„A NATO felelőssége annak megakadályozása, hogy a helyzet elmérgesedjen, és a konfliktus Ukrajna határain kívülre terjedjen”, hangsúlyozta Stoltenberg.
Tájékoztatása szerint a NATO-tagállamok védelmi miniszterei arról tárgyalnak, miként erősíthető a szövetség elrettentő és védelmi képessége, s egyértelművé szándékoznak tenni Moszkva számára, hogy a NATO kész megvédeni minden tagországát.
„A NATO már ez idáig is azonnali és hatékony válaszokat adott a megváltozott helyzetre. Katonai, anyagi és humanitárius segítséget biztosított Ukrajnának, és megerősítette a szövetség keleti szárnyának védelmét” – emelte ki.
A kollektív védelem keretében a NATO-csapatok a legmagasabb védelmi készültségben vannak; körülbelül 40 ezer katona teljesít szolgálatot a szövetség keleti szárnyán, és legkevesebb százezer amerikai katona van jelen Európában – magyarázta Stoltenberg.
„Semmi nem fejezi ki jobban a transzatlanti egységet, mint az észak-amerikai haderő jelenléte és szolgálata Európában” – fogalmazott Stoltenberg, majd hozzátette: ezekben a kritikus időkben Észak-Amerika és Európa együttműködése még fontosabb, mint valaha.
Zelenszkij újra kéréssel fordul az amerikai kongresszushoz
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő szerdán videólinken keresztül intézett néhány gondolatot az amerikai kongresszushoz. A Le Figaro szerint Zelenszkij újra repüléstilalmi övezet létrehozását szeretné elérni országa felett. Zelenszkij első ízben március 6-án fordult kétségbeesett felhívással az amerikai törvényhozáshoz: akkor azt kérte, hogy az Egyesült Államok szállítson „több harci repülőgépet” az ukrán hadseregének.
Lavrov: van remény a kompromisszumra
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter legutóbbi nyilatkozata szerint nem könnyűek a tárgyalások Oroszország és Ukrajna között, de van remény a kompromisszumra. Kijelentette: Oroszország a jövőben is kész lesz a kapcsolattartásra az ukrán féllel, de látnia kell, hogy ez milyen „hozzáadott értéket” képvisel. Mint megállapította, Dmitro Kuleba nem terjesztett elő új elképzeléseket kettőjük múlt csütörtöki, antalyai tárgyalásán. Lavrov ugyanakkor sürgette, hogy az orosz és ukrán tárgyaló félnek adják meg a lehetőséget arra, hogy nyugodt légkörben, a „hisztéria fokozása” nélkül dolgozzanak.
Az orosz külügyminiszter szerint „vannak olyan megfogalmazások, amelyekben a felek közel állnak a megegyezéshez”, és kifejezte abbéli reményét, hogy sikerül megállapodni Ukrajna semleges státusáról. Lavrov azt mondta, Moszkva álláspontja egyértelmű azt illetően, milyen fegyverek lehetnek Ukrajna területén. Hozzátette, ezt a kérdést az ukrán NATO-tagságtól függetlenül kell kezelni, mert az Egyesült Államok vagy mások kétoldalú alapon akkor is szállíthatnak csapásmérő eszközöket Kijevnek, ha az ország nem lép be a katonai tömbbe.
Lavrov szerint azért nem lehetett békés úton megoldani az ukrajnai helyzetet, mert erre a Nyugat nem volt hajlandó. Ugyanakkor azt is megállapította, a NATO reagálása Volodimir Zelenszkij beavatkozási felhívásaira „lehűtötte” az ukrán elnök „felhevültségét”.
Kifejezte reményét, Olaf Scholz német kancellár eljut majd ahhoz a felismeréshez, hogy saját érdekeit kell megvédenie, nem pedig tengerentúli partnerére támaszkodnia, aki mindet eldönt helyette, mint például az Északi Áramlat-2 gázvezeték felfüggesztésének kérdésében. Egyértelműnek mondta, hogy a németországi jelentős amerikai jelenlét „befolyásolja a döntéshozatal függetlenségét.”
Osztrák vagy svéd típusú Ukrajnát?
Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, az ukrán féllel tárgyaló küldöttség vezetője azt nyilatkozta: „Nekünk békés, szabad és független Ukrajnára van szükségünk, amely semleges – nem tagja katonai tömböknek, nem tagja a NATO-nak – egy olyan ország, amely a barátunk, amellyel közösen építjük a kapcsolatainkat és a jövőnket, s amely nem hídfőállása az országunk elleni katonai és gazdasági támadásnak” – mondta a főtárgyaló. Megyinszkij szerint Moszkva célja „nemzedékekre szóló megállapodás” megkötése, amelynek alapját a mostani tárgyalások fektetik le.
Az orosz főtárgyaló azt mondta, az Ukrajna 1991-es szuverenitási nyilatkozatából eredő, jelenleg is hatályos semlegességének megőrzése mellett a két ország védelmi minisztériuma között egyeztetések folynak az ukrán hadsereg méretéről. Megyinszkij szerint Ukrajna osztrák vagy svéd típusú demilitarizált államot akar, amelyben önálló hadserege és flottája lenne.
Az orosz fél számára kulcsfontosságú a 2014-ben Ukrajnától elcsatolt Krím félsziget és a Moszkva által függetlennek elismert Donyec-medence státusa, valamint az orosz ajkú lakosság jogainak biztosítása és a „nácitlanítás.”
