Érdekel, hogy milyen műsort vezetni, interjúkat készíteni vagy híreket szerkeszteni? Esetleg a rádióban képzeled el magad? Vagy a kulisszák mögött tevékenykednél mint szerkesztő? Akkor számodra a Babeș–Bolyai Tudományegyetem újságírás tanszéke (a Kommunikáció-, Közigazgatás- és Politikatudományi Karon – FSPAC – belül működik) a megfelelő választás lehet.

A szak hat féléves alap-, négy féléves mesteri és négyéves doktori képzést kínál. A végzősök államilag elismert oklevelet kapnak, amellyel az írott és audiovizuális média, a kommunikáció és a közkapcsolatok területén helyezkedhetnek el. Ezt követően tudósítóvá, publicistává, szerkesztővé, hírszerkesztővé, rádiós és tévés műsorvezetővé válhatsz, valamint szóvivő, kommunikációs szakember, kreatív szövegíró és blogger is lehetsz. Olyan szakterületeken tevékenykedhetsz, mint a politika, a közélet, a kultúra, az irodalom, a bulvár, a tudományok, a sport stb.

Az ehhez szükséges tudást és ismereteket a szak tanárai igyekeznek átadni, tanulhatsz médiarendszerekről, a sajtóetika szabályairól, ezek alkalmazásáról, valamint a médiakommunikáció folyamatát befolyásoló tényezőkről is. Emellett tanulhatsz beszédtechnikát, megismerheted a sajtónyelvet, az online és a vizuális történetmesélés alapjait, valamint beleshetsz az audiovizuális média kulisszái mögé is.

Az elméleti tudást a szakmai gyakorlat segítségével mélyítheted el, amelyet szerkesztőségekben, újságoknál, rádiók­nál és tévéknél végezhetsz el, hogy hol szeretnél gyakornok lenni, arról te magad döntesz. Emellett különböző programokon, szakmai előadásokon, képzéseken, tanulmányi utakon, valamint a torockói gólyatáborban is részt vehetsz.

Az alapképzésre való felvételi két szakaszban zajlik, az első részben elbírálják a motivációs leveleket (elfogadva/elutasítva minősítéssel), a második szakaszban a rangsorolás az érettségi vizsga alapján történik. A felvételiről részletesebb leírást a szak honlapján (ujsagiras.fspac.ubbcluj.ro/felveteli) lehet olvasni. Ha nem szeretnél a bejutás miatt izgulni, akkor arra is van lehetőséged, hogy bebiztosítsd a helyed a befutók között, erről bővebben a cikkünk végén olvashatsz. 

Az újságíró feladata a tájékoztatás, az információközlés, az, hogy felhívja a figyelmet fontos társadalmi, közéleti problémákra. A szakmabelinek fontos készsége a helyesírás és a szép beszéd mellett az etikusság, a tájékozottság, a kíváncsiság, a kreativitás, a nyitottság, és – ahogy az egyetemen is sokszor elhangzik – kicsit mindenhez is kell érteni. Az újságírás nemcsak hivatás, hanem küldetés is.

Az újságírás a diákok szemével 

Néhány alapképzéses végzőst kérdeztünk arról, ők hogyan vélekednek az újságírás és média szakról.

Kurta Andrea azért választotta ezt a szakot, mert kilencedik osztályban az iskolaújság szerzője volt, ott megtetszett neki az írás, az, hogy játszhat a szavakkal és a cikkein keresztül az olvasóknak hasznos ismereteket adhat át. Az újságírás szakban azt szereti, hogy nagyon sokrétű, mert „sok mindent megtanul az ember és kicsit mindenhez is ért”. Megemlítette, tetszik neki, hogy az egyetemen családias a hangulat, mert mindenki ismer mindenkit. A szakmában azt szereti, hogy felelősséget igényel, mert ez olyan hivatás, amely eszközt ad arra, hogy változást és eredményeket érhessünk el.

