Kolozsvár a 30–35 év közöttiek számára a legvonzóbb
A kolozsvár metropoliszövezetben élő fiatalok szükségleteit, hiányosságait és lehetőségeit mérte fel az az interdiszciplináris tanulmány, amelyet kedd este mutattak be az Innovációs és Lakossági Ötletközpont (CIIC) soros online közvitáján. A felmérésben 1127 válaszadó vett részt. Közülük 125 gyerek (10–17 évesek), 531 fiatal (18–24 évesek) továbbá 371 szülő és 100 tanár. Az adatkérdezés 2020 januárja és augusztusa között zajlott. A jelentés kivitelezésében a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar közegészségügyi és kommunikációtudományi tanszékei, a Kolozsvári Kulturális Központ és a PONT Csoport közösen vett részt. A részletes jelentés arról számol be, hogy a serdülők, fiatalok, szülők és tanárok hogyan gondolkodnak a kutatás négy fő témájáról – egészség, tanulás, részvétel és támogató környezet –, illetve az ezekhez kapcsolódó problémákról. A jelentés érdeme, hogy nemcsak összegyűjtötte és feltérképezte a fiatalok körében a négy kérdéskört, hanem megfogalmazta a rendszerben észlelt hiányosságokat, szakpolitikai ajánlásokat tett, cselekvési prioritásokat vázolt.
A közvita moderátora, Ovidiu Cîmpean, a CIIC igazgatója megígérte, hogy a jelentést beépítik a polgármesteri hivatal és a Világbank által készített 2030-ig érvényes városfejlesztési stratégiába.
A vita első felszólalója, Oláh Emese RMDSZ-es alpolgármester kifejtette: a fiatalok fontos szerepet játszanak a városfejlesztésben és a város vitalitásában, ezért előtérbe kell helyezni szükségleteiket, be kell vonni őket a fejlesztésbe és a döntéshozatalba. – Meggyőződésünk, hogy a fiatalság kulcsszerepet vállal a város fejlődésében, ezért nagyon fontos, hogy bevonjuk őket a társadalmi fejlődési folyamatokba, és teret kapjanak a már meglévő döntéshozatali fórumokon, hogy érdemben tárgyalhassunk a fiatal generáció sajátos helyzetéről és igényeiről. Ezért van szükség olyan infrastruktúra kialakítására, amely az azonos értékek és érdekeltségek mentén lehetőséget teremt a közös célkitűzések megvitatására a város fejlődése érdekében – fogalmazott Oláh Emese alpolgármester.
Marius Ungureanu BBTE-oktató szerint a jelentés nemcsak adatgyűjtést szolgált, hanem általa felmérhető a fiatalok hozzájárulási hajlandósága a jövőbeli megvalósítások megtervezéséhez és kivitelezéséhez, továbbá középtávon egyfajta intervenciós terv kidolgozásához is alapot szolgáltathat.
Lelki problémákkal küzdenek a fiatalok
Ami a fiataloknak saját egészségükkel kapcsolatos percepcióját illeti, a válaszadók 94%-a nem szenved krónikus betegségben, de a serdülők 29%-a, a fiatalok 23%-a szenved valamilyen allergiától. Gyakori alvásproblémákról a serdülők 16%-a, a fiatalok 24%-a számolt be. A fiatalok azonban érzelmi problémákkal, depresszióval, szorongással, alacsony önértékeléssel és magas stressz-szinttel küszködnek. Emellett gyakran és mérlegelés nélkül fordulnak szerhasználathoz. A szexuális interakciókat is nagyon korán kezdik, több partnerrel, és nem alkalmaznak fogamzásgátló módszereket sem. Arról is beszámoltak, hogy az interperszonális erőszak a mindennapok részét képezte elemista koruktól kezdődően, ez pedig társadalmi kirekesztettséghez, önbizalomhiányhoz vezetett. Esetükben problémát jelent az egészségtelen táplálkozási minta és a kevés mozgás is. Az egészségnevelést nem tartják sem hatékonynak, sem eredményesnek, és egyenlőtlenségeket észleltek az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréskor. A jelentés ajánlásai közé tartozik az egészség prioritizálása, digitális platform létrehozása, ahol tudományosan megalapozott információk állnak a fiatalok rendelkezésére. Továbbá a fiatalokat be kellene vonni a prevenciós kampányok kidolgozásába, javítani kellene az iskolai élelmiszer-felhozatalon, de helyi partnerség megkötése is ajánlott az oktatási intézmények és az állami finanszírozású egészségügyi szolgáltatások fejlesztése érdekében. A jelentés ajánlásai között szerepel az is, hogy a veszélyeztetett csoportok számára speciális egészségügyi támogatási mechanizmust kellene kigondolni, illetve életbe léptetni.
