Fehér megyében közel egy évtizedes múltra tekint vissza két legfontosabb nemzeti ünnepünk, március 15-e és augusztus 20-a széles körben való megünneplése. Előbbit mindig a megye egyik tömbmagyar, utóbbit a környék egyik szórványmagyar településén szokták megtartani, ahova a főszervezők, a Fehér megyei RMDSZ és a Dr. Szász Pál Egyesület, ingyenes buszjáratokat biztosít minden érdeklődő számára. Az idei járvány viszont keresztülhúzta a terveket, a márciusi ünnepséget, amelyet Torockón tartottak volna, lefújták, a Szent István-napi rendezvényt pedig, amelyet eredetileg Tűrben tartottak volna, a nagyenyedi református vártemplom udvarára helyezték át, 2020. augusztus 23-án, a vasárnapi istentiszteletet követően. Lőrincz Helga nagyenyedi alpolgármester szervezésének köszönhetően így is több környékbeli település érdeklődői, képviselői eljöttek az eseményre, hiszen, mint mondták, már kialakult egy belső igény arra, hogy évről-évre megtapasztalják az összetartozás érzését a szórványban.
Igehirdetésében Tóth Tibor László református lelkipásztor Sámuel második könyvének 23. részéből választotta az alapigét. Dávid utolsó szavai, búcsúbeszéde, egy olyan király tulajdonságait tükrözik, aki tudatában van annak, hogy ő csak eszköze az őt felkenő urának. Hasonlóképp, Szent István királyunk is úgy tekintett életpályájára, mint az Istennel való örök szövetségre, az általa alapított ország pedig egy szakrális állam, hiszen István apostoli király, Isten felkentje. Csak a távolba tekintő vezetők, akik szem előtt tartják a dávidi bölcsességet, akik úgy uralkodnak, mint a – bibliai hasonlattal élve - felkelő nap, biztosíthatják, hogy „ a növekedés áldása” hull majd népünkre.
Az ünnepi műsort ezúttal a nagyenyedi nyári iskolában résztvevő óvodás és kisiskolás gyerekek adták elő az őket felkészítő pedagógusok, Csíki Tímea, Prodan Delinke és Szabó Katalin irányításával. Szabó Katalin lapunknak elmondta: az elmúlt hét tevékenységeit az augusztus 20-i ünnephez hangolták: a gyerekek különféle nemzeti színű kézműves munkákat készítettek, miközben oktatóik Szent Istvánról és az ünnepről meséltek nekik. Augusztus 20-án együtt nézték meg a Duna TV élő közvetítését a budapesti főrendezvényről, másnap pedig visszanézték a tűzijátékot is. És természetesen jól begyakorolták a vasárnapi fellépésüket is, egy rövid zenés- dramaturgiai összeállítást, amelynek „csúcspontja” a király megkoronázása és a zászlóbontás volt. Az igényesen összeállított zenei rész (például az István, a király rockoperából vett részletek, József Attila: Rejtelmek című verse) és a tisztán csengő gyerekhangok összhatása mélyen meghatotta a közönséget, olyan fülbemászó sorok pedig, mint például a Magyar vagyok-ból vett „Együtt dobban a szív, s benne dobban a szó/ Magyarnak lenni igenis jó!” - minden bizonnyal sokáig megmarad még sokak emlékezetében.
Borítókép: Az eredetileg Tűrbe tervezett rendezvényt a nagyenyedi református vártemplom udvarán tartották augusztus 23-án
