Tevékenységükről számoltak be a Kolozs megyei RMDSZ-es tisztségviselők
Tanácsosi tevékenységéről számolt be az RMDSZ néhány kolozsvári és Kolozs megyei önkormányzati képviselője a Kolozsvár Társaság által csütörtök este az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) székházában megtartott rendezvényen, amelyet Szabó Zsolt, a társaság elnöke moderált.
„Alpolgármesterként próbálom megoldani a közösség problémáit. A 27 fős városi tanácsban a liberális és az RMDSZ-es tanácsosok többséget tudnak alkotni. Akár a mérleg nyelve lehetnénk, ha mások lennének a körülmények. Amikor az RMDSZ kormányon van, akkor több, ellenkező esetben pedig kevesebb a mozgásterünk. A kolozsvári tanács mostani, hét pártból álló összetétele különös helyzetet teremtett. Örülnénk az ellenzék által megfogalmazott építő kritikának, ötleteknek, de nem ez a tapasztalat. Az ellenzéki tanácsosok meg nem valósítható ötletekkel jönnek. Új tanácsosokról van szó, akik talán azt sem tudják, mi a polgármesteri hivatal és mi a megyei tanács hatásköre. Még emlékszem a funári időkre, de a mostani magyarellenes megnyilvánulások nyomasztóbbnak tűnnek az akkoriaknál” – mondta Oláh Emese RMDSZ-es alpolgármester.
Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke elmondta: céljuk az, hogy az RMDSZ megkerülhetetlen legyen, és a magyar közösséget megfelelően képviseljék. Úgy vélte, Kolozs megye legnagyobb értéke Kolozsvár metropolisz jellege, erőssége az egyetemek, amelyek jól felkészült szakembereket adnak.
„Mi azt akarjuk, hogy a jól felkészült fiatalok ne menjenek el külföldre. Jövőképet próbálunk mutatni a fiataloknak, hogy meggyőzzük őket az itthon maradásról. Az út-, a víz- és a gázhálózat az alap, de nem elég. A családoknak perspektívájuk kell legyen, hova viszik a gyermeket az óvodába, az iskolába” – mondta Vákár István, a Kolozs megyei tanács RMDSZ-es alelnöke.
Ugyanakkor felelevenítette azt a sok lépcsős és akadályokkal teli folyamatot, amelynek eredményeképpen a megyei tanács által a kolozsvári önkormányzatnak átutalt pénzből sikerült a kolozsvári műemléképületekre kihelyezni az ötnyelvű – köztük magyar nyelvű – táblákat is. Vákár István pozitívumként értékelte azt, hogy a megye magyar rendezvényeket támogat, a művészeti múzeumban gyakoriak a magyar rendezvények, és március 15-én a Kolozsvár belvárosa piros-fehér-zöld színben pompázik.
„Érezzük, hogy Kolozsvár élhető város. A mérleg nyelve akarunk maradni, s megpróbáljuk a személyes kapcsolataink által is elfogadtatni magunkat és kéréseinket. Mindenhol ott kell legyünk” – összegzett Vákár István.
Lőrinczi Zoltán az RMDSZ megyei tanácsosa elmondta: negyedik tanácsosi mandátumát kezdte el 2024-ben. Mivel 2006-tól a megyei vidékfejlesztési ügynökséget vezette Kolozsváron, az uniós mezőgazdasági pályázatokkal foglalkozott, s 2006-2012 között bejárta a megyét.
„Tehát van összehasonlítási alapom, hogyan állt a megye 2006-ban, és mi van most. Akkor több vidéki településen nem volt vezetékes víz-, szennyvíz- és úthálózat. A különböző uniós és kormánytámogatásokból ezeket sorra megoldotta a megyei tanács. Az évek alatt egyre több pénze lett a megyei tanácsnak fejlesztésre, és közösségeinket is tudtuk támogatni” – közölte Lőrinczi Zoltán, hozzátéve, hogy meglehetősen összetett a megyei tanács tevékenysége.
Rés Éva RMDSZ-es megyei tanácsos értékelésében kitért a szászfenesi rendezvényekre, amelyek segítik az ottani magyar közösséget a megmaradásban, az identitás megőrzésében. Azzola Katalin, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke, városi tanácsos elmondta: az RMDSZ-es tanácsosok csapatban dolgoznak, a sikereket és a kihívásokat is együtt élik meg. Dr. Bódizs György RMDSZ-es városi tanácsos közölte: első mandátumának első éve alatt sikerült beilleszkednie az RMDSZ-es tanácsosok csapatába.
