- Ebben a háborús hangulatban a hangsúly most az érzelmeken van. Az ukránok mindent elkövetnek, hogy vége legyen a harcoknak, hogy kivonuljon az agresszor. Ilyen összefüggésben az európai uniós tagság – annak ígérete - két szempontból is fontos. Egyrészt üzenet a hazai lakosság fele, hogy igenis, van perspektíva, van európai jövője Ukrajnának, érdemes kitartani, harcolni. Másrészt üzenet Oroszország fele is, hogy létezik egyféle uniós védőernyő - ha nem is katonai, hanem erkölcsi értelemben – amennyiben Brüsszel hivatalosan is tagjelöltnek nyilvánítja Ukrajnát, vélekedik Vincze Loránt.
A képviselő szerint az unió részéről szintén érzelmi döntések motiválják az ukrán tagjelölti státuszra vonatkozó határozatot, hiszen ebben a helyzetben mindenki segíteni próbál.
- Nagy a tehetetlenség érzete, ezért a segítőkészség ilyesmiben nyilvánul meg: kijelenteni, hogy Ukrajna az unióhoz tartozik. Ebben a döntésben kevés a racionális elem. Az viszont nem kétséges, hogy az uniós tagság elsősorban az egységes piachoz való csatlakozást jelenti, amelynek számos gazdasági feltétele van. Politikai nyilatkozat szintjén lehet azt mondani, hogy a tagjelölti státust előbbre lehet hozni, de a csatlakozási folyamat nem térhet el a többi állam esetében alkalmazott eljárástól. Ez egyértelmű. Most azonban még nincs itt az ideje a racionális elemzésnek. Az EP-nyilatkozatból különben világosan kiderül, hogy egy folyamatról beszélünk. Majd megnyílnak a csatlakozási fejezetek és csakis azok teljesítésétől függ a tagság elfogadása. Amelyről valamennyi tagállamnak kedvezően kell döntenie. Márpedig Franciaország, Hollandia vagy a skandináv országok óvatossága az új tagok felvételével kapcsolatosan közismert, nem hiszem, hogy változott volna. Még Szerbia esetében sincs határidő… Azt is mondhatnám, hogy igazságtalan volna a nyugat-balkáni országokkal szemben, ha Ukrajna „soron kívül” kerülne az unióba, magyarázta.
A gazdaságiak mellett a tagországoknak eleget kell tenniük a koppenhágai kritériumokban rögzített politikai feltételeknek is, ahogy az Románia és más közép-kelet európai országok esetében is történt.
- Ezek érvényben vannak, a csatlakozási folyamat részét képezik, sőt, Szerbia esetében további szigorúbb elemekkel bővültek. Nem tudom elképzelni, hogy olyan jelölt kapjon tagságot, amelyben a demokrácia intézményei nem működnek, ez pedig fontos volna az Ukrajnában élő valamennyi nemzetiség, köztük a magyar és román közösségek számára is, mondta a politikus.
Kérdésünkre, hogyan látszik Brüsszelből a szomszédos Ukrajnában zajló háború kimenetele, Vincze Loránd úgy fogalmazott: nehéz megítélni ezt jelen pillanatban, sok az ellentmondásos információ.
- Mindenképpen diplomáciai megoldásra van szükség, mert ha a harci cselekmények döntik el ennek a háborúnak a kimenetelét, az nagyon-nagyon súlyos következményekkel járhat Európa számára, gondolok itt az orosz atomfenyegetésre. Csak tárgyalóasztalnál lehet megoldást találni, remélhetőleg ez minél hamarabb bekövetkezik, vélekedett Vincze.