A globális irányadó Brent nyersolaj ára mintegy 13 százalékkal emelkedett, és 2024 júliusa óta a legmagasabb szintre került. Az AA brit autóklub arra kérte a járművezetőket, ne kezdjenek pánikszerű felvásárlásba, ám több helyen így is hosszú sorok alakultak ki a kutaknál.
A Daily Mail beszámolója szerint a dél-londoni Beckenhamben működő egyik töltőállomás hétfő estére teljesen kifogyott az üzemanyagból. A helyszínen dolgozók arról számoltak be, hogy egyesek kannákkal érkeztek, hogy tartalékot képezzenek. Hasonló jelenetekről érkeztek felvételek London más részeiről, valamint Liverpoolból és Manchesterből is, ahol a várakozó autók sora az utcákra nyúlt.
A feszültséget az váltotta ki, hogy az Egyesült Államok és Izrael, illetve Irán közötti katonai eszkaláció nyomán több hajózási társaság felfüggesztette az áthaladást a mintegy 160 kilométer hosszú, legszűkebb pontján alig 40 kilométer széles Hormuzi-szoroson. Washington közölte: nem tudja garantálni a térségben közlekedő hajók biztonságát.
A szoros kulcsfontosságú útvonal: a világ tengeri olajszállításának mintegy ötöde – napi körülbelül 20 millió hordó –, valamint a cseppfolyósított földgáz (LNG) globális forgalmának negyede halad át rajta. Szakértők szerint egy tartós fennakadás súlyos gazdasági következményekkel járhat.
Ali Vaez, az Iran Project igazgatója arra figyelmeztetett, a szoros lezárása azonnal megzavarná a globális olajkereskedelem jelentős részét, és nemcsak az árak emelkedéséhez, hanem a piaci bizonytalanság erősödéséhez is vezetne. A hatások túlmutatnának az energiaszektoron: szigorodhatnának a pénzügyi feltételek, nőhetne az infláció, és a sérülékeny gazdaságok akár recessziós kockázattal is szembesülhetnének.
Az európai gázárak a hétvégi események óta mintegy 40 százalékkal emelkedtek, miközben a nemzetközi tőzsdéken esés volt tapasztalható. Neil Wilson, a Saxo Markets elemzője szerint bár az árak még elmaradnak a 2022-es szintektől, egy elhúzódó LNG-kiesés Európa irányába komoly zavarokat okozhat. Úgy vélte: jelenleg a földgázpiaci kockázatok jelentősebbek az olajpiaciaknál.
Mindeközben a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetét (OPEC) egyes bírálatok azzal vádolják, hogy a közel-keleti válság nyertese lehet, mivel az olajárak az év eleje óta már mintegy 20 százalékkal emelkedtek, részben a konfliktus eszkalációját megelőlegező piaci várakozások miatt.
