Semjén Zsolt kiemelte: egyetlen kivétel van, a Demokratikus Koalíció, Gyurcsány Ferenc pártja, amely nem jelent meg az ülésen a meghívás ellenére. A Máért történetében egyedüli, hogy ilyen történt, és ez nem a kormánnyal, hanem a határon túli magyarsággal szembeni udvariatlanság - mondta. Kifejtette: rajtuk kívül valamennyi parlamenti párt és a határon kívüli magyarság képviselői között egyetértés van abban, hogy jár a magyar állampolgárság, a szavazati jog, az autonómia. Az identitásmegőrző programokra jutó forrásokat 2010 óta megtízszerezték, és óriási siker a gazdaságfejlesztés, amire ötvenmilliárdot költöttek - tette hozzá.
Orbán: felértékelődik a közép-európai régió ereje
A közép-európai régió erejének a hagyományos német-francia tengellyel szembeni felértékelődéséről beszélt a Máérton Orbán Viktor magyar miniszterelnök.
"Abban a történelmi folyamatban éljük az életünket, amikor a német gazdasági erőhöz leginkább - hatalmilag és gazdaságilag is - meghatározó módon Közép-Európa fog csatlakozni" - mondta.Emlékeztetett: korábban is beszélt már arról, hogy a következő években Közép-Európa, benne a Kárpát-medence lesz az európai gazdasági növekedés motorja.
Fontosnak nevezte, hogy a közép-európai együttműködésnek, a közös gazdasági, politikai tényezőként való fellépésnek a kulturális hátterét megteremtsék. Orbán Viktor ezzel kapcsolatban arról is szólt, hogy Közép-Európa geopolitikai felértékelődésének fontos momentuma lesz, amikor Montenegró, Macedónia és Szerbia csatlakozhat az EU-hoz. A Balkán újraegyesítését uniós, közép-európai és magyar érdeknek nevezte.
Nyugat-Európáról szólva arról beszélt, hogy "Bécstől nyugatra a helyzet reménytelen demográfiai szempontból", ugyanis a multikulturalizmus elfogadásának következményei szinte visszafordíthatatlan szociológiai folyamatokat indítottak el a Bécstől nyugatra eső nagyvárosokban. Szerinte látványos lesz, amikor a nyugat-európai nagyvárosokban megváltozik a politikai képviseletnek a szerkezete és a rendje.
A külhoni gazdaságfejlesztési programokat elemezve Erdélyről szólva kiemelte: nincs értelme olyan formában gazdasági programokat hirdetni, hogy utána retorzióval lecsap a megtámogatott vállalkozásokra a főhatalmat gyakorló állam. Ezért azt kérte és ezután is így tesz, hogy az adott területen a magyarokat képviselő pártok tárgyalják le a magyar gazdaságfejlesztési programok folytatásához elengedhetetlen egyetértést a többségi nemzettel.
Ez Romániában létrejött, így ma, nyilván nem zavartalanul, mert olyan nincs, de lényegében a többségi nemzet egyetértésével lehet gazdaságfejlesztési programokat végrehajtani, fogalmazott a magyar miniszterelnök.
Ez jó ütemben halad, a számítások szerint minden egyes forint, amelyet határon túli gazdasági fejlesztési programokra külföldön költenek el, két forint GDP-növekedést eredményez – mondta. Mindezt sajnos nehezíti a a román politikai instabilitás, az RMDSZ-re és a szövetséges magyar politikai szervezetek bölcsességére vannak utalva, mikor milyen megállapodásokat érdemes kötni, ebbe Magyarország nem szól bele.
Kitért arra is: a Calin Popescu Tariceanu vezette ALDE a Magyarországgal szembeni uniós "kutyakomédia" alkalmával az Európai Parlamentben - bár képviselői a liberális európai pártfrakcióhoz tartoznak -, Magyarország mellett, a javaslat ellen szavaztak. Ez olyan tény, amelyet figyelembe kell venni a kapcsolataink építésénél - mutatott rá Orbán Viktor, aki jelezte: amikor Romániát "suhintották meg" a héten egy parlamenti határozattal Brüsszelben, akkor a magyar kormánypárti képviselők mind Románia mellett szavaztak, azaz viszonozták a politikai támogatást, gesztust. "Úriember nem csibész, ezt az elvet követi a magyar kormány" - fogalmazott a kormányfő.
Az RMDSZ és a többi magyar párt együttműködése "a szokásos bokakocogtatások" mellett, de valahogy halad - értékelt Orbán Viktor.
A jövő évi európai parlamenti választásokról szólva - utalva a változtatásokra, az uniós lakhellyel nem rendelkező polgárok szavazati jogának megteremtésére - kiemelte: az EP-választás nem pártválasztás, hanem összmagyar szavazás. Van bizonyos számú képviselőnk az Európai Néppártban és vannak a néppárthoz tartozó határon túli magyar szervezetek, akiknek a képviselőit érdekérvényesítés során össze lehet adni - mondta a kormányfő.
Kelemen Hunor: nem engedhetünk oktatási kérdésekben
A közbirtokossági tulajdonjogok támadása veszélyes precedenst teremthet Romániában. Ha ezt az utat ma megnyitják, olyan folyamat indul el, amelynek nem tudjuk, hogyan fogunk gátat vetni – hangsúlyozta Kelemen Hunor szövetségi elnök az ülésen.
