolozsvári ülésszak idején két nyilvános liturgikus ünneplésre került sor: csütörtök délután az Urunk színeváltozása görögkatolikus katedrálisban bizánci (keleti) rítusú, míg tegnap reggel a Szent Mihály-templomban latin rítusú szentmisét – latin, magyar és román nyelven – mutattak be a püspökök. A mise főcelebránsa és román szónoka dr. Robu Ioan bukaresti érsek-metropolita volt. Magyar nyelvű szentbeszédében dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek hangsúlyozta: egyházunk katolikus jellege azt jelenti, hogy mindenki számára elfogadható. Ugyanakkor rámutatott arra, hogy nem helyes az „egy akol és egy pásztor” meghatározás és cél, hanem az „egy nyáj és egy pásztor”. Tudniillik egy akolban több nyáj is lehet. A Katolikus Egyház viszont egy nyáj, amelynek pásztora a mindenkori római pápa.
Kihasználva Kolozsvár kulturális központ jellegét, a főpásztorok a román operában csütörtök este részt vettek Giusepe Verdi Don Carlo című operájának díszelőadásán.
A Romániai Püspöki Konferencia ülésszaka hivatalos nyilatkozatot fogadott el a munkálatokon megvitatott napirendi pontokról és a jövőbeli sürgős tennivalókról.
FODOR GYÖRGY
