A második - legalábbis szerintem - az Országos Diáktanács felhívása volt, amely arra buzdította a tanulókat, hogy a romániai oktatási rendszer visszásságai és fonákságai ellen tiltakozva ne oldjanak meg egyetlen feladatot sem, hanem üres lapot adjanak be.
Hogy a romániai közoktatás már évtizedek óta számtalan megoldatlan problémát görget maga előtt, azt tudom. Sajnálatosnak tartom azt is, hogy az 1989-es rendszerváltást követően egyetlen tárcavezető sem foglalkozott az iskolások tehermentesítésével, ami szerintem a legfontosabb lett volna.
Viszont nem látom értelmét a próbavizsgán való efféle tiltakozásnak, berzenkedésnek. A próbavizsgát – szerintem – azért találták ki, mivel a nyári gyengébb eredményeket azzal magyarázták egyesek, hogy a vizsgázók megijedtek, nem találták fel magukat, ezért rosszabbul teljesítettek. Nosza legyen próbavizsga – döntötték el az illetékesek. Az is igaz, hogy a márciusi próbavizsgákon általában gyengék az eredmények. Ennek ellenére megkockáztatom: amióta bevezették a próbavizsgát, azóta a nyári, igazi vizsgán nagyságrendekkel magasabb a sikerarány. A próbavizsga tehát arra is jó, hogy a diák megszokja a vizsga lebonyolítását, és aztán nyáron kevésbé izguljon. Talán a hetedikeseket nem kellett volna belevonni a próbavizsgába, főleg, ha előzetesen a minisztérium nem tett közzé tételmintákat, vagy túl későn döntött erről. De ha most a hetedikesek is részt vettek a próbavizsgán, abból semmi káruk nem származott.
A diáktanács azt is sérelmezte, hogy a próbavizsgán elért jegyeket nem írják be a naplóba. Ennek pont az az oka, hogy ezek a jegyek (többnyire) gyengék, és rontanák a tanuló átlagát. Szerintem a próbavizsgának egyetlen vesztese van, a pedagógus, aki ingyen és bérmentve javítja ki a dolgozatokat. Mert köteles ezt megtenni minden ellenszolgáltatás nélkül.
A diáktanács szerint a vizsgatételek nem a tanulók képességeit mérik, hanem a „bemagolt” anyagot. Évek óta érdeklődőm különböző szaktanároknál, akik egyhangulag azt állítják: a tételek könnyen megoldhatóak, kreatívak. Sőt: olyan tanár is volt, aki szerint túl könnyűek a tételek, és nem adják meg a lehetőséget a legjobbaknak arra, hogy megmutassák tudásukat. De nem is kell pedagógusnak lenni, hogy meggyőződjünk arról: sem a tavaszi próbavizsga, sem a nyári igazi vizsga tételei nem nehezen megoldhatóak. Persze, bizonyos ismeretanyagot el kell sajátítani ahhoz, hogy helyesen válaszoljon a vizsgázó. A próbavizsga előnye az, hogy tiszta és közérthető képet nyújt a tanulónak, a szülőnek és a pedagógusnak a gyermek tudásáról, képességeiről.
A sajtónak nyilatkozó Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) képviselője sem értett egyet az üres lap beadásával, azzal érvelve, hogy a jelenlegi oktatási rendszer közepette is teljesíteni és érvényesülni kell a tanulónak.
Minden vizsga – legyen az akár próbavizsga is – idegeskedéssel, bosszúsággal jár. Pont ezért az üres lap beadására vonatkozó felhívással tovább keltették a feszültséget, amire ugyebár semmi szükség nem volt.
Tiltakozni könnyű – tanulni, felelősséggel elismerni a kudarcot, nehéz. Remélem, hogy a fiatalokban győzött a józan ész, nem dőltek be ennek a balgatag kérésnek. Hiszen a próbavizsga – olyan, amilyen – kizárólag az ő érdeküket szolgálja.
