A Román Televízióban nemrég zajlott egy meglepően civilizálatlanul levezetett és a romániai vita-kultúrában ritkaságszámba menő párbeszéd a Koalíció a Családért mozgalom képviselői által kezdeményezett alkotmánymódosítás kapcsán. A vitában részt vevő tíz személy – öt az alkotmánymódosításért és öt az ellen – közel másfél órás intenzív vitában igyekezett meggyőzni a romániai nagyközönséget, hogy szavazzon lelkiismerete szerint a majdani népszavazáson. Az érvek és ellenérvek elemzéséből számomra egyértelművé vált, amit már legutóbbi cikkemben is hangsúlyoztam: Romániában egy fasisztoid mozgalom van kibontakozóban.

Április 22-én az Egyesült Államokban és a világ mintegy 500 városában, így Kolozsváron is Séta a tudományért (March for Science) megmozdulásra kerül sor. Ennek az elsődleges oka az, hogy Donald Trump amerikai elnök és Scott Pruitt, az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal új elnöke szerint, a tudósok klímaváltoztatásról szóló tanulmányai és riogatásai „hamisak”, ez- által veszélybe került nemcsak az Obama-féle párizsi klímaszerződés, de a tudományos munkák hitelessége és a tudomány kortárs szerepe is.

Új művészettörténeti kötettel ismerkedhettek meg az érdeklődők az Erdélyi Múzeum-Egyesület április 11-i könyvbemutatóján. A Maros Megyei Múzeummal karöltve szervezett rendezvényen Bíró Annamária és Kovács Zsolt művészettörténész méltatta az Orbán János szerkesztésében megjelent Fundálók, pallérok, építészek Erdélyben című tanulmánykötetet.

Ismét régészeti ásatások folynak a kolozsvári Szent Mihály templom környezetében. A város szimbólumának számító, több évszázados épület bejárata előtti ásatásnál látványosabb és szembeszökőbb helyszint keresve se találhatnánk, így érthető, hogy a helyi magyarság nagy érdeklődéssel figyeli a régészek munkáját. Sajnos, bizonyos internetes fórumok hozzászólásaiból ítélve, a nagyközönség és a kolozsvári magyarság viszonya a régészettel még mindig a funari időszak sérelmeit hordozza. Itt az ideje ezt végérvényesen lemosni.