kisebbség

Románok százezrei is megtapasztalhatták, milyen kisebbségben lenni, és nem tetszik nekik. Ez a gondolat ugrott be Vasile Dancu szociológus-politikusnak a legutóbbi IRES-felmérést értékelő cikkét olvasva, amit a kolozsvári Sinteza folyóirat közöl. Itt most nem a Székelyföldön rekedt ”elnyomott” románokról van szó, hanem arról a néhány százezer emberről, akik a Btk.-botrány alkalmával megismerhették, milyen íze van a tehetetlenségnek, amit bármely kisebbség érez a mindenható többség gátlástalanságával szemben. Azzal a hatalommal szemben, amely a választók többmilliós szavazata jelentette legitimitást rosszul értelmezve, ezzel visszaélve úgy ítéli meg: bármit megengedhet magának, bármit megtehet.

Andrei Pleşu legfrissebb dilemmatermelő írása – újra – a nemzeti értékek okos féltéséről arra késztet, hogy elmerengjek az elégséges, a jó, a nagyon jó és a kitűnően jó magyarról: mert ha románok közt ekkora választék van, ugyan mi sem maradhatunk le akár egy kisebb(ségnyi) arasszal.