Arról is beszélgettünk, hogy Andi milyen szakmai programokon vett részt, ezekből a televízió- és rádiólátogatásokat emelte ki. Szerinte ezen alkalmak során betekintést nyerhettek abba, hogyan működik a rádiós és a televíziós műsorgyártás, hogy milyen folyamatok zajlanak le, amíg egy-egy tartalom a néző, a hallgató elé kerül: „A gyakorlatiasabb órák, a szakmai programok tetszettek a legjobban, mert ezek adták a legtöbb tapasztalatot.”

Andi mindenkinek ajánlja ezt a szakot, de leginkább azoknak, akik nem tudják, milyen szakma érdekli őket a legjobban. „Ha valaki becsukja a szemét, és nem tudja magát konkrét szakmában elképzelni, de sok dolog érdekli, akkor ez a szak neki való. Sokrétű, és rengeteg témába belekóstolhatunk, az egyetemi évek során lehet politikáról, gazdaságról, sportról, kultúráról, véleménynyilvánításról és rengeteg más dologról is tanulni.”

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a diákok a szakmai gyakorlatból milyen következtetéseket vontak le. Andi elmondta, hogy a Campus szerzője és szerkesztője volt, a Hargita Népe napilapban is publikált, a gyakorlat során más-más tapasztalatokat szerzett: „ahány szerkesztőség, annyi szokás” – fogalmazott. Hozzátette, a praktika során az egyetemen elsajátított elméletet tudta alkalmazni. Andi úgy gondolja, a visszajelzés rendkívül fontos. Elmondta, ha az egyik cikkében valami nem volt jó, akkor konkrét kritikát és tanácsot kapott, ugyanakkor nagy örömmel töltötte el, ha egy-egy munkájában a szerkesztő nem talált kivetnivalót.

Arra a kérdésünkre, hogy a szerkesztőségekben mennyire állnak nyitottan a fiatal pályakezdőkhöz, Andi úgy felelt, nem tapasztalt negatívumot, nyitottan fogadták, tanácsokkal látták el, és próbálták segíteni. Nem tudatlan pályakezdőként kezelték, hanem úgy, mint kollégát, ez számára nagyon jó érzés volt. Az újságírás szak megtanította őt arra, hogy a világ dolgait és annak működését jobban megértse. Úgy gondolja, hogy a korosztályából sokan nem fordítanak időt arra, hogy mindezt megértsék, vagy nem foglalkoznak azzal, hogy mi történik körülöttük. „Van az a szakma, amelyet pénzért csinálsz, és van az, amelyet azért, mert érzed magadban a késztetést. Az újságírás ilyen szakma” – zárta gondolatait Andi.

Másik interjúalanyunk, Váry-Sylvester Péter elmondta, az újságírásban leginkább azt szereti, hogy megoszthatja a véleményét és az érzelmeit. Hozzá azok a műfajok állnak közelebb, amelyekben mindezt kifejezheti. Az újságírás szakot azért választotta, mert úgy gondolja, a szakmában érezhető, hogy az újságírók többségének nincs diplomája, ezért szabadon írnak, és a cikkeikben a   a műfajok néha összemosódnak. Kiemelte, hogy az egyetemen rengeteg dolgot tanítanak, amivel hatalmas előnyhöz jut az, aki ezt tanulja, mert műfajismeretekkel rendelkezik és tudatában van a szabályoknak.

Péter Erasmus-programon is részt vett, amely során egy hétre Budapestre utazott az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, ott a szakma melletti kitartásról tanult. Ő a szakmai gyakorlatai során megtanulta, hogy a határidők betartása fontos, ez az íróra nyomást és felelősséget helyez, a halogatás nem opció. Számára az egyetem rengeteg dolgot tanított, megemlítette, szerette azt, hogy olyan tapasztalt újságíróktól tanulhat, akik évek óta a szakmában dolgoznak, és nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szakemberek.

