„Mindenhol jó, de a legjobb 2025-ben…”

A besztercei születésű pedagógus a középiskolát a helyi Andrei Mureșanu líceumban végezte, tanári pályafutását is a szórványban kezdte, Vajdakamaráson, alelnökként kiemelten kívánja kezelni a szórványoktatással kapcsolatos feladatokat.

Mihályfalvi Katalin ügyvezető alelnök számára kiemelten fontos a szórványoktatás 

Mihályfalvi Katalin 2007-től a Református Kollégiumban tanított biológiát, az ő nevéhez fűződik a Bölcs diákok verseny elindítása, amelyet idén 13. alkalommal szerveztek meg.  

Székely István, az RMDSZ társadalomszervezéssel foglalkozó ügyvezető alelnöke politikai tájékoztatóját azzal indította: Romániában a helyzet nem a legjobb. Az elmúlt négy évben a román kormányok nyakló nélküli pénzköltése olyan költségvetési hiányt eredményezett, hogy az Európai Unió túlzottdeficit-eljárást indíthat Románia ellen. Példaként a beígért 40 százalékos nyugdíjemelést említette, ami kétségtelenül indokolt, de nem világos, hogy van-e rá fedezet.

Ami a következő évi választásokat illeti, Székely szerint az a tény, hogy mind a két meghatározó politikai erő, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányon van, azt eredményezi, hogy a társadalmi feszültségek az ellenzéki AUR-nál csapódnak le, növelve ennek támogatottságát. Ettől az idegengyűlölő, kisebbségellenes politikai alakulattól pedig sok jóra nem számítunk. Folynak a találgatások, hogy az AUR esetében hol húzódik meg az üvegplafon, korábban 15 százalékra tették, azóta ez 20 százalékra módosult, de egyáltalán nem biztos, hogy az egyes felmérések szerint máris második politikai erőnek számító párt ezzel elérte támogatottsága maximumát.

Megnehezítheti a dolgunkat a PSD és a PNL összefogása 

Kifejtette: a belső felmérések azt mutatják, hogy a szövetség bírja az erdélyi magyar közösség támogatásának 90 százalékát, a magyarok választásokon való részvételi hajlandósága azonban elég alacsony. Különösen olyan körülmények között, hogy a jövő évi négy választás közül az első, az európai parlamenti adja meg majd a hangulatát-lendületét a soron következőknek. A közhangulatból arra lehet következtetni, hogy az erdélyi magyarokat épp az EP-választások esetében lehet a legnehezebben mobilizálni. Amíg a 2007-es és 2009-es megmérettetésen a magyarok részvételi aránya 40 százalékkal volt nagyobb a románokénál, 2014-ben ez az arány 17 százalékra csökkent, 2019-re kiegyenlítődött, 2024-re az előrejelzések szerint a magyar részvétel alatta maradhat a románokénak.

Székely szerint érthető a magyar közösség csalódása az unióban, hiszen sem a remélt életszínvonalnövekedés nem következett be, és hamar kiderült az is, Brüsszelnek a kisebbségi jogok sem kimondottan szívügye, lásd az erre vonatkozó polgári kezdeményezések elkaszálását. Az erdélyi magyarok körében népszerű magyarországi média sem feltétlenül az EU fontosságát hangsúlyozza, ahhoz viszont nem fér kétség, hogy továbbra is ott kell lennünk a unióban, nem veszíthetjük el a képviseletünket.

Az önkormányzati, a parlamenti és az államelnöki választásokról Székely István elmondta: ezek kimenetelét nagymértékben meghatározhatja a PSD és a PNL döntése, hogy együtt, vagy külön indulnak a választásokon. Bár Erdélyben a PSD meglehetősen „tájidegen elem”, nincs jelentős bázisa, a két párt összefogása mégis megnehezíti dolgunkat elsősorban az önkormányzati választásokon, ahol jövőre is a legnagyobb tét a Marosvásárhelyi és Szatmárnémeti polgármesteri, illetve a Maros és Szatmár megyei tanácselnöki tisztség megőrzése.

Hátrányokkal járna a parlamenti és az államelnökválasztás összevonása is, a részvételi arányokat tekintve ez utóbbi rendszerint másfélszer több román választót mobilizál, ennek pedig idén kihatása lenne a képviselőházi és a szenátusi jelöltlistákra leadott szavazatokra is. A magyar közösség nem érdekelt olyan mértékben az elnökválasztásban, mint a román szavazók, félő, hogy a magas román részvétel miatt a leadott magyar szavazatok kevesebb mandátumot érnek majd. Márpedig nem mindegy, hogy milyen arányban képviseltetjük magunkat az új romániai törvényhozásban, amelynek olyan témák szerepelnek majd a napirendjén, mint a közigazgatási rendszer reformja, amely alapjaiban írhatja át az etnikai térszerkezetet. Az 5000 lakosnál kisebb települések (gazdasági szempontból sok esetben indokolt) összevonása esetében például a most magyar többségű közigazgatási egység nagyrészében megszűnne az etnikai fölény – magyarázta a Fehér megyei Torockót hozva fel példának, amely a tervezett reform következtében román többségű entitás részévé válna.

