Egyeseknek az átláthatóság, másoknak a biztos pénz a fontos

Nyilvános vitát szerveztek kedden a kolozsvári városházán, amelynek témája a kulturális projektek helyi költségvetésből történő vissza nem térítendő finanszírozásának az általános szabályozása volt. Korábban kidolgozták a szabályozástervezetet az 1998/51. számú kormányrendelet alapján, ezt helyi tanácsi határozattal kellene majd elfogadni.
Idén több pénz jut kulturális programokra
Emil Boc polgármester a közvita elején elmondta, már évek óta felvetődött az a gondolat, hogy a kultúrával foglalkozó civil szervezeteknek nyújtandó önkormányzati támogatást ne a 2005/350. számú törvény, hanem az 1998/51. számú kormányrendelet alapján biztosítsák. Tavaly munkacsoport alakult, amelynek tagjai, a civil szervezetek képviselői és a polgármesteri hivatal munkatársai az 51-es kormányrendelet alapján szabályzattervezetet dolgoztak ki, hogy az alapján történjen a civil kulturális szervezetek támogatása.
– Elképzelhető, hogy a város költségvetésének elfogadása után idén már az új szabályzat alapján támogassuk a civil szervezeteket. Ne felejtsék el: a város költségvetése 2024-hez képest csak 4 százalékkal nőtt, de a civil szervezetek támogatására 10 százalékkal nagyobb összeget fordítunk, mint tavaly. Azt is vegyék figyelembe, hogy most csak tervezetről beszélünk, amely e vita után is módosulhat. A mostani tervezet azonban minden szempontból megfelel a törvényes előírásoknak – magyarázta a polgármester.
Ştefan Teişanu, a Kolozsvári Kulturális Központ (CCC) igazgatója is azt hangsúlyozta, hogy a szabályzat megváltoztatása már évek óta vita tárgya. Véleménye szerint a 350. számú törvény, ami alapján eddig kapták a támogatást, jelentős mértékben hozzájárult a civil szervezetek működéséhez. Most arról szól a vita, hogyan lehet ezen javítani.
– Az 51-es kormányrendelet alapján a helyi hatóság dönthet, melyek a város első rangú fontossággal bíró kulturális projektjei, létrehozhat tartalékalapot más projektek támogatására, a pénz odaítélése pedig versenyszerűen és átláthatóan történik. Eddig már öt-öt nyilvános és online közvitát, 25 ülést tartottunk e témakörben – mondta Ştefan Teişanu.
Iakob Attila művészettörténész szerint az eddigi szabályzat olyan, mintha az isztambuli bazárban vásárolnánk, az új pedig, mintha a bécsi vásárban. Mint mondta, léteznek olyan tanulmányok, miszerint a romániai és ezzel együtt a kolozsvári civil szervezetek nem versenyképesek kulturális téren.
– Provinciálisak vagyunk, és azt akarjuk, hogy a mi projektünk bármilyen módon, de kapjon támogatást. Tudom, hogy egyesek aggódnak és bizonytalanok az 51-es kormányrendelet alkalmazhatóságát illetően. Az 51-es kormányrendelet előreláthatóságot és rugalmasságot nyújt a támogatások odaítélésekor, a finanszírozási mechanizmusok sokkal világosabbak, és tágabb finanszírozási lehetőséget biztosítanak az önkormányzatnak. A projektek elbírálása sokkal átláthatóbban történik. Hamis az elgondolás, miszerint idén már túl késő van az új szabályzatra. Mi nemcsak az idei évre, hanem az elkövetkező évekre is gondolunk, és azt akarjuk, hogy a jelenleginél hatékonyabb rendszerre térjünk át, amelyet szakmaiság és előreláthatóság jellemez – érvelt a művészettörténész.
Azzola Katalin RMDSZ-es városi tanácsos arra hívta fel a jelenlevők figyelmét, hogy a projekteket elbíráló bizottságban legyen magyar nemzetiségű személy is, vagy alkossanak albizottságot, amelyben magyar személyek kapjanak helyet, és ők értékeljék a magyar civil szervezetek projektjeit.
Az új szabályozás veszélyezteti a finanszírozást?
Liviu Florian Ștefan, a kolozsvári képzőművészeti egyetem rektora és a Civil érdekvédelmi központ (Centrul de Interes Civil) szervezet volt elnöke azonban úgy vélte: az 51. számú kormányrendelet nem biztosítja a civil szervezeteknek a több éven át tartó finanszírozást, és a kormányrendeletben szereplő szoros határidők miatt idén nem kellene áttérni az új támogatási rendszerre, mert sok civil szervezet már nem tudná betartani az előírt határidőket.
László Petra KMDSZ-elnök szerint is az új szabályzat ellehetetleníti a szervezet által eddig lebonyolított esemény, a KMDSZ-majális megtartását, mivel a határidő túl rövid. Iancu Șerbănescu, a Salvador Dalí-kiállítás Kolozsvárra hozatalában szerepet vállaló szervező kételkedett az új pályázatelbírálók hozzáértésében, és azt kérte: idén még a 350. számú törvény alapján ítéljék oda a támogatásokat. A pályázataik nagyjából már elkészültek, és túl nagy erőfeszítést feltételez, hogy az új szabályzat szerint átgondolják azokat. Lavinia Filip, a WonderPuck fesztivál egyik szervezője is aggodalmát fejezte ki a pályázatelbíráló szakemberek kiválasztását illetően, mivel szerinte a bukaresti Országos Kulturális Alapkezelőhöz (AFCN) tavaly benyújtott pályázatuk is az azt elbíráló személy hozzá nem értése miatt bukott el. Így nem zárható ki, hogy a kolozsvári értékelők sem lesznek megfelelőek. Szerinte fennáll a veszély, hogy a sok gyereknek örömet hozó WonderPuck fesztivált nem szervezhetik meg.
