A Magyar Unitárius Egyház Püspöki Hivatala, a Vallásszabadság Háza és az Orczy Kultúrkert Egyesület szervezésében február 26-án került sor Ferencz József és a második unitárius aranykor című ismeretterjesztő dokumentumfilm egyházi bemutatójára. Ferencz József püspök munkásságáról Kovács István unitárius püspökkel, Kovács Sándor teológiai tanárral, Molnár Lehel levéltárossal Elekes Botond, a film társrendezője és szerkesztő-szakértője beszélgetett.
Film örökíti meg Ferencz József (1835–1928) unitárius püspök hatalmas életművét, amelynek bemutatójára szerdán került sor a Vallásszabadság Házában.
– Néhány évvel ezelőtt sikerült támogatást szerezni négy film elkészítésére, amelyek unitárius személyiségekről szólnak. Ezek közül a Ferencz József unitárius püspökről szóló film számomra a legkedvesebb – tudtuk meg Elekes Botondtól, a Ferencz József és a második unitárius aranykor című, 2022-ben megvalósított ismeretterjesztő dokumentumfilm társrendezőjétől.
A film feltérképezte a püspök életútját: Alparéten született 1835-ben, édesapja az ottani Jósika-birtok gazdatisztje volt. Ferencz József 11 éves volt, amikor édesapja elhunyt. A fiatalember mérnöknek készült, Göttingenben és Berlinben tanult reál tantárgyakat, mert nem lelkésznek, hanem tanárnak készült. Hazatérése után azonban nemcsak a kolozsvári unitárius kollégium matematika tanszékén való oktatással bízták meg, hanem húszévesen másodpap lett Kolozsváron. Kriza János püspökké választását követően első papi állást kapott, ami akkor is nagyon fontos szolgálat volt, és azt is jelentette, hogy a kolozsvári unitárius kollégium és teológia tanára lett. A teológián egyháztörténetet és hittant tanított, az unitárius egyház emblematikus teológusává vált. Teológiai oktatóként tanulmányokat publikált, könyveket írt, jelen volt az egyházi szakirodalomban.
1859-ben Londonba ment a brit unitáriusok közgyűlésére, ahol sikerült elérnie, hogy létrejöjjön a Nyugat-Európában tanuló erdélyi unitáriusok számára egy pénzalap. Ennek köszönhetően az első ösztöndíjas lelkész 1860-ban megérkezett Angliába, és az első világháború kirobbanásáig huszonnyolcan részesültek ebben az ösztöndíjban. A filmben angolul megszólaló Ferencz József ükunoka 2010 körül kezdeményezte az ösztöndíj újraindítását: 2012-ben a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium partnernek bizonyult, és az elmúlt tíz évben tíz leány tanult néhány hetet Angliában az ösztöndíjnak köszönhetően.
Maradandóak az intézményalapítások a püspök életében
1864-ben kiadott egy unitárius kátét, amelyet kisebb módosításokkal ma is használnak. A káté a közösségi tudatot próbálta erősíteni. Idegen nyelvre is lefordították, többek között német, angol, francia, spanyol, norvég és finn nyelven is elérhető már. Ferencz Józsefet 1876-ban választották meg püspökké. Ezt a tisztséget ötvenkét éven át töltötte be. Jelen volt az első budapesti unitárius templom felszentelésénél is 1890-ben. Az eseményről a korabeli sajtó is részletesen beszámolt.
Ferencz József felismerte, hogy a 19. század végén, illetve a 20. század elején a faluról városba költözött unitáriusokat soron kívül gyülekezetekbe kell szervezni. Abban az időben alakult meg a városi egyházközségek többsége, templomok épültek. A püspök másik célkitűzése az egyházi oktatási intézmények fejlesztése volt. A Pákei Lajos által tervezetett kolozsvári unitárius kollégium új épületének 1901-es átadását követően abban az épületben működött a püspöki hivatal és a teológia. Ferencz József életművében maradandóak az intézményalapítások és a beruházások. Emellett Unitárius Hittan című munkájára is nagy szükség volt. Nemcsak a középiskolákban, hanem a lelkészképzés során is használták. A könyv nyitott, toleráns jellege a jézusi tanításokra alapozott.
1895-ben ünnepelték meg a bölöni zsinaton negyvenéves lelkészi szolgálatát, amelyet egy emlékkönyv is őriz, amely Kolozsváron található. 1896-ban a millennium évében vaskorona renddel tüntették ki, és Ferenc József császár nemesi oklevelet adományozott a püspöknek, így a Killyéni előnevet viselte ezt követően.
Az első világháborút követő impériumváltás után merőben megváltoztak a körülmények, ám az idős püspöknek kora ellenére kiemelkedő szerep jutott ezután is. A magyar történelmi egyházak vezetőivel való megbeszélésen Ferencz József szorgalmazta a további tanácskozásokat. Miután letette a hűségesküt a román államnak, az akkori román alkotmány értelmében a szenátus tagjává vált.
