,,Mi ketten a világ ellen” - Interjú Mészáros Andrea párkapcsolati terapeutával

,,Mi ketten a világ ellen” - Interjú Mészáros Andrea párkapcsolati terapeutával
Mire való ma a házasságkötés? Csak az egyedüllétet szeretnénk elkerülni vagy valóban boldog együttlétben szeretnénk élni a párunkkal? Modern világunkban a házasság intézménye talán már nem annyira fontos, mint régen, mégis számtalan kérdés merül fel ezzel kapcsolatban. Az elképzelt, idealizált házasságok gyakorlati buktatóiról és mintázatairól Mészáros Andrea párkapcsolati terapeutával, a Randi Rendel párkapcsolati tréning kifejlesztőjével beszélgettünk a házasság hete alkalmából.

A házasság annak a tanúságtétele, hogy komolyan vesszük párkapcsolatunkat, mert az életünk meghatározó része. Andrea számára a házasság az elköteleződés olyan szimbóluma, amelyet ha valaki bevállal, akkor ott nincs – nem lehet – helye semmiféle kérdőjelnek.

– Ha megkérdik, mi a véleményem a házasság intézményéről, azt szoktam mondani: házat sem szoktunk szerződés nélkül venni – fogalmaz a szakember.

A szerelem fontos, de nem elég

Ahány házasság, annyiféle álláspont fogalmazódik meg arról, hogy kinek mit jelent ez az elköteleződés. Arról viszont, hogy milyen tévhitek kísérik a házasságot, már kevesebbet beszélünk, egyfajta tabutémának számít ugyanis. A pszichoterapeuta szerint a különböző korosztályokban különböző tévhitek „mozgatják” a kapcsolatot. Másképp jellemzi a fiatalabbak körében megjelenő tévhiteket és másképp a középkorúak tévhiteit.

– Amikor fiatalabbak vagyunk, akkor talán a legeslegnagyobb tévhit az, hogy a sikeres házassághoz elég a szerelem. Pedig nem elég. Persze, szerelemre alapozódik, de önmagában a szerelem nem elég. Amikor már középkorúként vagy idősebb korban beszélünk a házasságról, másik tévhit merül fel: az egyenrangúságé, amit kiharcolunk magunknak. Az viszont téves megközelítés, hogy amiért egyenrangúak vagyunk, egyformák is lennénk. Sok házasságban van gond emiatt. Egyformának hisszük magunkat, ezért olyan elvárásokat fogalmazunk meg a másik iránt, mintha neki is természetes kellene hogy legyen az, ami nekünk. Azt vallom és a tapasztalat is azt mutatja: bár egyenrangúak vagyunk, de egyformák nem, és ajánlatos ezt figyelembe venni a párunk iránti elvárások megfogalmazásakor – veti össze tapasztalatait kutatásokban bizonyított tényekkel.

Modern világunkban egyértelműen átértékelődött a házasság intézménye, hiszen amíg régen házasság előtt tilos volt a szexuális kapcsolat, modern világunkban házasságon kívül is megkaphatunk mindent. Elévült az egymásért folyó harc, az udvarlás, márpedig ha túlságosan könnyen kapunk meg dolgokat, különösebb energiabefektetés nélkül, kevésbé tudjuk megbecsülni azt, amink van – magyarázta.

– Ilyen körülmények közt egyáltalán nem biztos, hogy értjük a házasság fontosságát. Azt, hogy tenni is kell érte ahhoz, hogy hosszú évekig fenn tudjon maradni. A kapcsolat felépítése folyamat. Az ebbe befektetett munka tudja csak megalapozni, hogy hosszú távon is erős maradjon ez a kötelék – véli Andrea.

A modern házasságok egyik problémájaként a házasságon kívüli gyerekek fogantatását tartja, ez gyakran egyféle kényszert jelent, sok házasság csak emiatt köttetik. Márpedig nagyon számít a szándék, hogy valójában miért is házasodunk, hogy tiszta szándékkal házasodjunk, azért, mert csakis a másikkal képzeljük el a jövőnket, és ne azért, mert a társadalom, a család ezt elvárja tőlünk, vagy mert „besikerült” a gyerek.