A szak Győrffy Gábor szerint

Az újságírás szakról, kihívásokról, a diákok elhelyezkedési lehetőségeiről Győrffy Gábor egyetemi docenst kérdeztük.

– Kinek ajánlaná elsősorban az újságírás szakot?

– Az újságírás szakot azoknak ajánlom, akik kíváncsiak a világra, az emberekre, a társadalom működésére, szeretnek kérdezni és szeretik elmondani a véleményüket, írott vagy audiovizuális formában. Emellett érdeklődnek a közélet eseményei iránt, követik a kulturális, a gazdasági vagy a politikai témákat, a sportot vagy a hírességek világát, és erről szeretnének beszámolni a médiában.

– Milyen szakmai programokat kínál az egyetem a hallgatók számára?

– A szak tanterve fokozatosan építkezik azokra az elméleti és gyakorlati ismeretekre, amelyekre a leendő újságíróknak szükségük lesz. Kezdve az írott sajtóval, folytatva a sajtófotóval, a rádiós és a televíziós újságírással, az online formátumokkal, majd azokkal a szakterületekkel, amelyekkel az újságíró kapcsolatba kerül: politikai újságírás, hírügynökségi sajtó, sport-, kulturális és tudományos újságírás. A hallgatók emellett médiaintézményekben szakgyakorlaton vesznek részt, ahol a tanultakat élesben próbálhatják ki, valamint másodévtől külföldi Erasmus-ösztöndíjat is megpályázhatnak. 

– Milyen lehetőségeik vannak az egyetemistáknak a szak elvégzése után? Milyen területeken helyezkedhetnek el?

– Amellett, hogy hallgatóink az erdélyi és magyarországi média számos intézményében megtalálták a helyüket, tapasztalataink szerint a végzettek olyan munkakörökben is elhelyezkedhetnek, mint például sajtóreferens, reklámszövegíró vagy kommunikációs szakember. 

– Milyen pozitívumokkal, illetve negatívumokkal kell szembenézniük a végzett egyetemistáknak az elhelyezkedést illetően?

– A média dinamikusan változó terület, a piac, a technológia és a munkamódszerek is folyamatosan változnak, ami a munkavállalókat folyamatos kihívások elé állítja. A hallgatóknak fel kell készülniük arra, hogy kövessék a terület alakulását, a karrierjüket rugalmasan és kreatívan építsék. 

– Ön mit szeret az újságírásban? Miért kezdett el tanítani?

– Az újságírásban azt szeretem, hogy folyamatosan új dolgokat tanulunk és tapasztalunk, értékes és érdekes emberek között mozgunk, a munka soha nem alakul át rutintevékenységgé. Tulajdonképpen ugyanezt a változatosságot szeretem a tanításban is: az ismereteket mindig új közegben kell átadni, a hallgatók, a visszajelzések, a módszerek évről évre változnak.

Pályázat a jövő újságíróinak

Érdekel a média? Szeretnél újságíró lenni? Akkor itt az alkalom, jelentkezz az Újságírás és Digitális Média Intézet pályázatára. Az első helyezett vizsga nélkül jelentkezhet a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) újságírás szakára.

A BBTE Újságírás és Digitális Média Intézete pályázatot hirdet a 2024–2025-es tanév 12. osztályos tanulóinak és a korábbi években végzett diákoknak.
A jelentkezők feladata az, hogy valamely közéleti eseményről készítsenek, 4-5 perces videóriportot, amelyet az egyik videómegosztó platformra (YouTube vagy egyéb) feltöltenek. Csak egyetlen pályaművel lehet jelentkezni.
Az első helyezett felvételi vizsga nélkül jelentkezhet az újságírás szakra.
A pályázatokat a gyorffy@fspac.ro e-mail-címre kell elküldeni, a határidő 2025. május 15. Több információ az ujsagiras.fspac.ubbcluj.ro/felveteli-palyazat oldalon található.