Macalik elmondta: a kutatóárok megnyitását ő maga szorgalmazta, és többek között a feladat az, hogy felmérjék az Mária-oszlop alapjának állékonyságát, és eldönthessék, erre vissza lehet-e majd helyezni a műemléket a restaurálást követően.
Macalik Arnold lapunknak elmondta azt is, hogy rövidesen elkezdődik in situ, azaz a jelenlegi helyszínen a Mária-oszlop restaurálása is. A felújítást egy kolozsvári szakembercsoport végzi, és a munkafolyamatnak a megfelelő szakaszában le is bontják majd az alkotást, és elszállítják egy magyarvistai műhelybe, hogy ott folytassák a restaurálását; a remények szerint év végéig, jövő év elejéig sikerül a munkát befejezni.
A Mária-oszlopot 1744–1746-ban készíttette a korbeli erdélyi katolikus arisztokrata elit egyik legkiemelkedőbb tagja, gróf Kornis Antal és felesége, Petki Anna. A házaspár valószínűleg egy pusztító pestisjárvány-hullám elmúltával, hálából, fogadalmi oszlopként emeltette a műalkotást, amely a kor legjelentősebb erdélyi szobrászának, az ekkor már Kolozsváron élő Schuchbauer Antalnak a munkája. Történeti értékéhez képest méltatlan helyére, a Szentpéteri templom mögé ideológiai okokból került; a kommunista hatóságok úgy ítélték meg, hogy jelenléte zavaró lehet az egyetemi hallgatók megfelelő szellemben való nevelésére, ezért 1959-ben elbontatták, és két év hányódás után állították fel a templom mögé. Örvendetes módon, az Egyetem utca felújítási tervének része a Mária-oszlopnak az eredeti helyére való visszahelyezése is, sőt egy szép kutat is terveznek köré.
