Biden: Putyin egy mészáros!
Európa stabilitása fontos Washington számára, az Egyesült Államok az egységes és biztonságos Európára támaszkodva vállalhatja fel globális szerepét - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök szombaton Varsóban, a lengyel és az amerikai tárgyalóküldöttség megbeszélésének elején. Az elnök később "mészárosnak" nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt.
Kétnapos lengyelországi látogatásának zárónapján Biden először Andrzej Duda elnökkel folytatott négyszemközti beszélgetést. Az ezt követő plenáris egyeztetések elején közölte: Dudával a többi között arról beszélt, hogy az Egyesült Államok "az egységes Európára és az európai biztonságra támaszkodva" képes vállalni a világ más részeiben betöltött szerepét.
A két világháború tapasztalata megmutatta, hogy Washingtonnak nemcsak Európával kapcsolatos, hanem globális érdekei szempontjából is "rendkívül fontos" Európa stabilitása - fűzte hozzá az amerikai elnök. Az ukrajnai háború kapcsán megerősítette: az Egyesült Államok kész megnyitni határait 100 ezer ukrajnai menekült számára.
Hangsúlyozta a NATO egységének szükségességét is. Biden szerint az orosz elnök arra számított, hogy megosztja az észak-atlanti szövetséget, hogy ennek keleti szárnyát "széttördeli és leválasztja a Nyugatról". "Ez viszont nem sikerült neki, mindnyájan együtt vagyunk" - húzta alá. Kétszer is nyomatékosította: az észak-atlanti szerződés ötödik, a kollektív védelemről szóló cikkelye "szent kötelességvállalást" jelent Washington számára. "Tessék elhinni, hogy számíthattok ránk" - fogalmazott.
Bident Antony Blinken külügyminiszter, Lloyd Austin védelmi miniszter, valamint Jake Sullivan nemzetbiztonsági főtanácsadó kísérte el a lengyelországi tárgyalásokon. A Dudával folytatott tárgyalásokat megelőzően, szombat délelőtt Biden, Blinken és Austin Varsóban Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel és Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszterrel is találkozott.
A hivatalos lengyel-amerikai tárgyalások után, szombat délután Biden a varsói Nemzeti Stadionban a menekültek számára létesített ügyintéző központba látogatott el Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő és Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester kíséretében. A stadionban megtartott rövid sajtóértekezleten az amerikai elnök hihetetlennek nevezte a menekültek lelki erejét. "Az ukrán gyermekek olyasmiket mondtak, hogy imádkozzak édesapjukért, bátyjukért, nagyapjukért" - osztotta meg Biden benyomásait az újságírókkal. A CNN szerint azt is mondta: az orosz elnök egy mészáros, aki nem maradhat hatalmon.
Egyre többen határolódnak el Bidentől
Egyre több nyugati vezető tisztviselő, közöttük Emmanuel Macron is elhatárolódott Joe Biden amerikai elnök Putyint minősítő szavaitól. A francia elnök azt nyilatkozta: ő nem használná azokat a szavakat, amelyeket Biden. Azóta Biden szavait a Fehér Ház és az amerikai külügyminiszter is igyekezett enyhébb színben feltüntetni. Antony Blinken megerősítette: az Egyesült Államok nem akar semmiféle rezsimváltást Oroszországban. Véleménye szerint Biden csupán arra célzott, hogy nem szabad hagyni Putyinnak, hogy háborút viseljen Ukrajna ellen.
Macron úgy fogalmazott: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a jelenlegi feszült helyzet ne eszkalálódjon tovább. Arról is beszélt, hogy saját szerepét elsősorban a fegyverszünet elérésében látja, ezt követné az orosz csapatok kivonása Ukrajnából diplomáciai eszközök útján. “Ha el akarjuk ezt érni, akkor sem szavakban, sem tettekben nem szabad jobban elmérgesítenünk a helyzetet”, tette hozzá.
Macron álláspontját osztja a brit kabinet egészségügyi minisztere is, Nadhim Zahawi szerint az orosz emberek döntése, hogy ki vezeti őket. Ugyanakkor hozzátette, hogy szerinte az oroszoknak már elege van abból az illegális invázióból, ami Ukrajnában zajlik, a saját életük és gazdaságuk összeomlásából.
Mariupolt letörölni a Föld színéről?
Vasárnapra virradóra újabb súlyos harcok folytak Mariupolban, amelynek polgármestere szerint az orosz hadsereg "nem kapott megbízást senki megóvására, feladatuk egyszerűen abban áll, hogy a várost lakosaival együtt letöröljék a Föld színéről."
A hetek óta ostrom alatt álló városban totális káosz uralkodik. A dél-ukrajnai kikötővárosban az emberek arról számolnak be, hogy saját maguk temetik elhunyt rokonaikat, szomszédaikat, sebtében megásott sírokba. A holttestek gyakran napokig az utcákon hevernek, mire - a körülményekhez képest - sikerül nekik megadni a végtisztességet.
"Senki sem segített, épületek lángoltak, hiába üvöltöttünk segítségért, nem történt semmi. Az emberek a szemünk láttára haltak meg. Nincs víz, nics mit enni. Semmi nincs már" - mondta egy helybéli.
Egyelőre meg nem erősített információk szerint mintegy háromszázan vesztették életüket a Mariupol drámaszínházát ért légicsapásban - közölte pénteken a város vezetése. A városi tanács ezt olyan emberek beszámolójára hivatkozva hozta nyilvánosságra, akik bent voltak az épületben a bombázáskor, de sikerült kimenekülniük. A kikötőváros központjában fekvő színházat március 16-án érte a támadás. Az épület akkor óvóhelyként szolgált - ukrán források szerint -mintegy ezer helyi lakosnak.
