„Ezek az országok stabilak, demokratikusak, régóta együttműködnek a NATO-val” – mondta Fico. „Ukrajna esetében viszont a legkorruptabb országról van szó, egy olyan államról, amelyet teljes mértékben az Egyesült Államok irányít. Egy olyan országról, amelyet a béke ellenségei és a háborút pártolók csatatérnek választottak hatalmi érdekeik érvényesítésére” – vélekedett.
Románia mellett Szlovákia is aláírta azt a közös nyilatkozatot, amelyben kilenc közép-európai ország fejezte ki támogatását Ukrajna „jövőbeni NATO-csatlakozását” illetően. (A közleményből pontosan nem derül ki, hogy a támogatás Kijevnek a gyorsított tagfelvételre vonatkozó kérésére vonatkozik-e.)
Oleh Zsdanov ukrán katonai szakértő szerint három európai NATO-tagország is határozottan ellenezheti Ukrajna gyorsított felvételét a katonai szövetségbe – adta hírül az UNIAN hírügynökség, amelyet a karpathir.com portál idéz. Az elemző szerint Magyarország mellett Németország és Görögország is akadályokat gördíthet Ukrajna NATO-csatlakozása elé, ami megoszthatja a szövetséget.
“Azt sem tatom kizártnak, hogy Ukrajna csatlakozási kérelme lényegében megosztja a NATO-t. Ez pedig mintegy kiindulópontja lehet az észak-atlanti katonai szövetség közeljövőbeli széthullásának, mert nincs kétségem afelől, hogy bizonyos országok, úgy, mint Magyarország, Görögország és Németország határozottan ellenezheti Ukrajna felvételét a NATO-ba” - fogalmazott Zsdanov.
Ukrajna pénteken kérte gyorsított eljárású felvételét a szövetségbe. Jens Stoltenberg főtitkár kijelentette: az európai demokráciáknak joguk van a NATO-tagságra pályázni, és a szervezet tiszteletben tartja ezt a jogot. Elmondta: a NATO arra összpontosít, hogy katonai támogatást nyújtson Ukrajnának, és a tagság továbbra is nyitva áll az ország előtt, ugyanakkor ennek eldöntéséhez egyhangúságra van szükség a szövetség tagállamai között.
Kreml: Ukrajna NATO-tagságra való törekvése volt a háború kiváltó oka
Ukrajna NATO-tagságra való törekvése volt az ellene indított orosz "különleges hadművelet" egyik kiváltó oka - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak. Peszkov ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy Ukrajna kérvényezte gyorsított felvételét a NATO-ba.
"Nagy figyelemmel követjük ezt a döntést. Emlékszünk rá, hogy éppen Ukrajna NATO-orientáltsága és leendő NATO-tagságának megerősítése lett a különleges hadművelet egyik oka" - mondta.
A szóvivő rámutatott, hogy a NATO-tagállamok eltérő módon reagáltak az ukrán lépésre; egyes országok támogatják a gyorsított csatlakozás lehetőségét, mások nem.
A négy ukrajnai régió elcsatolásával kapcsolatban elmondta: a szakadár Donyecki és Luhanszki Népköztársaság - ezek a területek Oroszországban is megtartják elnevezésüket - a 2014-es határaik között válnak orosz jogalannyá. Herszon és Zaporizzsja megye határaival kapcsolatban a szóvivő "konzultációt" ígért a területek lakosságával. Hozzátette, hogy a tervek között jelenleg nem szerepel egy újabb, a határokról szóló népszavazás.
Peszkov kitért Ramzan Kadirov csecsen vezetőnek arra a kijelentésére, amelyben hadiállapot bevezetését sürgette a határ menti orosz régiókban, valamint taktikai atomfegyverek bevetését Ukrajna ellen. Emlékeztetett arra, hogy az atomfegyverek bevetésének alapelveit az orosz nukleáris doktrína tartalmazza, "amelytől eltérő megfontolások nem lehetnek".
Vlagyimir Putyinnak az Északi Áramlat vezetékein történt robbantásokkal kapcsolatos nyilatkozatára kitérve - melyben az orosz elnök diverzióval vádolta az "angolszászokat", valamint azzal, hogy "gyakorlatilag hozzáláttak az összeurópai energetikai infrastruktúra megsemmisítéséhez" - Peszkov rámutatott: a csövek megrongálódása nyomán az Egyesült Államok előtt lehetőség nyílt arra, hogy több cseppfolyósított földgázt adjon el. Hozzátette, hogy vannak olyan országok, amelyek rendelkeznek katonai-technológiai képességekkel egy ilyen művelet végrehajtásához.
