Az EMSZ elnökhelyettesének Kátai Attilát, alelnöknek pedig Csomortányi Istvánt, Toró T. Tibort, Mosdóczi Vilmost, Györgyi Attilát, Bálint Józsefet, Csorba Szilárdot és Sorbán Attila Örsöt választották a küldettek, és elfogadták az EMSZ új jelképét, amely egy piros-fekete korongra helyezett ezüst színű, nyolcágú csillagból és félholdból áll.
Az EMSZ elnöki tisztségéért egyedüli jelöltként induló Zakariás Zoltán beszédében hűséget ígért a közösségi önrendelkezés ügyéhez, a csapathoz, amellyel közösséget vállalt és a szabályzatokhoz, amelyek betartására vállalkozott.
“Az értékvesztő, globalizálódó, anyagiasodó, egyénközpontú mai világunkban a közösségeket nagy veszély, a szétesés veszélye fenyegeti. Ez a veszély hatványozott a mi esetünkben, mert a kisebbségi helyzetünkben a közösség támogató, aktív fellépésére nagy szükség van” – vélekedett a pártelnök.
Az EMSZ ezért az erdélyi magyar közösség mozgósítására, “ébren tartására” fog összpontosítani, a 2024-es választási évben pedig az önkormányzati voksoláson akar minél jobb eredményt elérni.
Az EMSZ küldöttgyűlését videoüzenetben üdvözölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó, aki az autonómiaprogram állhatatos képviseletére, és együttműködési készsége megőrzésére bíztatta a pártot.
“Képviselje továbbra is az erdélyi magyarság, a székelyek, a partiumi magyarság, a tömbben élők területi autonómiához való igényét, de ugyanakkor, akik szórványban élnek, számukra a kulturális- és a személyi elvű autonómiát, hogy hozzáférhessenek ahhoz, ami a kultúrát, az oktatást jelenti, hogy megőrizhessék és továbbadhassák identitásukat gyermekeiknek, unokáiknak, majd ők is a saját gyermekeiknek és unokáiknak. Hiszen ez az egyetlen záloga annak, ami az erdélyi magyarság megmaradását jelenti” – fogalmazott a miniszterelnöki főtanácsadó.
Szili Katalin másfelől azt kérte az EMSZ politikusaitól, hogy ahhoz az együttműködési készséghez is legyenek hűek, amelyet a 2018 januárjában az RMDSZ-el aláírt hárompárti (RMDSZ-MPP-EMNP) megállapodásban fogalmaztak meg.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke az EMSZ küldöttgyűlését köszöntő videoüzenetében arról beszélt, hogy szükség van az EMSZ elkötelezettségére, ugyanakkor fontos a kompromisszumot kereső erdélyi magyar politikai erőkkel és a román partnerekkel is folytatni az együttműködést.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke “az egységes nemzeti oldal” létrejötteként üdvözölte az EMNP és az MPP fúzióját.
“Egyedül mi vagyunk azok, akik a plurális demokrácia és a közösségi nemzeti jogaink, a magyar önrendelkezés ügye mellett következetesen és megalkuvás nélkül kiállunk” – értékelte az EMNT elnöke, és a erdélyi-székelyföldi közösségi önrendelkezés kivívása céljából szövetségre hívta az EMSZ-t.
Az RMDSZ-t pártosodással, az ellenvélemények elnyomásával és az erdélyi magyarság autonómiaigényének feladásával vádoló, Tőkés László vezette belső ellenzék 2003-ban távozott a szövetségből és több mozgalmat, politikai szervezetet is létrehozott. Az erdélyi magyar pluralizmus jegyében az RMDSZ-szel szemben alternatívát kínáló, hosszas jogi küzdelmek révén bejegyzett két magyar párt – az MPP és EMNP – a romániai önkormányzati választásokon 2012 óta a magyar voksok mintegy 10-15 százalékát szerezte meg, az RMDSZ 85-90 százalékával szemben.
Az EMNP és MPP 2020-ban döntött úgy, hogy felhagy a rivalizálással, és a két párt fúziója révén létrehozza az EMSZ-t, ám ennek bírósági bejegyzése csak tavaly novemberben vált jogerőssé. Az EMNP és MPP már 2018-ban megállapodott az RMDSZ-szel abban, hogy összefognak a parlamenti választásokon, elkerülendő, hogy veszélyeztessék a romániai lakosság mintegy 6,5 százalékát kitevő erdélyi magyarság parlamenti képviseletét. A 2020 decemberi voksoláson így két képviselőt – az EMNP által jelölt Zakariás Zoltánt és az MPP által jelölt Kulcsár Terza Józsefet – juttattak az RMDSZ jelöltlistáin a képviselőházba.Kép: EMSZ
