Az Amerikai Egyesült Államokban immár egy hete zajlik az ország jelenkori történetének egyik legsúlyosabb rasszista összetűzése Charlottesville városában. A neonáci csoportok és az antifasiszta mozgalmak közötti fékezhetetlen összetűzésnek immár halálos áldozata és tucatnyi sebesültje is van a szombati ámokfutó tömeggázolást követően. Az ország legsúlyosabb interetnikai és kulturális konfliktusát, traumáját ismét intenzíven feltépő eseménysorozat egy olyan szoborpolitikából indult, amelynek hagyományait és mechanizmusait mi magunk, erdélyi magyarok is jól ismerjük, és ami jogosan feszegeti a kérdést: mit kezdjünk a sötét múlt köztéri emlékeivel?

A Román Televízióban nemrég zajlott egy meglepően civilizálatlanul levezetett és a romániai vita-kultúrában ritkaságszámba menő párbeszéd a Koalíció a Családért mozgalom képviselői által kezdeményezett alkotmánymódosítás kapcsán. A vitában részt vevő tíz személy – öt az alkotmánymódosításért és öt az ellen – közel másfél órás intenzív vitában igyekezett meggyőzni a romániai nagyközönséget, hogy szavazzon lelkiismerete szerint a majdani népszavazáson. Az érvek és ellenérvek elemzéséből számomra egyértelművé vált, amit már legutóbbi cikkemben is hangsúlyoztam: Romániában egy fasisztoid mozgalom van kibontakozóban.

Április 22-én az Egyesült Államokban és a világ mintegy 500 városában, így Kolozsváron is Séta a tudományért (March for Science) megmozdulásra kerül sor. Ennek az elsődleges oka az, hogy Donald Trump amerikai elnök és Scott Pruitt, az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal új elnöke szerint, a tudósok klímaváltoztatásról szóló tanulmányai és riogatásai „hamisak”, ez- által veszélybe került nemcsak az Obama-féle párizsi klímaszerződés, de a tudományos munkák hitelessége és a tudomány kortárs szerepe is.