A filharmónia közösségi oldalán megjelent műsorelőzetes szenzációként említette azt az 1703-ban készült „Lady Harmsworth” nevű Stradivarius mesterhegedűt, amelyen a Kossuth- és Liszt Ferenc díjas Baráti Kristóf több mint húsz éve játszik. Valóban páratlanul szép tónusú, csodálatos hangszer, igazi varázshegedű, amelynek húrjain Baráti Kristóf csodákat művelt, lélegzetelállító hegedűvarázsa lenyűgözte a közönséget.
Ludwig van Beethoven (1770–1827) D-dúr hegedűversenye (op.61) a hegedűirodalom egyik legkiemelkedőbb alkotása, amely nem csupán technikai nehézségei, de szellemi koncepciója miatt is próbára teszi előadóját. A művésztől elmélyített szaktudást, virtuozitást, érzékeny lelkivilágot igényel, hogy a műnek ne csak a „teste”, hanem a „szíve” is láthatóvá, érzékelhetővé váljék. A versenymű első tételének egyszerű főtémája nyugodtságot sugall, gyógyírként hat. A hegedű ugyan főszerepet játszik, hiszen övé a főszólam, de a zenekarral folytatott drámai és lírai párbeszédei mindig harmonikusan olvadnak egymásba. Baráti Kristóf, miközben a zenekari kíséretet a saját víziójához simította, szólistaként eggyé vált a hangszerével. Mindenre figyelő előadásában a magabiztosság, könnyedség és elegancia, a technikai bravúr és érzékeny poézis, a fúvósszólókkal folytatott gördülékeny dialógusok, megannyi beethoveni kérdés és vívódás, a leheletnyi pianissimók és érzelmi crescendók, a meggyőző erő és a lélek rezdüléseinek ezernyi színe találkozott. A Larghetto tételt egy elsuttogott imádsághoz hasonló álomszerű, fátyolos finomság hatotta át, amelyhez attacca kapcsolódott a táncos vidámságtól és dalolókedvtől, virtuóz kadenciától és optimizmustól ragyogó utolsó tétel. Baráti Kristóf a hegedűverseny zseniális szólistájaként és egyben kiváló karmestereként nagy felelősséget vállalt, de a zenekarral való zökkenőmentes együttműködés élményteli, fantasztikus előadást eredményezett. Baráti Kristóf hegedűvarázsát ovációval kísért tomboló tapsorkán követte, végül Bach C-dúr Largo-tételének ráadásként felcsendülő stílusos, meghitt tolmácsolását a közönség a csodálat csendjével hallgatta, és újabb elismerő tapssal jutalmazta.
Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840–1893) hatalmas méretű IV. szimfóniájának (f-moll, op. 36) programját maga a szerző foglalta szavakba: „Az első tétel bevezetése az egész szimfónia magja, ez tartalmazza a fő gondolatot. Ez a sors, ami Damoklész kardjaként függ az ember feje fölött, rendíthetetlenül és folyamatosan mérgezi a lelket. Soha nem győzhetjük le, csak nyomorúságosan elszenvedjük.” A szimfónia zeneszövetén a balettszerző mester kézvonása érződik, tételeit romantikus szenvedély fűti, velőt rázó drámaiság hatja át, a könnyes-sóhajos pillanatok poézisében a művészien egymáshoz illesztett hangszerszólók és az oroszos dallamvonalak játszanak szerepet. A rézfúvósokon felcsattanó vészjósló „sors-motívum” indítja el azt a lelki háborút, amelyet az élet terhétől roskadozó zeneszerző a hangok mágiáján keresztül el akart mesélni. Mélabús, panaszos oboaszólóval indul az „Andantino in modo Canzona” lassú tétel, melyben melankolikus érzelem, az egyedüllét, a magány, az emlékezés szomorúsága fonja körül az embert. A mesés-sejtelmes pizzicatós Scherzo színvilágának szépsége, a pillangó-röptű arabeszkek játékossága, mint egy tavaszi fuvallat száll tova a messzeségben. A sodró tempójú fináléban a vissza-visszaköszönő sors-motívumot, a fájdalmas pillanatokat az életigénylés, az életszeretet váltja fel, miközben az „Áll egy ifjú nyírfa a réten” kezdetű orosz népdal fényes örömzenévé magasztosul. Fantasztikus mű, fantasztikus előadás! Baráti Kristóf Istentől megáldott tehetség, vérbeli muzsikus, karmesterként érző lélekkel és komoly szaktudással minden frázist, minden pillanatot logikusan épített fel. A kitűnő formában lévő zenekart partitúra nélkül, millió színt és hangulatot varázsolva, hatalmas szuggesztív erővel vezényelte, miközben Csajkovszkij Negyedikjénak drámai és lírai szépségeivel, szenvedélyes érzelemvilágával a közönséget elkápráztatta, lenyűgözte, katartikus élményben részesítette.
Borítókép: Transilvania Állami Filharmónia/Facebook
