Félúton a légszennyezési törekvések megvalósítása?
Egyetlen országnak sem sikerült betartania az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által 2021-ben megszabott, levegőminőségre vonatkozó szabványokat – tudhattuk meg a 6475 város levegőszennyeződését vizsgáló friss tanulmányból. A szmog pedig több helyen visszatért, miután a koronavírus-járvány elmúlt két évében a szmogmennyiség csökkent.
A WHO korábban azt javasolta, hogy a levegőben található kis és veszélyes – PM2,5 elnevezés alatt ismert – részecskék éves, átlagos szintje ne haladja meg az öt mikrogrammot köbméterenként, majd tavaly módosította az értékekre vonatkozó ajánlását, miszerint még ez az alacsony szennyezettség is jelentős veszélyt jelent az emberi egészségre. A felmérésből az is kiderül, hogy kilencvenhárom városban az ajánlott PM2,5 szintnél tízszer magasabb értéket jegyeztek.
Bukarestet az 1764. helyre sorolták a 6475 megvizsgált város rangsorában (éves átlaga 14,9 mikrogramm/köbméter), Brassó az 1419., Marosvásárhely a 855., Kolozsvár az 1085. és Temesvár az 1885. helyet tudhatja magáénak. A levegő minőségét a település zöldövezete is nagyban befolyásolja, a parkosításról is készített felmérés alapján Európában Bukarest szégyenkezhet a leginkább az egy személyre jutó zöldövezet nagyságát tekintve, mivel ott csak 8,89 négyzetméternyi jut lakosonként, szemben a WHO által megszabott kilenc négyzetméter/fő zöldövezettel, illetve az európai 18 négyzetméter/fő zöldövezettel, nem beszélve a romániai előírásokról, amelyek lakosonként 26 négyzetméternyi zöldövezet megvalósítását tűzték ki célul.
A levegőminőségre vonatkozó jelentés szerint több ország jelentős lépéseket tesz a levegő minősége érdekében, például Kínában, ahol némi csökkenés tapasztalható. Kína már 2014-től harcot vív a levegőszennyezés ellen, két évvel ezelőtt a 14. helyen állt, míg 2021-ben a 22., ami a PM2,5 szintet illeti. Ez azt jelenti, hogy az év során a levegőszennyezés átlaga enyhén csökkent, 32,6 mikrogrammot érve el – pontosított az IQAir. De persze számos olyan település is szerepel a listán, ahol a helyzet jelentősen romlik. 2021-ben az általános levegőszennyezettség Indiában volt a legnagyobb, így Új-Delhi maradt a legszennyezettebb levegőjű főváros világszinten. A legszennyezettebb levegőjű ország pedig Banglades.
Kolozsváron a levegőszennyezés csökkentésére vonatkozó első dokumentumot 2008-ban állították össze, a 2007-es levegőszennyeződési adatokat véve alapul. Ezt követte a dokumentumnak a 2010-es átdolgozása, amely a 2010–2015-ös időszakban életbe léptetendő feladatokat tartalmazta. A levegőminőségre vonatkozó integrált tervet 2020 júniusában fogadta el a városi tanács. A dokumentumban megvalósítandó intézkedések gyanánt külön buszsávok létrehozását, terelőút megépítését, a környezetbarát tömegközlekedési járművek népszerűsítését, és ezzel együtt használatuk szükségszerűségét, bicikliutak kialakítását, az épületek energetikai szempontból történő hatékonyabbá tételét, zöldövezetek kialakítását, a városi gyalogosövezetek fejlesztését, új iskolabuszok bevezetését, valamint évente minél több fa, cserje, élő sövény ültetését fogalmazták meg.
Az iránymutató iratban felsorolt intézkedések többségét a 2024-es év végéig kell teljes mértékben megvalósítani. Ide tartozik például Kolozsvár déli körgyűrűjének megvalósítása (a Monostor negyedi Bucsony/Bucium utcából a Hóstát negyed végén levő Selgros üzletig), a terelőút bekötőútjának megépítése a Szopori/T. Mihali utcával, és közel 57 kilométer hosszúságú bicikliút kialakítása. A 2016-ban a városháza által megrendelt levegőminőséget vizsgáló tanulmány egyértelműen kimondja, hogy a levegőszennyezésért főként a motorizált járművek (azaz a benzinnel működő személygépkocsik) okolhatók.
Ha összehasonlítjuk a több mint tíz éve megfogalmazott, levegőminőséget javító intézkedéseket, levonhatjuk a következtetést, hogy ezeknek csak egy része valósult meg. Létrehoztak néhány külön buszsávot, bicikliutat. Emellett a városi tömegközlekedés tekintetében is nagy fejlődés tapasztalható, hiszen a Kolozsvári Tömegközlekedési Vállalat (CTP) buszainak döntő többsége korszerű jármű, amelyek (mondhatni) menetrendszerűen közlekednek. Igaz, még több buszsávra és bicikliútra lenne szükség. Nem beszélve a régóta hangoztatott terelőútról, amelynek megvalósítása még csak körvonalazódik. A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal honlapján megtalálható levegőminőség-javítást célzó intézkedések megvalósításának utolsó jelentése a 2021. március–júniusi időszakra vonatkozik. Reménykedjünk, hogy amint a pandémia alábbhagy, a városháza több figyelmet fordít majd a levegő minőségének monitorozására.
