Megáldották a Mária-oszlopot, a város első köztéri szobrát

Kerekes László segédpüspök: ma is szükségünk van a Szűzanyára

A Mária-oszlop a remény, a hit és a hála jelképe (Fotó: Rohonyi D. Iván)
Nagyboldogasszony napján áldották meg az Egyetem és a Farkas utca találkozáshoz visszahelyezett Mária-oszlopot. A piarista templomban megtartott búcsús szentmisén Kerekes László, a gyulafehérvári római katolikus egyházmegye segédpüspöke figyelmeztetett: ma is szükségünk van a Szűzanyára, hogy mi is meg tudjunk javulni és újulni. Oláh Emese alpolgármester szerint a Mária-oszlop visszaállítása olyan eredmény, ami igazolja a magyar képviselet szükségességét Kolozsváron. „A Mária-oszlop visszaállítása nemcsak a múlt iránti tisztelgés, hanem a jövő iránti elkötelezettség is. Erdély második legrégibb fogadalmi szobra méltó helyén üdvözli a kolozsváriakat és az ide érkezőket” – hangoztatta a város magyar alpolgármestere. Macalik Arnold építész, a Farkas és az Egyetem utca felújításának tervezője arra buzdította a jelenlevőket, hogy a három ampullát töltsük fel – jelképesen – mindazzal, ami a szívükben van.

Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én különleges eseménnyel ünnepeltek Kolozsváron, a Farkas utca és az Egyetem utca találkozásánál újra eredeti, méltó helyére visszaállított Mária-oszlop és fogadalmi szobor megáldására került sor hálaadó ünnepség keretében, amely egyben a Kolozsvári Magyar Napok első programpontja is. Délelőtt a piarista templomban szentmisét celebráltak, majd azt követően áldották meg a helyreállított Mária-oszlopot az egyházi vezetők, és elhangzottak a világi és egyházi méltóságok Kolozsvárért elmondott imái is.

Kerekes László, a gyulafehérvári római katolikus egyházmegye segédpüspöke az egyházi szertartáson kifejtette: elcsodálkozunk, ahogy Mária eggyé tudott válni az isteni akarattal. 

– Ha mi is követjük Mária példáját, a mi helyünk is ott kell legyen Isten országában. A Szűzanya életében mindig Istent követte. Ez Mária tiszteletünk alapja, hogy rajta keresztül és általa mi is Istenre tekintünk fel, és úgy éljünk, hogy Isten megdicsőüljön életünkben. Úgy éljünk a mindennapokban, hogy mindig az emberek rajtunk keresztül Istent dicsőítsék. Istennel járni számunkra is követendő példa. A Szűzanya hitt a szeretet átalakító erejében. Mária útja a hit és az alázat útja. A régiek tudták: valahányszor járvány fenyegetett, rá kell tekinteni, a Szűzanya kezét kell fogni. Ma is szükségünk van erre. Felfele kell tekinteni a boldogságos Szűzanyára. Szükségünk van rá, hogy mi is meg tudjunk javulni és újulni lélekben és igazságban. Életünkben mindig Isten dicsősége valósuljon meg. A Szűzanya mindig velünk van, igazi békességünket nála találjuk meg – hangoztatta a piarista templomban megtartott búcsús szentmisén Kerekes László, a gyulafehérvári római katolikus egyházmegye segédpüspöke. 

Böjte Csongor, a Szent Mihály-plébánia segédlelkésze, az esemény moderátora arról beszélt, hogy a Mária-oszlop Erdély második legrégibb köztéri szobra, városunk első köztéri emléke. Figyelmeztet földi életünkben: Mária jelenléte Isten jelenléte az emberek között. – Mai ünnepünk nemcsak téravató esemény, hanem Kolozsvár létének történelmi pillanata, a Kolozsvári Magyar Napok imádságos nyitánya. Kolozsvár mindannyiunké, együtt örülünk annak, ami szép és jó – mondta, majd köszöntötte az egykori adományozó Kornis-család jelenlevő tagjait. 

