Az utolsó körben a négypontos svájciak a társházigazda kanadai együttessel, míg az egypontos bosnyákok a katari gárdával találkoznak.
Az első öt percet leszámítva sokkal többet birtokolta a labdát a svájci csapat, s bár az elején még volt egy-két ígéretes beindítás a védők mögé, később látványosan nem tudott mit kezdeni a felállt védelemmel. Svájc elsősorban a bal oldalon próbálta átjátszani a rivális hátsó alakzatát, de ez elvétve sem nagyon sikerült, így csupán meddő mezőnyfölényben futballozott. A bosnyákok erejét többnyire felemésztette a szervezett védekezés, a szórványos kontraakcióik viszont veszélyesek és ígéretesek voltak. Mindkét félnek csupán egyetlen kaput eltaláló kísérlete volt a szünet előtt, de nagyot védenie egyik hálóőrnek sem kellett.
Térfélcserét követően sem változott a játék képe, hiába volt többet Svájcnál a labda, ezt nem tudta helyzetekre váltani, mert nem találta a bosnyák védekezés ellenszerét. Így döntően csak ötlettelenül passzolgattak a rivális büntetőterülete előtt. Dan Ndoye ollózása ugyan üde színfoltot jelentett, de kiderült, lesről lőtt, így ha Nikola Vasilj nem védi a keresztléc alá tartó labdát, akkor sem lett volna érvényes a gól. A második félidei ivószünetig a két kapusnak egy-egy nagy védése volt: Svájc szöglet után Breel Embolo fejesével veszélyeztetett, míg a túloldalon Amar Dedić távoli bombáját védte vetődve Gregor Kobel. A svájciak hármas cseréje változtatta meg a meccset, ugyanis három perccel a beállása után Ruben Vargas futott el a bal oldalon, második beadását követően pedig nem tudtak felszabadítani a bosnyákok, így a szintén friss ember, Manzabi tíz méterről, félfordulatból lőtt gólt. Nem sokkal később Tarik Muharemović leghátsó mezőnyjátékosként felrúgta Embolót, ezért a bosnyákok emberhátrányba is kerültek az utolsó tíz percre. Ezt pedig – Vargas révén – néhány perccel később Svájc kihasználta, ezzel végleg eldöntötte az összecsapást. Az innentől felszabadult svájci csapatban aztán Johan Manzambi megszerezte második gólját is Vargas kiszolgálásából, a túloldalon pedig a szintén csereként beszálló Ermin Mahmić bombázott a kapuba. A slusszpoén azonban így is Svájcé volt, mert az utolsó pillanatban megítélt büntetőt a csapatkapitány Granit Xhaka értékesítette.
A bosnyákoknál a 85. perctől lépett pályára a támadó Jovo Lukić (Kolozsvári U FC), a Szuperliga gólkirálya, aki az első meccsen betalált Kanada ellen. Edin Džeko (148 válogatottság – 73 gól) 40 évesen és 93 naposan Bosznia-Hercegovina legidősebb világbajnokságon szereplő játékosa lett, ezzel a portugál Cristiano Ronaldo és horvát Luka Modrić mellett bekerült az örökranglista top 10-ébe.
B CSOPORT, 2. FORDULÓ
Svájc–Bosznia-Hercegovina 4–1 (0–0)
Los Angeles, SoFi Stadion, 70 026 néző. Vezette: João Pinheiro (Portugália).
Svájc: Gregor Kobel – Silvan Widmer (86. perc Luca Jaquez), Nico Elvedi, Manuel Akanji, Ricardo Rodríguez – Michel Aebischer (71. perc Djibril Sow), Granit Xhaka, Remo Freuler – Fabian Rieder (71. perc Ruben Vargas), Breel Embolo (89. perc Cedric Itten), Dan Ndoye (71. perc Johan Manzambi). Szövetségi kapitány: Murat Yakin.
Bosznia-Hercegovina: Nikola Vasilj – Amar Dedić, Nikola Katić, Tarik Muharemović, Sead Kolašinać – Amar Memić, Benjamin Tahirović (63. perc Ivan Bašić), Ivan Šunjić (86. perc Amir Hadžiahmetović), Kerim Alajbegović (91. perc Ermin Mahmić) – Ermedin Demirović (85. perc Jovo Lukić), Edin Džeko (63. perc Esmir Bajraktarević). Szövetségi kapitány: Sergej Barbarez.
Gól: Johan Manzambi 2 – 74. és 90., Ruben Vargas – 84., valamint Granit Xhaka – 96. perc, 11 m, illetve Ermin Mahmić – 93. perc. Kiállítva: Tarik Muharemović – 80. perc.