Az RMDSZ elnöke tájékoztatójában rámutatott: bár a közbirtokosságok tulajdonjogi rendszerének tisztázása a kétezres évek elején lezárult, 2018-ban, 17 évvel később az állam arra hivatkozva kér perújrafelvételt, hogy új, az 1920-1930-as évekből származó bejegyzéseket fedezett fel. „Ha mondjuk az ozsdolai közbirtokosságnál sikerül egy 2002-es évek birtokba helyezését felülbírálni, és kétezer hektár erdőt újraállamosítani, akkor biztos vagyok benne: egy olyan folyamat kezdődik el, amelynek nem tudjuk, hogyan fogunk gátat vetni” – nyomatékosított Kelemen Hunor.
Az RMDSZ éppen ezért jogi és politikai segítséget is kért már, a kormánykoalíciót vezető párt elnökétől azt, hogy az állami intézményeket a perújrafelvételi kezdeményezésekből vonják ki: „a magyar kormánytól pedig azt kérjük, hogy ezt a témát vegye fel a román állammal folytatott kétoldalú tárgyalásai közé.”
Az RMDSZ-t az identitás intézményes kereteinek megőrzése, fejlesztése és bővítése foglalkoztatta a leginkább az elmúlt években – mondta el Kelemen Hunor. Az oktatás mindvégig prioritást élvezett, hiszen az identitás megőrzésének egyik legfontosabb intézményét pontosan ebben látják a család és az egyház intézménye, valamint a kulturális intézmények mellett. „A marosvásárhelyi római katolikus iskola ügye több volt egy iskola ügyénél. Ezzel minden egyes nap foglalkoztunk. Azt mondtuk, hogy minden egyes politikai eszközt megragadunk ahhoz, hogy ez az iskola már idén ősztől újraindulhasson. Azt láttuk, ha ebben az esetben nem tudunk talpra állni és tovább lépni, akkor újabb és újabb kísérletek következnek arra, hogy további intézményeket zárjanak be és szüntessenek meg, a megszerzett jogok gyakorlásának kereteit pedig szűkítsék” – fogalmazott.
Szerinte Romániában szisztematikus támadás zajlik a magyar intézmények ellen, azzal kísérleteznek és próbálkoznak, hogy a megszerzett jogokból olyan eszközökkel vegyenek vissza, amelyek a politikumtól távol állnak – utalt az ügyészségekre és bíróságokra a szövetségi elnök. „Folyamatosan támadták és támadják a székely zászló használatát, eszméletlenül nagy büntetéseket rónak ki polgármestereinkre, levetetik azokat a feliratokat, amelyek a közintézményeken szerepelnek” – részletezte Kelemen Hunor.
Az RMDSZ azért is támogatta a közigazgatási reformot, mert az sok esetbe pontosította volna azokat a jelenlegi törvényes szabályozásokat, amelyek a bírósági joggyakorlatban hasonló döntéseket eredményezhetnek. „Az alkotmánybíróság bár elmeszelte, év végéig ismét benyújtjuk a parlamentben, miután az alkotmánybírósági indoklást kézhez kapjuk. Azt szeretnénk, hogy a következő év elején legkésőbb törvény szülessen erről, amely nagymértékben megoldaná a visszaéléseket” – érvelt a szövetségi elnök.
Szilágyi: Támogatjuk az Erdély felemelkedését szolgáló terveket
A tanácskozáson jelen volt és felszólalt Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke és Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke is.
„Az erdélyi magyar politika számára jól indult az év: közös, hárompárti autonómianyilatkozatot írtunk alá, ami azért is fontos, mert hosszú ideig tartott az a koncepcionális vita, hogy milyen autonómiaformát szeretnénk, s annak tervezetét milyen ütemezésben kívánjuk beterjeszteni” – kezdte felszólalását Szilágyi Zsolt. A pártelnök hozzátette: a január 8-án elfogadott nyilatkozatra hamar meg is érkezett a román fél válasza, hiszen Mihai Tudose akkori román kormányfő akasztással fenyegette meg mindazokat, akik kitűzik a székely zászlót. „A volt román miniszterelnök kijelentése példanélküli, s bár nagyra értékeljük a magyar kormány és a külügy tiltakozását, elszomorító, hogy a román fél részéről nem tapasztaltunk egyértelmű elhatárolódást, sőt, Brüsszel határozott tiltakozása is elmaradt. Mi az elhangzott kijelentés után bűnügyi feljelentést tettünk, két héttel ezelőtt azonban a román bíróság kimondta: Tudose gyűlöletbeszéde Romániában nem büntetendő” – mondta Szilágyi. A Néppárt elnöke hozzátette: Beke István és Szőcs Zoltán ítélete a Tudose-kijelentés szellemiségében született. „Az ügyben érintett két fiatal nem követte el azokat a cselekményeket, melyekért most fogva tartják őket, így továbbra is küzdenünk kell igazságukért. Ugyanígy fel kell szólalnunk a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemért, valamint más tanügyi intézményeink védelméért” – hangsúlyozta Szilágyi. A vasárnapi sepsiszentgyörgyi Székely Nagygyűlés kapcsán a pártelnök elmondta: az a cél, hogy a jelenlévők tömegerőt mutathassanak fel. „Bizakodásra ad okot, hogy a román centenárium évében, néhány héttel ezelőtt, román—magyar nyilatkozatot írtunk alá román partnereinkkel közösen, melyben kinyilvánítottuk: az ország jelenlegi határaink sérthetetlenségét biztosítva, meg kell teremtenünk a kívánt autonómiaformákat, melyek nem veszélyeztetik Románia államiságát. Újra és újra hangsúlyoznunk kell, hogy minden olyan modernizációs kezdeményezést támogatni tudunk, mely Erdély felemelkedéséhez vezet” – jelentette ki a pártelnök.