– A mai nap emlékezünk, köszönetet mondunk és imádkozunk. A történelem hullámzó idején túl jövőbe tekintünk bizalommal. Erőt kérünk, hogy reményünk legyen a jövőhöz. Az elmúlt évek során sok fórumon történt részletes tájékoztatás a szobor építéséről, elhurcolásáról és a visszaállítás törekvéséről. Kolozsvár plébánosai és polgárai kérték a szobor visszaállítását. Hálával elevenítem fel, hogy a mai ünnepünk közvetlen előzménye során Gergely Balázs kezdeményezte Kovács Sándor főesperesnél, akinek halála után kinevezett utódja, Veres Stelian kérelmezte Emil Boc polgármesternél a Mária-oszlop visszaállítását. Ezen ünnepi alkalommal is hálásan köszönjük Andrei Andreicut ortodox metropolitának és az idő közben elhunyt Florentin Crihălmeanu görögkatolikus püspöknek is, hogy ezen ügy mellé álltak. Köszönjük a civil hatóságoknak, érdekképviseletünknek, akik támogatták, hogy az ősök által megáldott módon legyen ékköve városunknak, emlékeztetve múltra és jövőre, szép városunkra, közös, együtt formálódó napjainkra. Kolozsvár mindannyiunké. Együtt kérjük Isten áldását városunkra – hangoztatta László Attila római katolikus főesperes, majd Kerekes László segédpüspök megáldotta az oszlopot.

Oláh Emese Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere megemlítette, hogy augusztus 15-éhez számos vallási szimbólum és hagyomány kötődik.

– Nekünk, kolozsváriaknak a mai naptól egynél több okunk van arra, hogy ünnepeljünk itt az Egyetem téren. A Mária-oszlop a remény, a hit és a hála jelképe. Több évtizedes száműzetés után visszakerülhetett Kolozsvár szívébe. Olyan eredmény ez, ami igazolja a magyar képviselet szükségességét Kolozsváron. A Mária-oszlop visszaállítása nemcsak a múlt iránti tisztelgés, hanem a jövő iránti elkötelezettség is. Ilyen és ehhez hasonló szimbólumok határozzák meg értékeinket, mutatnak utat a jövő generációjának és jelzik hovatartozásunkat. Erdély második legrégibb fogadalmi szobra méltó helyén üdvözli a kolozsváriakat és az ide érkezőket. A Kornis Antal gróf megrendelésére hálaadás céljából elkészült oszlop több mint kétszáz esztendeig állt a piarista templom előtti téren, majd a Szentpéteri templom mögé került. Közös történetünk akkor kezdődött, amikor egyetemistaként a környéken lakva felfigyeltem a szoborra, akkor még kevésbé szép állapotában. 2018-ban folytatódott a történet, amikor a városi RMDSZ-es tanácsosok és Gergely Balázs kezdeményezésére, a történelmi egyházak támogatásával beillesztettük a szobor helyreállításának ötletét a Farkas és az Egyetem utca felújítási tervébe. A szobor 2023 decemberében került vissza eredeti helyére. A letisztult Farkas utca, a Mária-oszlop, a templomok, az egyetem és az iskolák, az épületek, a Főtér olyan hangulatot kölcsönöz a belvárosnak, amely vetekedhet bármelyik város hangulatával. A város visszanyerte egykori méltóságát, kicsit otthonosabbá vált mindannyiunk számára. A következőkben az a feladatunk, hogy mindent megtegyünk, ez ne változzon. A múlt szelleme ne kísértse többé a kolozsváriakat, értékeink ne csorbuljanak. Osztozzunk abban az örömben, amit a Mária-oszlop visszahelyezése szerez – mondta ünnepi beszédében Oláh Emese alpolgármester. 

Macalik Arnold építész, a Farkas és az Egyetem utca mai arculatának tervezője szerint hit és gyász volt az ihletője ennek a szobornak. 