Oană Alexandra USR-s városi tanácsos elmondta: a kulturális projekteket eddig elbíráló városházi bizottságban ő is helyet kapott, pedig sem ő, sem a pályázatokat elbíráló tanácsosok nem dolgoznak ebben az ágazatban.
– Eddig nem volt lehetőség megfellebbezni az önkormányzat döntését, az új szabályzat viszont ezt lehetővé teszi. Temesváron már rég az 51-es számú kormányrendelet szerint nyújtják a támogatásokat, és az első év után minden lecsendesedett, azóta jól működnek a dolgok – mondta az ellenzéki tanácsos.
A polgármesteri hivatal egyik munkatársa figyelmeztetett: ha az önkormányzat áttér az új támogatási rendszerre, leghamarabb augusztus elsején írhatnák alá a támogatási szerződéseket. Ez azt jelentené, hogy az események lebonyolítása idén augusztustól novemberig történhet. Továbbá a civil szervezetek többéves finanszírozása bevezetéséhez szükséges módszertani szabályokat még nem tették közzé.
Ovidiu Leuce képzőművész szerint a pályázatértékelő személyekkel kapcsolatos probléma nem eléggé tisztázott, és az egész évben eseményeket szervező civil szervezeteknek nehézséget okoz az új rendszerre való áttérés. A további felszólalók vagy a 350. számú törvény szerinti támogatást tartották megfelelőnek, vagy azt kérték, hogy az új támogatási rendszert csak 2026-tól kezdődően alkalmazzák.
Melyek az új támogatás pozitívumai?
Daniela Maier, az Építészkamara erdélyi fiókjának elnöke azt javasolta: amíg nem tisztázódik minden részlet, maradjon minden a régiben. Tiberiu Groza az Avram Iancu Kulturális Hazafias Egyesülettől aggodalmát fejezte ki, hogy projektje nem felelne meg az új szabályzatnak, pedig nagy szükség van kulturális és hazafias rendezvényekre, ezért kérte, maradjon az eddigi szabályzat. Ioan Cocian a Mărțișorul Egyesülettől szintén úgy vélte, a kisebb civil szervezeteknek nem előnyös az új szabályozás, és ezt megerősítette Lucian Revnic is, aki népi és szórakoztató jellegű projekteket bonyolít le.
Szakáts István civil aktivista azt rótta fel a polgármesteri hivatalnak, hogy az érvényben levő Integrált Városfejlesztési Stratégia (SIDU) nem rendelkezik kulturális tervvel. A kulturális események a belvárosra összpontosulnak, nem terjednek ki a város egészére. Szerinte az 51-es kormányrendelet előreláthatóságot biztosít, főleg olyan szempontok között, hogy a kultúrával foglalkozó civil szervezetek munkatársainak nagyon alacsony a bérük. – A 350. számú törvény alapján odaítélt támogatásokat pedig nem szakmai, hanem politikai érvek alapján ítélték oda – vélekedett a civil aktivista.
Ștefana Pop a román színház képviseletében szintén az 51-es számú kormányrendelet szerinti szabályzat mellett foglalt állást, mivel ezáltal javul a pályázatíró képesség, és nem kell félni a versenyhelyzettől, a projektek megmérettetésétől. Mindezek ellenére azt javasolta, hogy idén még a 350. törvény alapján ítéljék oda a támogatásokat.
Másik felszólaló aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kisebb szervezetek által benyújtott projektek nem fogják elnyerni a pályázatelbíráló személyek tetszését, ha nem ismerik a közösség sajátosságait. Egy ellentmondásosságra is felhívta a figyelmet: az egyik előírás szerint a pályázónak közzé kell tennie minden támogató kilétét, másik szerint pedig titokban kell azt tartani.
A Daisler Egyesület képviselője, Andi Daisler elmondta: az 51-es kormányrendelet kötelező módon előírja, hogy az önkormányzat évente megbeszélést folytasson a kulturális szektorral a következő év elsődleges fontosságú programjainak megállapítása érdekében, erre a 350. törvény nem biztosított lehetőséget. Az 51-es kormányrendelet differenciál és különböző összeghatárokat szab meg, amire pályázni lehet, tehát nem áll fenn, hogy a kisebb és nagyobb civil szervezetek egymás ellenében pályázzanak. Rarița Zbranca kulturális szakember szerint az 51-es kormányrendelet lehetőséget nyújt a kolozsvári kulturális szektor szakmai előrelépésére. Külön kell pályázni azoknak a civileknek, akik egész évben szerveznek rendezvényeket, illetve külön azoknak, akik csak fesztiválokat szerveznek. Másik hozzászóló feltette a kérdést: ha időközben kiderül, hogy az 51-es számú kormányrendelet alapján kidolgozott új szabályzat nehezen alkalmazható, vissza lehet-e térni majd a régi támogatásra, ami a 350-es törvény alapján történt? Az ülést vezető Oláh Emese alpolgármester szerint ez több mindentől függ, a döntés a helyi tanács kezében van.
A Magic Puppet Egyesület képviselője, Silviu Rusti kifejtette: eddig nem volt lehetőségük betekintést nyerni vagy megfellebbezni az elbírálást, most változni fog a helyzet.
Zárszóként Ştefan Teişanu kifejtette: új közvitára lesz szükség, amely a pályázatelbírálás kézikönyvére vonatkozik, hogy minden kételyt eloszlassanak.