Petro Andrjuscsenko, a mariupoli polgármester tanácsadója március 14-én azt közölte, hogy a várost ért orosz támadások már addig csaknem húszezer áldozatot követeltek - emlékeztetett a hírportál.
A városi tanács arról is beszámolt, hogy az orosz erők által több mint három hete ostromlott Mariupolban a megszállók irodát nyitottak a Vlagyimir Putyin orosz elnök mögött álló Egységes Oroszország pártnak. A pártirodát a városból kivezető egyik út mentén lévő Metro bevásárlóközpontban létesítették. A városban maradt mariupoliak elmondása szerint pártújságokat osztanak, Oroszországért kampányolnak, illetve a Donyeck megye szakadár ellenőrzés alatti területein 2014 óta működő Phoenix mobilszolgáltató kártyáit osztogatják. Az orosz megszállók humanitárius létesítménynek nevezik a pártirodát.
Közben a Mariupolt védő ukrán Azov ezred a Telegram üzenetküldő portálon arról adott hírt, hogy megsemmisítették péntekre virradó éjjel az orosz deszantcsapatok öt teherautóját és két harcjárművét, továbbá több mint húsz katonáját.
Az ukrán vezérkar helyzetjelentése szerint az orosz hadsereg nem érte el a nagyszabású háború fő céljait: Kijev blokád alá vételét, valamint azt, hogy elfoglalja Donyeck és Luhanszk megyéket egészen a közigazgatási határukig. Az ellenségnek részben sikerült szárazföldi folyosót létrehoznia az ideiglenesen megszállt Krími Autonóm Köztársaság és a Donyecki régió egy része között.
Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója arról számolt be, hogy egy újabb orosz tábornok vesztette életét az ukrajnai harcokban. Szavai szerint a dél-ukrajnai Herszon melletti Csornobajivka településen végeztek az ukrán katonák Jakov Rezancev altábornaggyal.
Petro Kuzik, a kijevi területvédelem vezetője ukrán televíziók egy időben sugárzott műsorában megerősítette, hogy az ukrán fegyveres erők felszabadították a fővárostól északnyugatra fekvő Lukjanyivka települést. Szavai szerint a falu az orosz erők egy fontos megerősített állása volt, több száz katonát, harckocsikat és más haditechnikai eszközöket csoportosítottak oda. Közölte, hogy mintegy negyven orosz katona vesztette életét a település visszavétele közben, a többi elmenekült, egy részük a környező erdőkben bujkál. Hozzátette, hogy az ukrán katonák megindultak a felkutatásukra és "likvidálásukra". Azt is mondta, hogy az ukrán erőknek most több harckocsijuk és más páncélozott járművük van, mint a háború kezdetén volt, mert az orosz csapatoktól zsákmányoltakat is saját hadrendjükbe állítják.
Az ukrán vezérkar legfrissebb, pénteki összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen csaknem 16 400 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 122 orosz repülőgépet, 126 helikoptert, hat hadihajót, 592 harckocsit, 1653 páncélozott harcjárművet, több mint háromszáz tüzérségi és 51 légvédelmi rendszert, valamint 98 rakéta-sorozatvetőt.
ENSZ – Lassult a menekültáradat
Az ENSZ vasárnapi összesítése szerint több mint tízmillióan - azaz több mint a lakosság egynegyede - kényszerült otthona elhagyására, ezek az emberek vagy külföldön, vagy az ország más részeiben kerestek menedéket. Ukrajából több mint 3,8 millióan menekültek el az orosz lerohanás kezdete óta, a belső menekültek száma megközelíti a 6,5 milliót. A menekültáradat március 22. óta egyértelműen lassult.
Március 22. óta a harcok és az egyre romló életkörülmények elől menekülők száma napi százezer, az utóbbi napokban pedig ötvenezer alá csökkent. Európában a második világháború óta nem volt ilyen mértékű menekülthullám, állítják.
Az Ukrajnát elhagyók 90 százaléka nő és gyermek. Az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF szerint a menekültek között több mint másfél millió gyermek van.
A háború előtt Ukrajnában több mint 37 millió ember élt a Kijev ellenőrzése alatt lévő területeken - azaz az Oroszország által 2014-ben bekebelezett Krím félszigetet és a kelet-ukrajnai szakadár területeket nem számítva.
Lengyelország fogadta be az összes menekült több mint felét - az UNHCR adatai szerint 2 267 103-at. A válság előtt már mintegy 1,5 millió ukrán tartózkodott Lengyelországban, akik munkát vállalni utaztak az európai uniós tagállamba.
Romániába az UNHCR adatai szerint 586 942-en menekültek március 26-ig. Számos menekült tovább kíván utazni az országból.
A 2,6 millió lakosú Moldovába, Európa egyik legszegényebb országába 381 395 menekült érkezett, egy részük továbbutazik Romániába vagy Magyarországra.
A UNHCR adatai szerint Magyarország, amelynek öt határállomása van Ukrajnával, 349 107 ukránt fogadott március 26-ig. Szlovákiába 272 012 menekült érkezett.
A legutolsó rendelkezésre álló - március 22-i - adat szerint 271 254 ukrán menekült Oroszországba. A UNHCR szerint február 21. és 23. között 110 ezer ember utazott a donyecki és luhanszki szakadár területekre. Fehéroroszország március 24-i adatok szerint 6341 embert fogadott.