– A megrendelő Kornis Antal 35 éves volt, amikor elvesztette édesapját, nejét, elsőszülött lányát. Akkor tette az oszlopállítási fogadalmát. A mi Nagyboldogasszonyunk ünnepe augusztus 15-én kezdődik és Szent István napján, 20-án teljesül ki, amikor Szent István felajánlotta az országot Szűz Máriának. Hazaérkezett Anyánk. A tér fókuszából az egyik sugár Szent József fele fut, ő is itt van, a Báthory-Apor Szeminárium bejárata fölött. Ezelőtt 65 évvel elrejtették, láthatatlanná vált. 65 évet várt, hogy visszaérkezzen Mária. Tavaly decemberben megújulva hozták ide ezt a fakszimil szobrot. Ez a három bőségszarú, amiből a láng kijön, a hit, a remény és a szeretet. A három ampullát töltsük fel mindazzal, ami a szívünkben van. Kérjük Máriát, hogy szilárdítson meg minket Krisztus által, aki legyen a mi tanítónk, erősségünk és üdvözítőnk az Atyában – mondta Macalik Arnold építész. 

Macalik Arnold kitért arra is, hogy a szobor belsejében elhelyeztek egy magyar és román felirattal ellátott rozsdamentes acéllapot, amelyben azért fohászkodnak Máriához, hogy legyen oltalmazónk és követendő csillagunk, és hozza el számunkra a rendet, a nyugalmat és a békét. A tervező megemlítette Kis Zoltán, Gere István és Csikos István művészek nevét, akik áldozatkészségről, odaadásról tanúbizonyságot téve restaurálták a szobrot. 

Az ortodox egyház képviselője, Florin Cătălin Ghiţ ortodox pap köszönetét fejezte ki a meghívásért, majd arra buzdított, hogy a hívők együtt ünnepeljék Mária elszenderedését.

A helyére visszakerült Mária-oszlop is emeli a belváros előkelő hangulatát (Fotó: Rohonyi D. Iván)

Boldizsár Beáta, az evangélikus-lutheránus egyházat képviselve arról szólt, hogy mind Isten családjához tartozunk, ma együtt imádkozhatunk ezért a városért: – Köszönjük, hogy ez a város az otthonunk, imádkozunk minden lakójáért. Imádkozzunk azért, hogy a biztosítékok és bizonyítékok keresése helyett bizalom legyen szívünkben, tudva azt, hogy Isten mindig, minden körülmények között velünk van és szeret minket.

Szabó László, a Magyar Unitárius Egyház képviselője háláját fejezte ki. 

– Hálásak vagyunk, hogy ezt az áldott napot lehoztad váro­sunknak, az itt élő embereknek. Őseink emlékjeleket állítottak egykor, dicsőséges vagy gyászos események alkalmával kifejezték hálájukat, reménységüket és Isten iránti elkötelezettségüket. Ezek a köztéri alkotások nemcsak díszitették a településeket, hanem erősítették az emberek hitét. Jelképesen összekötötték a mennyet és földet. Köszönettel tartozunk őseinknek és elődeinknek. Hálásak vagyunk Istennek, hogy a múltbeli jó példával ma is töltekezhetünk. A megpróbáló történelmi események szintén tanulságul szolgálnak, mint elkerülendő rossz példa. Hálásak vagyunk egyházainkért és nemzetünkért, mint közösségi életünk csúcsértékeiért. A város sok évszázados múltjában benne vannak a magyar elődök mellett a szász, zsidó, román testvérek hozzáadott értékei is – figyelmeztetett Szabó László.

Coste-Deak Traian Radu görögkatolikus lelkész köszönetet mondott mindazoknak, akik tettek azért, hogy a szobor visszakerüljön eredeti helyére. Kifejezte abbéli reményét, hogy a Mária-oszlop közvetítő szerepe az emberek hitének központjává válik, és Mária továbbra is védelmezőnk marad. 

A Mária-oszlop megáldása Kerekes László segédpüspök imájával zárult, aki a Segítő Szent Szűz oltalmát kérte a város lakói felett. A téren megtartott ünnepi eseményen közreműködött a Szent Cecília kórus férfi szólamaiból összeállt énekes csoport.

Fotóriportunkat itt láthatják.