Az intézmény működtetése nem szakad meg, bérleti díjat fizet a tanács
Az 1999-ben első fokon meghozott, majd 2018-ban újra megerősített bírói döntés értelmében a főtéri Bánffy-palota kétharmad részét visszaszolgáltatták bizonyos Nicolae Roşca Szeben megyei vállalkozó, kereskedő leszármazottainak. A megfelelő helyiségek – gyakorlatilag a múzeumnak a kiállítóterei, a raktára, az irodahelyiségek egy része – már rá is vannak telekkönyvezve a fent említett tulajdonosokra.
A tényeket összegző Vákár István elmondta: jogerős döntés van arról, hogy az örökösnek nyilvánított Nicolae Roşca leszármazottainak vissza kell szolgáltatni a megfelelő tulajdonrészeket. Amint arról korábban beszámoltunk, az említett Roşcáról sógornőjére, Paraschivára szállt az örökség, utána pedig a lányai örököltek.
Ilyen körülmények között, a megyei tanácsnak, mint közintézménynek – az elvesztett perfolyamat nyomán (szerk. megj.) – be kell tartania a törvényt, és arról van módja dönteni, hogy igényt tart-e arra, hogy a múzeumot továbbra is a palotában működtesse a következő tíz évben, amint azt a bírói határozat lehetővé teszi, vagy sem – magyarázta a megyei tanács alelnöke, kiemelve: a megyei adminisztráció ezt az igényt továbbra is egyértelműen fenntartja, a múzeum pedig bérleti szerződéssel marad az ingatlanban. Hozzátette: ez nem újszerű gyakorlat, például a polgármesteri hivatal is bért fizet ingatlantulajdonosoknak iskolák működtetéséért, vagy a filharmónia is bérelt ingatlanban működik, amelyért szintén a megyei tanács fizet.
„A megyei tanács elnöke is (Alin Tişe – szerk. megj.), és én is több alkalommal hangsúlyoztuk: a múzeumot a továbbiakban is támogatjuk. Viszont, ahhoz, hogy a bérleti szerződést meg lehessen kötni, alá kell írni az átadási jegyzőkönyvet. Ez nem azt jelenti, hogy le kell szedni a képeket a falról, vagy el kell mennie a múzeumnak. Egyszerűen, papíron meg kell történnie az örökös pert nyert leszármazottaira ráírt helyiségek átadásának” – magyarázta a megyei tanács alelnöke.
A múzeumigazgató az intézmény adminisztrátora, ezért ő az úgynevezett átadási bizottság elnöke, amelynek két megyei tanácsi tisztségviselő, a főjegyző és a jogi osztály vezetője is a tagja – részletezte Vákár István. A tanácselnöki rendelet értelmében az átadási bizottságnak a bérleti szerződés megkötését is le kell bonyolítania – folytatta. Ennek a két eljárásnak párhuzamosan kell megtörténnie, mivel a műtárgyak őrzésére, megóvására szigorú szabályok érvényesek. „A múzeum tehát nem megy sehova a Bánffy-palotából. Amennyiben a tulajdonosok adott esetben hajlandók lennének arra, hogy a részüket eladják, a megyei tanács készen áll arra, hogy megvegye. De addig is, bérleti díjat fogunk fizetni” – nyomatékosította a tanács alelnöke.
A palota kétharmadának birtokába jutott magánszemélyek a bírói határozat értelmében tíz éven át nem változtathatnak a helyiségek rendeltetésén. Ugyanakkor, ha el is telik majd ez a megszabott időszak, igencsak nehéz és körülményes eljárás ilyen ingatlan esetében ilyesmit igényelni – mutatott még rá Vákár István.
„Ha adott esetben valakinek sikerülne újabb rendkívüli, perújrafelvételre alkalmas bizonyítékkal előállnia, az örvendetes lenne, de egyelőre a tényállás az, hogy a tanácsnak meg kell állapodnia a bérleti díjról a palota társtulajdonosaival, mert a fő szempont az, hogy az intézmény működésének nem szabad megszakadnia” – emelte ki az alelnök.
Kérdésünkre, hogy mi volt a perben a döntő bizonyíték, a tisztségviselő elmondta: Bánffy Dénes végrendelete minősíthető annak, amelynek hitelességét a nagyszebeni közjegyzők kamarája erősítette meg.
Kérdésünkre, hogy volna-e jogi alapja az esetleges közérdekű kisajátításnak, Vákár István leszögezte: erre nincs mód, törvényi előírás van arra vonatkozóan, hogy olyan ingatlanokat, amelyekben kultúrintézmények, iskolák működnek, vissza kell szolgáltatni természetben a jogos tulajdonosnak, függetlenül attól, hogy az magánszemély, alapítvány, vagy egyház. „Nincs tehát jogi alapja a kisajátításnak ebben az esetben; nem járhatunk el úgy, mint a kommunizmus idején” – emelte ki a tanács alelnöke.
„A tanács nyitott arra, hogy ha perújrafelvételre alkalmas, rendkívüli, döntő bizonyítékok adódnának, a per újranyitását is támogassa” – jegyezte meg a tisztségviselő. De a jelen körülmények között, a helyzet az, hogy az ingatlan kétharmad részének birtokába jutott tulajdonosokkal meg kell állapodni, és a bérleti szerződés megkötését megelőlegező átadási folyamatot le kell bonyolítani – összegezte Vákár István.
Borítókép: Rohonyi D. Iván