– Nagyon számít a szándék. Szerencsére a fiatalok esetében azért még mindig a szerelmi házasság dominál. Ami alapjáraton jó dolog, hiszen ez az egyik legnemesebb érzelem. Van ennek viszont egy hátulütője. Mégpedig az, hogy felkészülés nélkül, csak a szerelemre támaszkodva nem biztos, hogy fenn is tudják tartani a házasságot. Emiatt pedig nagyon sok a csalódás. Azoknak viszont, akik nem házasodnak a kapcsolatuk elején, a „rózsaszín felhőben”, később, amikor már kicsit összeszoktak, nehezebben megy az elköteleződés, hiszen már jobban látják a különbségeket, a nehézségeket.

Az igazi boldogság a kapcsolatokban rejlik

A kapcsolatok adják az igazi boldogságot, ezt különben sok kutatás is visszaigazolja. Kapcsolatok nélkül boldogan élni szinte lehetetlen, legyen szó barátokkal való kapcsolatfenntartásról vagy házasságról. Valójában önmagában a házasságnak, ennek a szövetségnek nem az a célja, hogy boldoggá tegyen, hanem az, hogy mi tegyük a házasságot boldoggá.

– A biztonságos, bizalomra és intimitásra alapuló kapcsolatok nélkül boldog emberrel én még nem találkoztam. A kutatások is azt jelzik, hogy – főleg a halál kapujában – az emberek soha nem a munkára, karrierre gondolnak vissza, vagy a hétköznapi apróságokra, hanem sokkal inkább a szeretetteljes pillanatokra, amelyek általában mindig másik személyhez kötődnek – magyarázza.

A házasságra veszélyt jelentő folyamatos „kísértésekkel” kapcsolatban az ember a valódi elköteleződésben találja meg a kulcsot. A szakember tapasztalata szerint ebben a felgyorsult világban másodpercenként érkező ingerekkel akkor lehet megküzdeni, ha „két lábbal” vagyunk benne a házasságban, vagyis nem lépünk le az első adandó problémánál. Ha ugyanis komolyan gondoljuk az elköteleződést, akkor szembe tudunk nézni az élet adta akadályokkal és változásokkal, amelyből rengeteg van.

– A terápiákon a leggyakoribb téma, hogy nem figyel ránk a társunk, például egész nap csak a tévét nézi, a laptopot bújja. Ez mind – nagyon mélyen – elköteleződés kérdése. Ha elköteleződtem és komolyan gondolom ezt a kapcsolatot, akkor figyelnem kell rá abban a pillanatban, amikor jelét adja, hogy erre vágyik – tanácsolja.

A párkapcsolati terapeuta szerint a házasság előtti időszak nagyon fontos, ez a másik megismerésének, az együttélésre való felkészülésnek fontos megállója. Lényeges lenne, hogy ne azzal áltassuk magunkat már az első pillanattól, hogy nagyon mélyen ismerjük egymást, aztán néhány hónap után összeköltözünk, elkezdjük úgy élni az életünket, mintha már tíz éve ismernénk egymást.

– Nagyon kevés pártól hallok olyat, hogy leülnek, és konkrétan beszélgetnek arról, milyennek képzelik a házasságukat. Nagyon sokan bizonytalanságból vagy épp az igazi elköteleződés hiánya miatt nem mernek, nem tudnak tervezni. Emiatt futunk be nagyon sokszor zsákutcákba, hiszen 5-10 év múlva jövünk rá olyan dolgokra, amelyeket az elején kellett volna megbeszélni. Például, hogy mikor legyen gyerekünk, hogy egyáltalán ne legyen gyerekünk, mekkora családot tervezünk stb. – vélekedik.

Közhelyszámba megy, hogy az igazi szerelem egyszer aztán átalakul szeretetté és valahol ez a kulcsa a tartós házasságnak. A terapeuta nem igazán tud azonosulni ezzel az állásponttal. Bár kétségtelen, a kezdeti heves szerelem előbb-utóbb elmúlik, és ebből valóban mély szeretet, kötődés tud kialakulni, de az a szempont sem elhanyagolható, hogy az elmúló szenvedély monotonná teszi a kapcsolatot, a felek jobban ki lesznek téve a modern világ ingereinek, kísértéseinek.

