Inigo Lopez de Loyola 1491-ben született egy loyolai baszk nemes családban. 1521-ben, Pamplona várának védelmében – amelyet I. Ferenc francia király ostromolt – súlyosan megsebesült, megtérése a betegágyán következett be. Nyilvános működése előtt a Monserrathoz közeli Manréza kisvárosba vonult vissza, ahol lelkileg megtisztult. Ott kezdte el megírni híres lelkigyakorlatos könyvét.
Alcalaban, majd Salamancaban végzett egyetemi tanulmányokat. Társakat gyűjtött maga köré, akikkel lelkigyakorlatot tartott. Az inkvizíció előtt is gyanúba keveredett, tanításának igazolása után azonban szabadlábra helyezték. Bölcseletet tanult Párizsban, folytatta teológiai tanulmányait s ezzel párhuzamosan betegeket ápolt. Pappá szentelése után első szentmiséjét 1538 karácsonyán mutatta be a római Santa Maria Maggiore pápai bazilikában. III. Pál pápa 1540. szeptember 27-én, Regimini militantis Ecclesiae című okiratával Societas Jezu – Jézus Társasága – néven ismerte el az új szerzetesközösséget, amely nagyon gyorsan terjedt. A fáradhatatlan rendalapító és egyetemszervező 1556. július 31-én halt meg. 1609-ben boldoggá, 1622-ben szentté avatták.
A különféle nagyhatalmi érdekek és politikai intrikák kereszttüzében XIV. Kelemen pápa 1773-ban feloszlatta a jezsuita rendet, amelyet aztán VII. Pius állított vissza 1814-ben.
Magyar földre 1561-ben érkeztek az első jezsuiták, Oláh Miklós esztergomi érsek kérte segítségüket a tridenti zsinat határozatainak megvalósításához. Erdélybe az első jezsuiták 440 esztendeje, 1579. október 20-án érkeztek Báthory István fejedelem meghívására. Kolozsváron telepedtek le, majd megnyitották az első iskolájukat. Ez hamarosan felsőfokú képzéssé alakult át, ami a kolozsvári egyetem kezdetét jelentette. Ők építtették Erdély első gyönyörű barokk templomát 1724-ben Kolozsváron, amelyet Mária Terézia a rend feloszlatása után, 1776-ban a Kegyes Tanítórendre bízott, ezért piarista templomként közismert.
Kolozsváron a Manrézát 2002. szeptember 7-én szentelte fel ünnepi főpásztori szentmise keretében Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke és Florentin Crihălmeanu, Kolozs-Szamosújvári görögkatolikus megyéspüspök, a rend akkori általános főnöke, a Rómából érkezett Peter Hans Kolvenbach jelenlétében. A központ román, valamint magyar részlege – utóbbi felelőse Miklós Claudiu hivatásgondozó, lelki vezető, ifjúsági lelkész, jezsuita atya – minden évben számos rendezvénynek ad otthont: lelkigyakorlatok, lelkinapok és konferenciák helyszíne, hétvégéken pedig különböző csoportoknak, fiataloknak szóló tevékenységeknek a házigazdája. A Manréza a szeretet, a párbeszéd, a hit védelme és az igazságosság előmozdításának otthona.
