Az első fél évre és a második negyedévre vonatkozó adatok egyaránt azt mutatják, hogy a kormányfőnek a számításai bejöttek, ugyanis a GDP valóban helyreállt a járvány előtti szintre. Az első hat hónapban a gazdaság 6,5 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest, de a második negyedévben is 13 százalékos éves növekedést jegyzett fel a statisztikai intézet a tavalyi, mélypontnak számító második negyedévben jegyzett 10 százalékos, szintén éves visszaesés után. A hazai gazdaság teljesítménye valóban az EU-ban az egyik legfigyelemreméltóbb. A kormány gazdasági előrejelzési bizottsága most már 7 százalékos éves növekedésre számít az idén, miután tavaly év végén még csak az óvatos 4,3 százalékot valószínűsítette 2021-re. Egyes elemzők akár a 8 százalékos növekedést sem tartják kizártnak. A koronavírus-járvány okozta válság azonban tény, hogy felkészültebben érte a hazai gazdaságot, mint a 2008-as nemzetközi gazdasági krízis, így a vállalatoknak voltak tartalékai, a bankrendszer is sokkal stabilabb volt.
Ugyanakkor a lakosság elégedetlensége is érthető, hiszen csúcson van az infláció (júliusban 5 százalék volt az éves inflációs ráta), amely elszabadult a kudarcos energiaipari árliberalizáció következtében, és aminek egyelőre további súlyos következményei lehetnek. A gáz jócskán megdrágulhat még hiszen egyre kevesebb a belföldi kitermelésű nyersanyag, ezzel párhuzamosan egyre több, drágábbnak számító import gázzal melegítünk. A 20-24 százalékos energiaár-drágulás érzékenyen érinti azokat a szociális értelemben sérülékeny fogyasztókat, akik egyelőre csak remélik, hogy ősszel a parlament elfogad egy olyan törvényt, amely számukra nagyobb létbiztonságot eredményezhet. A kormány villamosenergia- és gázpótlékkal akar a szóban forgó fogyasztók segítségére sietni. Az intézkedés megkésett, hiszen Székelyföldön és az ország más vidékein a tél hamarabb beköszönt a megszokottnál, a parlament nem létező hatékonysága pedig további félelmet ébreszt lakosság körében. Az energia drágulása azért is rossz, mert energiát mindenhez használunk. Az építőanyagok ára is a csillagos égbe ugrott, így minden bizonnyal lesz még nagyobb infláció, hiszen az energia drágulása mindenképpen láncreakciót vált ki a gazdaságban és a kenyértől kezdve az összes alapélelmiszer, illetve egyéb termék is meg fog drágulni. A kenyér esetében már júliusban éves szinten több mint 4 százalékos drágulást jegyeztünk, ősztől pedig további 10 százalékos átlagos áremelés jöhet.
Küszöbön áll a költségvetés-kiegészítés. Az eddig nyilvánosságra hozott tervekből az látszik, hogy a kormánynak egyelőre esze ágában sincs csökkenteni az államháztartási hiányt, ehelyett a többletet a gazdaság serkentésére fordítja. A 7,16 százalékos deficit azt jelenti, hogy a kormány elodázza a fiskális szigort, ami annál keményebb lesz a következő években. A folyó fizetési mérleg hiánya is folyamatosan nő, az első hat hónapban 74 százalékkal emelkedett, ilyen ikerdeficit mellett pedig a gazdaság finanszírozása hosszú távon fenntarthatatlan.
Kérdés egyelőre, hogy a gazdasági növekedésből lesz-e pénz a minimálbér emelésére, ami szintén napirenden van, hiszen valamikor az ősz folyamán a munkaügyi minisztérium megvitatja ezt a kérdést a vállalkozók érdekeit védő érdekvédelmi szervezetekkel. Tény, hogy az életszínvonal növelése elodázhatatlan, hiszen valóságos demográfiai katasztrófát él át Románia, amelynek lakossága tavaly több mint 142 ezer fővel csökkent. Ez azt jelenti, hogy egy Marosvásárhely méretű település lakossága tűnt el. Persze a minimálbér emelése csak csepp lehet a tengerben a demográfiai trendek megfordítása szempontjából, hiszen továbbra is kevés gyerek fog születni és egyre többen fogják elhagyni azt az országot, ahol a dolgozók szinte egyharmada minimálbért keres. Makro szinten jól áll a gazdaság, amely bizonyította erősségét, a versenyszféra is összességében jól vizsgázott, de a növekedésből igen kevés jutott a társadalom alacsony jövedelmű részéhez, amely egyelőre erőteljesen érzi a vásárlóerőt csökkentő infláció hatását.