Egyenlőtlenségek tapasztalhatók az oktatásban
Az oktatást illetően a fiatalok egyenlőtlenségeket észleltek az oktatási szükségletek és kínálatok között, de egyenlőtlenségek tapasztalhatók a városi-vidéki tanulási lehetőségek között is. Ezért inklúziót szolgáló tanterv kidolgozását, metropoliszövezeti oktatási stratégia kialakítását, az iskolák további digitalizációját, a vidéki iskolákra való odafigyelést, iskolalátogatást bátorító programok bevezetését javasolták. A megkérdezettek közül a még iskolába járó fiatalok több mint 50%-a szerint az iskola kevésbé készíti fel őket a felnőtt létre, ám a líceumot végzettek 40%-a úgy vélekedett, hogy az iskolában jó dolgokat tanultak. A megkérdezetteknek mindössze 50%-a vélte úgy, hogy az iskola egyforma lehetőséget biztosít minden tanulónak.
A jelentésben taglalt harmadik kérdéskör a részvétel volt, ami egyaránt vonatkozik a fiatalok cselekvéseire, az önállóságot támogató környezetre, illetve a társadalmi, kulturális és polgári szerepvállalás lehetőségeire is. A jelentés a hiányosságok között említette azt, hogy nincsenek kapcsolatteremtő entitások, amelyek biztosítanák a munkakapcsolatot a fiatalok és a döntéshozók között. Ugyanakkor hiányoznak azok a szervezetek, amelyek lehetővé tennék a fiatalok bevonását a közösség életébe és a döntéshozatalba. A helyzet javítására javasolták a fiatalokat is bevonó együttműködési mechanizmusok létrehozását, a fiatalok elkötelezettségét jutalmazó rendszerek kialakítását, valamint a fiatalok valós projektekbe való bevonását stb.
Ami a fiatalok támogatottságát illeti, a város és a metropoliszövezet infrastruktúrája még mindig nem felel meg a fiataloknak önkifejezés és önfejlesztés szempontjából. Hiányoznak a biztonságos, befogadó és hozzáférhető terek, ahol az általuk választott nem formális tevékenységen vehetnek részt, szocializálódhatnak. Ezért ifjúsági közösségi központok hálózatának kiépítését javasolták az iskolákban és a lakónegyedekben, illetve online információs platform létrehozását ajánlották. A kerékpárhasználat ösztönzése mellett olyan tömegközlekedési járatok létrehozását indítványozták, amelyek elősegítik a fiataloknak az oktatáshoz és a szabadidős programokhoz való hozzáférését.
Sokkal több az egyetemista, mint a középiskolás
A fiatal kolozsvári profilja elnevezésű kiegészítő tanulmányt a Kolozsvári Fiatalok Szövetsége állította össze, eredményeit Mihai Dragoş, a szövetség képviselője mutatta be. Megtudtuk: Kolozsváron sokkal több 30–35 év közötti fiatal él, mint 14–24 éves. A 30–35 éves populáció 2,5-ször nagyobb, mint a 14–17 évesek száma. Továbbá jelentősen nagyobb a 24–35 év közötti nők száma, mint a 14–23 év közöttieké. A Kolozsváron tanuló egyetemisták száma 25 ezerrel nagyobb, mint a kolozsvári iskolásoké, ötször többen végeznek itt egyetemet, mint líceumot. Ez pedig arra enged következtetni, hogy Kolozsvár az egyetemisták és a 30–35 év közötti fiatalok számára a legvonzóbb. A nagy bérleti díjak ellenére is vonzó, mert jó a közszállítás, a közbiztonság, az oktatás, a munkakörülmények minősége és magas az életszínvonal.