– Vallom, hogy a kapcsolatnak több pilléren kellene állnia, és a maga nemében mindegyiket ápolni kellene. A szenvedélyt ébren kell tartani. Az apró gesztusok, amelyek hétköznap a pusziból, a csókból, ölelésből állnak, inkább a kötődést és a szeretetet táplálják, az újdonságok viszont inkább a szenvedélyt, ezek pedig egyensúlyban kellene hogy legyenek – fejti ki.

A házasságra felkészülés fontos pilléreként említi az otthonról hozott minták megtárgyalását. A szakember szerint a mentális térképünkre beírt alapinformációk – hogyan működik a férfi, a nő, hogyan működik egy kapcsolat – olyan automatizmusok, amelyek bizonyos helyzetekben meghatározzák viselkedésünket.

– A jó házasság csapatmunkát követel meg. A jeles pszichológus, John Gottman évtizedekig kutatta több ezer pár bevonásával a házasságok alakulását. Ő a jó házasság titkát ebben a „csapatszellemben” látja. „Mi ketten a világ ellen!” – ez kell hogy legyen a jó házasság alapja – idézi a neves kutatót Andrea.

Egy a huszonnyolchoz

Véleménye szerint nagyon sok megtört házasságnak az az oka, hogy az egyik fél fejlődni tud benne, a másik pedig lemarad.

– Az elején, amíg még „hajt a szerelem”, alkalmazkodunk egymáshoz, igyekszünk megismerni egymást. Később ennek ugyanígy kellene folytatódnia: mert az élet változtat rajtunk, folyamatosan fejlődünk, ezért figyelnünk kell a társunkra, meg kell próbálnunk megérteni az ő életének alakulását is – magyarázta.

Andrea szerint a szeretetnyelvek nagyon fontos részei a házasságnak, azokat tudatosan be kell építeni a mindennapjainkba, hiszen a rossz dolgokat csak jóval lehet egyensúlyozni.

– Azt mondja a tudomány, hogy minimum öt az egyhez az arány, vagyis egy rossz dologra öt jónak kellene esnie ahhoz, hogy pszichénk a rosszat fel tudja dolgozni. A jó házasságban egy a huszonnyolchoz az arány általában, tehát egy rosszra huszonnyolc jó gesztusnak kell válaszolnia ahhoz, hogy jól működjön a dolog. Ez elképeszti az embereket. Hogy lehet ilyen sok jót tenni? – merül fel a kérdés. De talán még ennél is fontosabb az, hogy megismerjük társunk szeretetnyelvét. Azt a módot, ahogy társunk kifejezi és megéli a szeretetet, hogy ennek megfelelően tudjuk közvetíteni felé érzéseinket. Hiszen, ha nem ismerjük párunk szeretetnyelvét, az elismerő szavak, érintések, egyéb, számára jelentős gesztusok fontosságát, akkor ő valószínűleg nem érzi, hogy szeretjük, még akkor sem, ha ez részünkről őszinte, megkérdőjelezhetetlen – így okozva neki reális, fizikai fájdalmat. Például ha valakinek a szeretetnyelve az ajándékozás, ha számára az apró ajándékok, meglepetések a szeretet látható jelei, és a társa elmulasztja, nem fordít figyelmet arra, hogy ilyen jelképes gesztusokkal fejezze ki érzéseit, akkor az fájdalmat okoz neki. Szemben például olyan személlyel, akinek másmilyen a szeretetnyelve. Ő ugyanis könnyebben feldolgozza, ha az ilyen kis meglepetések elmaradnak, viszont lehet, hogy ajándék helyett egy jó szó, ölelés után sóvárog igazán – magyarázza.

Ropogós
Igen
promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

A Román Televízióban nemrég zajlott egy meglepően civilizálatlanul levezetett és a romániai vita-kultúrában ritkaságszámba menő párbeszéd a Koalíció a Családért mozgalom képviselői által kezdeményezett alkotmánymódosítás kapcsán. A vitában részt vevő tíz személy – öt az alkotmánymódosításért és öt az ellen – közel másfél órás intenzív vitában igyekezett meggyőzni a romániai nagyközönséget, hogy szavazzon lelkiismerete szerint a majdani népszavazáson. Az érvek és ellenérvek elemzéséből számomra egyértelművé vált, amit már legutóbbi cikkemben is hangsúlyoztam: Romániában egy fasisztoid mozgalom van kibontakozóban.
Máskép(p)