1928. február 19-én hunyt el, a Házsongárdi temetőben nyugszik. Hagyatéka tizenegy nagy doboz, amelyben 350 egység található, ami óriási hozzájárulás az unitárius egyház történetéhez, a püspök életének tanulmányozásához és a korabeli egyháztörténet megismeréséhez.
A legmegfelelőbb ember a közösség élén
A dokumentumfilm megtekintése utáni kerekasztal-beszélgetésen arra is választ kaphattunk: mit üzen Ferencz József életműve a ma emberének?
– Megremeg a hangom, hogy ilyen személyiség nyomdokaiban teljesítem a püspöki szolgálatot, Kvalitásai között egyaránt találunk egyházi, közösségi és lelki vezetői kvalitásokat. A sors a legmegfelelőbb embert állította a közösség élére. A kedvező körülmények között zseniálisan meglátta a lehetőséget az építkezésre. A kiegyezés időszakában szinte mindent megtett, amit megtehetett. Fantasztikus életművet hagyott ránk: az elméleti teológiai tudástól a pragmatikus építkezésig, az intézményalapításáig minden megtalálható. Szerteágazó módon élte meg a vezetői felelősséget. Hihetetlen kreativitását, stratégiai, látnoki szemléletmódját nekünk is követnünk kell a lehetőségeink szerint. A felemelő idők után sorstragédiákat is meg kellett élnie. Akkor is pragmatikusan, nem siránkozva, a lehető legtöbbet tette a magyarságért, az egyházért. Amikor minden elveszett, akkor is megtalálható a modus vivendi – vélekedett Kovács István jelenlegi unitárius püspök.
Molnár Lehel levéltáros arról mesélt, hogy amikor az unitárius egyház levéltárába került közel huszonkilenc éve, nagy kupac iratot talált, köztük volt Ferencz József hagyatéka is, amelyet rendszereztek.
– Előkerült a tizenkét kötetes memoárjai közül tíz, amelyben utólag rekonstruálta a saját életét. Amikor az 1990-es években már lehetett kutatni az állami levéltárban, én pedig az 1963-ban elhunyt Kelemen Lajos hagyatékát kutattam, a Kelemen-hagyaték között megtaláltam a két hiányzó memoárkötetet. Így mára a teljes corpus megtalálható az unitárius levéltárban. 1900-ban az amerikai unitárius egyház fennállásának 75. évfordulóját ünnepelték, és meghívták Ferencz József püspököt a bostoni ünnepi eseményre. Ferencz József nem tudott elmenni, de egy viaszhengerre mondta üdvözlő beszédét. A püspök helyett Boros György teológiai tanár ment el az eseményre, ám a viaszhengernek nyoma veszett. Ha megtalálnánk, akkor arra is lehetőségünk nyílna, hogy meghallgathassuk a közel száz évvel ezelőtt elhunyt püspök hangját – magyarázta a levéltáros.
Előre látott folyamatokat és azok szerint cselekedett
Kovács Sándortól, a Kolozsvári Protestáns Teológia rektorától megtudtuk: Ferencz Józsefről már két monográfia is megjelent Gál Kelemen (1869–1945) erdélyi magyar pedagógus, filozófus és történész, továbbá Rezi Elek teológiai professzor tollából.
– Előre látott folyamatokat, és megadatott számára az a pragmatikus adottság, hogy ezek függvényében cselekedjen. Ha átfordítjuk a jelenre azt az attitűdöt, ahogy ő viszonyult korához, még mindig abból élünk, amit Ferencz József létrehozott. Inspiráljon minket életműve, és az életmű váljon közkinccsé, mivel bebizonyította, hogy nem siránkozni, hanem építkezni kell – folytatta Kovács Sándor.
Gaál György helytörténész szerint Ferencz József nem foglalta el az erdélyi magyar köztudatban az őt megillető helyet.
– Brassai Sámuelt mindenki ismeri, kultusza van. Ferencz Józsefet csak az unitárius egyházon belül ismerik. Ezért tartom jó ötletnek a film elkészítését – vélte a helytörténész, akinek egyik felmenője Ferencz József háziorvosa volt. Gaal György felidézte: a háziorvos sokszor megfordult Ferencz József otthonában, aki szikár, magas ember volt, de folyamatosan gyomorbántalmakkal küzdött. 1925-ben otthonában elesett, és eltört a medencecsontja, ám a háziorvos meggyógyította, és még három évig, azaz haláláig vezette az unitárius egyházat.
Elekes Botond elmondta: jó ötletnek tartja, ha gróf Mikó Imréről, az unitárius egyház főgondnokáról is készülne ilyen film, de ugyanúgy Bölöni Farkas Sándor, Orbán Balázs és Brassai Sámuel is megérdemelne egy-egy dokumentumfilmet.
Ferencz József életműve túlnő a felekezet keretén és az egyetemes magyar kultúrában nagy szerepet tölt be. Az unitárius püspök már a maga korában kiérdemelte az ökumenikus csodálatot. De a restrospektiv szemlélet „visszatette” őt a felekezeti „dobozba” – hangoztatta Kovács István unitárius püspök.
