Amennyiben a kormány nem hoz újabb, az alapélelmiszerek árának alakulását korlátozó intézkedést, az alábbi termékek drágulhatnak: a fehér kenyér (300–500 g), az egyliteres, 1,5%-os zsírtartalmú tehéntej, a tehéntejből készült, ömlesztve árult telemea, a 3,5% zsírtartalmú natúr joghurt, a fehér liszt, a kukoricaliszt, a tyúktojás, a napraforgóolaj, a friss csirkehús, a friss sertéshús, a zöldségek (paradicsom, hagyma, uborka, szárazbab, sárgarépa, paprika, fokhagyma), a gyümölcsök (piros alma és Golden alma, szilva, körte, csemegeszőlő), a friss fehér burgonya, a cukor, a 12%-os zsírtartalmú tejföl, a vaj és a szilvaíz, írja a Gândul.
A fentiek azok a termékek, amelyekre vonatkozóan az ellátási láncban alkalmazható árrést korlátozták, hogy az árak ne szabaduljanak el. Az eredetileg átmenetinek szánt intézkedést többször meghosszabbították, mivel az infláció nem csökkent kellő mértékben. Így végül közel három éven át érvényben maradt, egészen idén március 31-ig.
Az intézkedés hatásai egyébként már a bevezetését követő első hónapokban érződtek: egyes termékek ára állandó maradt, esetenként enyhén csökkent is. Összességében lassult az áremelkedés üteme, ami az infláció mérséklődésében is megmutatkozott. Az élet nem lett olcsóbb, de legalább nem drágult olyan gyors ütemben.
Mindazonáltal, az intézkedés nem volt tökéletes: a kereskedők más termékek árának emelésével kompenzálták a kieső nyereséget. Most, az árplafon megszűnésével a piac visszatér a korábbi működéshez: a kereskedők ismét szabadon határozhatják meg az árréseket – ami szinte elkerülhetetlenül áremelkedésekhez vezet.
