A dánoknál fő szempont, hogy az oktatási rendszer ösztönözze a tanulók személyiségének fejlődését, nagy hangsúlyt fektetnek a diákok készségeinek felfedezésére, és odafigyelnek arra, hogy ne olyan szakterületeken válasszon, amelyekhez nincsenek meg az adottságai, hiszen az csak értelmetlen küszködés lenne. Az elemzésből kiderül az is: a dán kormány a GDP 6,7 százalékát fordítja oktatásra. Romániában ez az érték jelenleg 2,7 százalék – a legkisebb az Európai Unióban, ennek minden következményével együtt.
A CEO World által végzett tanulmány szerint a legjobb oktatási rendszer Európában és az egész világon az Egyesült Királyságban van. A második helyen az Egyesült Államok áll, majd Ausztrália, Hollandia és Svédország következik. A világ legjobb oktatási rendszereinek 2020-as rangsora Franciaországot a hatodik, Dániát pedig a hetedik helyet helyezi el.
Románia oktatási rendszere sajnos nem a „boldogság-központúságról” híres – írja az elemzés szerzője. Véleménye szerint minden új miniszter megpróbálja még több tantárggyal pótolni a rosszul átgondolt iskolai tanterv hiányosságait.
„Egy román diák, aki nyolcadikban tanul, hetente körülbelül 32 órát tölt az iskolában, és 18 kötelező tantárgya van. Testnevelés csak heti két óra, így tehát a hazai diákok egy hét alatt harminc órányi szellemi tevékenységet folytatnak. Ebből csakis arra következtethetünk, hogy az oktatási szakpolitikusok a fiatalok egészségéről való gondoskodást kizárólag a szülőkre hagyják. Akik naponta minimum nyolc órát töltenek a munkahelyen…”, írja a cikk szerzője.
Az elemző nehezményezi, hogy Sorin Cîmpeanu oktatási miniszter a tanév meghosszabbításán gondolkodik, és vissza akarja állítani a trimesztereket. A tárcavezető úgy véli, a romániai oktatási rendszer minőségének romlása többek közt arra vezethető vissza, hogy 1998-ban a tanévet két félévre osztották. Az elképzelés természetesen nem tudományos érvek alapján fogalmazódott meg sem akkor, sem most, de az ilyesmi nem újdonság Romániában. A miniszterek jönnek és mennek, és a gyerekek ahelyett, hogy kibontakoznának, elsősorban azt tanulhatják az iskolában, hogyan lehet minél könnyebben átverni a rendszert, vélekedik.
Románia a lista végén kullog a PISA-tesztek értékelése alapján. A romániai diákok teljesítménye gyenge összehasonlítva más uniós országok tanulóival. Vagyis a tesztelt tantárgyak terén nem tudnak olyan feladatokat megoldani, amelyek minimális készségeket és független gondolkodást igényelnek.
A román oktatási rendszer eredményessége továbbra is nagy kérdőjel alatt áll. Míg más államoknak már sikerült alkalmazkodniuk a világjárvány megváltoztatta új körülményekhez, Románia azon országok közé tartozik, ahol a legtöbb iskolai nap veszett el a pandémia első évében, ennek pedig további negatív kihatása lesz a diákok felkészültségét illetően, olvasható a stiridecluj.ro portálon közölt összeállításban.