Egyik kampány be se fejeződik, máris kezdődik a másik - számolgatja Antal Géza ügyvezető

Antal Géza, az RMDSZ Kolozs megyei ügyvezető elnöke hosszan sorolta a következő évben körvonalazódó tennivalókat. Alig zárul le az egyik jelöltállítás, előválasztás, aláírásgyűjtés, kezdődik a következő, erről szól majd 2024. „Mindenhol jó, de a legjobb 2025-ben!” – mondta aggodalommal vegyes humorral a jövő esztendő kihívásaira utalva.

A Különféléknél Talpas Botond MKT-elnök az elmúlt időszak megvalósításait emelte ki. Mindenekelőtt a várfalvi sporttermet, az aranyosgyéresi magyar bölcsődét és óvodát, illetve a válaszúti Bánffy-kastélyt említette, amelynek felújításában az RMDSZ-nek meghatározó szerepe volt.

Csorba Zsuzsa Emese, a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum (KIfor) elnöke az ifjúsági szervezetek tevékenységéről számolt be. Szót kért Hatos Attila leköszönő KMDSZ-elnök, aki bemutatta utódját, a szervezet első hölgy-elnökét, László Petrát. Balló Tamás, a kolozsvári szervezet ügyvezető elnöke a lakossági konzultációról tájékoztatott, közel 1500 lakrész ajtaján kopogtattak a városi szervezet képviselői, az ottlakókkal való párbeszéd tanulságos volt, a visszajelzések többsége pozitív – mondta.

„Nem a 6o-as évek hangulatának visszaállítása volt a cél a Farkas utcában…” 

Talpas Botond szóba hozta a Farkas utcáról az online térben kialakult vitát, többen is nemtetszésüket fogalmazták meg az új utcaképről. (Gaal György A Farkas utca elveszett varázsa című cikkének - Szabadság, november 20.– visszhangjáról van szó - szerk. megj.), Az MKT elnöke emlékeztetett: nem is olyan rég a Farkas utca és környéke egyetlen hatalmas parkoló volt, mindenféle varázs nélkül, ezt az áldatlan állapotot kívánták megszüntetni. A cél tehát nem a 60-as évek hangulatának a visszaállítása volt, hanem a 2020-as tarthatatlan állapotok megszüntetése, mondta.

„Ez a város nem lesz magyar többségű már soha, nem lesz minden tér sem a miénk, csak azok, amiket be tudunk lakni, ott tudjuk otthon érezni magunkat”, hangsúlyozta.

Rácz Béla Gergely: meg kellene várni a felújítás végét, utána ítélkezni

Rácz Béla Gergely városi tanácsos a Farkas utcával kapcsolatban úgy fogalmazott: a bírálóknak tudniuk kell, hogy nem dilettánsok, hanem elismert szakemberek terve alapján készült a felújítás. Úgy véli, nem kellene értékítéletet mondani semmilyen projektről annak befejezése előtt. Ami pedig a virággruppok iránt nosztalgiázókat illeti, Rácz szerint az RMDSZ mindig is a zöldövezetek gyarapítását szorgalmazta, de nem biztos, hogy a Farkas utca begyepesítése a megoldás…

Folytatódik a műemlékek többnyelvű feliratozása 

Oláh Emese alpolgármester is arról beszélt: tudatában vannak annak, hogy nem lehet mindenki tetszését elnyerő tereket létrehozni. Emlékeztetett: a nyertes tervekről nemzetközi zsűri döntött, a város sajátosságainak figyelembevételével. Elmondta: nem megalapozottak a vádak, hogy a város teljesen elfordul múltjáról, hiszen most helyezték vissza a 60-as években elszállított Mária-oszlopot eredeti helyére.

Az idei főtéri karácsonyi vásár többnyelvű felirataival kapcsolatban elmondta: a tenderfüzetben foglaltakat a szervezők teljesítették (eszerint legalább egy kapun kell szerepeljenek többnyelvű feliratok, „a polgármesteri hivatal által vallott multikulturalizmus eszméjének szellemében” – szerk. megj.)

Elmondta: az önkormányzat úgy döntött: folytatja a műemléképületek feliratozását, ez a folyamat korábban ugyanis megtorpant. Ez nagy szó, különösen a tanácsi erőviszonyokra való tekintettel – tette hozzá. (A 27 tagú testületben négy magyar tanácsos van.)

Fotók: RMDSZ