Módosulhat az ukrán oktatási törvény

Porosenkó felhívta telefonon Johannist

Módosulhat az ukrán  oktatási törvény
Kijevben járt a román parlament speciális bizottsága, amelyet az ukrán oktatási törvény nemzeti kisebbségekre vonatkozó előírásainak hosszú távú hatásait vizsgálja. A bizottság tagjai Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel folytatott megbeszélés alkalmával felhívták figyelmét arra, hogy a törvény bevezetése meglévő jogokat venne el a nemzetiségektől. Kijev azon lesz, hogy az új oktatási törvény ne sértse az Ukrajnában élő román közösség jogát az anyanyelvű oktatáshoz – biztosította Petro Porosenko ukrán elnök Klaus Johannis államfőt.

A speciális parlamenti bizottságnak tagja Benkő Erika, az RMDSZ Kovászna megyei parlamenti képviselője a látogatást követően úgy nyilatkozott: az új ukrán oktatási törvény súlyosan diszkriminatív, a nyelvi jogok, az anyanyelven való tanulás alapvető jog, a törvény ezeket sérti – fogalmazott.

„Sajnos, azt kell mondanom, hogy az ukrán fél mereven elzárkózik az optimális megoldásoktól és folyamatosan azt hangoztatja, hogy a törvény a kisebbségek érdekeit szolgálja, miközben az oktatási törvény rendelkezései világosan mutatják, hogy Ukrajna nemzetépítő törekvéseit az asszimilációra és a nemzetiségek teljes önfeladására építi. A feszült hangú megbeszélésen kiemeltem azt, hogy a nemzeti közösségekkel való konzultáció elengedhetetlen a jövőjükkel kapcsolatosan, és amennyiben Ukrajna céljának tekinti az uniós csatlakozást, nem veszélyeztetheti a kisebbségek alapvető jogait. Az erdélyi magyar közösség tagjaként rámutattam arra, hogy a felsorolt érvek a legkevésbé sem meggyőzőek, és kiemeltem, fontosnak tartom, hogy minden nemzeti közösség tagja jól beszélje az állam nyelvét, de azt nem tartom elfogadhatónak, hogy mindez a nemzeti identitás elvesztésével járjon együtt” – magyarázta a képviselő.

Benkő Erika elmondta, az ukrán külügyminiszterrel sorra került korábbi, bukaresti találkozón már körvonalazódott egy lehetséges megoldás. „Az ukrán külügyminiszter ismertetőjében hangsúlyozta, hogy megvárják a Velencei Bizottság döntését a törvénnyel kapcsolatosan, ugyanakkor kijelentette azt is, hogy megfontolják annak a lehetőségét, hogy úgy módosuljon a törvény, hogy az oktatási törvényre vonatkozó részeit differenciáltan alkalmazzák az uniós tagországok nyelveinek esetében.”

Porosenko ígérete Johannisnak

Kijev azon lesz, hogy az új oktatási törvény ne sértse az Ukrajnában élő román közösség jogát az anyanyelvű oktatáshoz, és e tekintetben tiszteletben tartja majd azt az álláspontot, amelyet a Velencei Bizottság fog kialakítani a jogszabályról – biztosította Petro Porosenko ukrán elnök Klaus Johannis államfőt. Az elnöki hivatal szerdai közleménye szerint a két államfő telefonon beszélt egymással, Porosenko kezdeményezésére.

Johannis kifejezte meggyőződését, hogy az új törvény 7. cikkelye jelenlegi formájában jelentősen korlátozza a kisebbségek, köztük az Ukrajnában élő románok jogát az anyanyelvű oktatáshoz. Hozzátette: Románia elvárja, hogy Ukrajna – a kétoldalú kötelezettségvállalásaival összhangban – tartsa tiszteletben a mérvadó nemzetközi kisebbségvédelmi előírásokat. Ugyanakkor megerősítette: országa következetesen támogatja Ukrajna európai integrációját és területi épségét.

Porosenko elmondta: megérti a román fél aggodalmát, és kifejezte elkötelezettségét az oktatási törvény körüli problémák megoldása tekintetében, oly módon, hogy az ott élő, anyanyel­vükön tanuló románok oktatási jogai ne sérüljenek. Beszámolt arról, hogy a törvényt véleményezésre küldte a Velencei Bizottsághoz, és megígérte, hogy az Európa Tanács alkotmányjogi szaktestületének álláspontját Kijev tiszteletben fogja tartani.

Porosenko megerősítette, hogy a Johannishoz intézett korábbi meghívása továbbra is érvényes. Johannis rámutatott: az eredetileg októberre tervezett ukrajnai látogatását az oktatási törvény elfogadása miatt halasztotta el, és erre nem kerülhet sor mindaddig, amíg Kijev nem talál megfelelő megoldást a jogszabály által előidézett problémákra.

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

A Szilágyi-Gál Mihály által kifogásolt cikkemnek (Nem oszló köd. Válasz Bíró Bélának, Szabadság augusztus 13) van egy alapvető és még mindig cáfolatra váró tétele, miszerint nincs természetes asszimiláció, minden asszimiláció gyöngéd vagy agresszív kényszerek által kiváltott folyamat. Hogy ezek a folyamatok mikor és miként zajlottak a maguk konkrét valóságában, fontos ugyan, de nem fogalom-meghatározó jelentőségű.
Máskép(p)