Az SZNT-t csaknem 15 éve – 2008 februárja óta – vezető Izsák Balázs elnöki beszámolójában kiemelte: immár egymillió négyszázezer európai ember nevében emelik fel szavukat azért, hogy az EU tagállamai a kohéziós források elosztásánál vegyék figyelembe a régiók nemzeti, kulturális jellegzetességeit is. Azt ígérte, sikerre fogják vinni az SZNT nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezését, azzal együtt, hogy az Európai Unió törvényszéke alig néhány napja utasította el az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója keresetét az úgynevezett Minority SafePack ügyében, amely a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozók védelmének javítására, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítésére sürgetett – mindeddig eredménytelenül – európai jogalkotást. Az elnök az SZNT előtt álló másik nagy kihívásként a székelyföldi személyi kártya intézményesítését említette. Szerinte az ennek érdekében kiépítendő informatikai rendszer a Székelyföld önszerveződésének alapja lehet.
Izsák Balázs egyedüli jelöltként pályázott a – magát a székelység közképviseleti testületeként meghatározó, a székelyföldi őshonos közösség területi autonómia iránti igényének képviseletére vállalkozó – SZNT elnöki tisztségére. A negyedik mandátumát megkezdő tisztségviselő bírálói ezúttal nem állítottak ellenjelöltet.
Fekete Miklós, a Kézdiszéki Székely Tanács elnöke – a küldöttgyűléstől többnyire távol maradt belső ellenzék nevében – azzal vádolta Izsák Balázst, hogy elnöksége alatt az SZNT elveszítette közképviseleti jellegét, kézi vezérlésű, pártszerűen működő szervezetté alakult át, az állandó bizottság összehívását elmulasztva, annak korábbi döntéseit semmibe véve önkényes döntéseket hoz. Azt is az SZNT-elnök szemére vetette, hogy a népszámláláskor közössége tagjait arra buzdította: ne székelynek, hanem magyarnak vallják magukat. A régi-új elnöknek végül a marosvásárhelyi tanácskozáson részt vevő 152 küldött közül 108 szavazott bizalmat.
Az SZNT tisztújító küldöttgyűléséhez intézett levelében Szili Katalin miniszterelnöki megbízott rámutatott: Magyarországnak fontos a külhoni magyarság jövője, szülőföldön való boldogulása. Úgy értékelte: ezek alapja az önrendelkezésre, érdekérvényesítésre, saját sorsával kapcsolatos döntések meghozatalára alkalmas, erős közösség, ezért az SZNT-nek folytatnia kell a Székelyföldért, a székelyek közösségéért megkezdett munkát.
“Bízom benne, hogy az eddig kiépített európai jó kapcsolataikat Bukarest felé is kiterjesztik, amellyel átütő eredmény születhet majd a székely önigazgatás időigényes és küzdelmes folyamatában” – üzente Szili Katalin a küldöttgyűlés résztvevőinek.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az SZNT-hez intézett üdvözletében úgy értékelte: az erdélyi magyaroknak, az anyaország politikai befolyását is igénybe véve, egy olyan kisebbségi keretszabályozás parlamenti elfogadtatására kell törekedniük, amely tág teret biztosít a kollektív jogok érvényesülésének, a kulturális autonómiájának, nem utolsósorban pedig Székelyföld területi autonómiájának és a Partium, valamint más vidékek különleges jogállásának.
Az SZNT tisztújító küldöttgyűlését a Katalán Nemzetgyűlés elnöke és a Baszk Nemzeti Párt képviselői videóüzenetben üdvözölték.
A küldöttgyűlés megerősítette a székelyföldi személyi kártya bevezetéséről szóló állandó bizottsági határozatot, és ügyvivői, illetve három szakterületi megbízotti tisztséget hozott létre, amelyek betöltéséről később döntenek. Az SZNT-ben a romániai parlamenti kapcsolatokért, a székely szimbólumokért, illetve európai uniós ügyekért felelős megbízottakat neveznek majd ki.
Kép: Székely Hirmondó
