Magyarország ezúttal sem volt hivatalos
A második tanácskozásra Norvégia, Kanada, Litvánia, Észtország, Lettország, Csehország, Finnország, Görögország, Svédország és Belgium és Románia kapott meghívást – erősítette meg két diplomáciai forrás a Reuters brit hírügynökségnek. Néhány ország videokonferencia keretében csatlakozott a megbeszéléshez.
Romániát Ilie Bolojan ügyvivő államfő képviselte a tanácskozáson. A híradó.hu portál rámutat, hogy Magyarországot erre a második csúcsértekezletre sem hívták meg.
Szerdán délben az államelnöki hivatal közleményét idéző Agerpres hírügynökség arról számolt be, hogy Ilie Bolojan ügyvivő államfő reggel elutazott Párizsba, hogy részt vegyen az Elysée-palotában tartandó tanácskozáson. A tájékoztatás szerint az ügyvivő államfő egy menetrend szerinti repülőjárattal utazott a francia fővárosba, ahova európai ügyekben illetékes tanácsadója, Luminița Odobescu is elkísérte.
A francia elnöki hivatal közölte, Emmanuel Macron elnök szerdán fogadja Ilie Bolojant a többi vezetővel való találkozója előtt. A Digi 24 hírportál tájékoztatása szerint az ügyvivő államfő a bukaresti Henri Coandă repülőtérről indult: a Tarom járat repülőgépe szerda reggel 08:40-kor szállt fel, és helyi idő szerint 09:28-kor landolt Párizsban.
Amint arról beszámoltunk, Emmanuel Macron francia államfő kezdeményezésére hétfőn, február 17-én Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság, Lengyelország, Spanyolország, Hollandia és Dánia, valamint az Európai Unió és a NATO vezetői tanácskoztak Párizsban az ukrajnai helyzetről. Uniós tisztségviselők szerint több ország is elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy csak bizonyos államok vezetői kaptak meghívást az eseményre.
A hétfői találkozó célja az volt, hogy felmérjék, milyen formát ölthetnek Ukrajna lehetséges biztonsági garanciái, hogyan gyorsíthatja fel Európa a védelmi kiadásainak növelését, valamint miként léphetne gyorsabban, miközben az amerikai kormányzat fokozza a diplomáciai erőfeszítéseket az Ukrajna és Oroszország közötti három éve tartó háború lezárására. A február 17-i csúcstalálkozón az európai vezetők kifejezték hajlandóságukat arra, hogy biztonsági garanciákat nyújtsanak Ukrajnának. Keir Starmer brit miniszterelnök ugyanakkor figyelmeztetett: ehhez feltétlenül szükséges lesz az Egyesült Államok háttértámogatása.
Románia érdekelt az Ukrajnának nyújtott euroatlanti támogatásban
A román külügyminisztérium közleményében leszögezte, a hétfői megbeszélésen az úgynevezett Weimar plusz csoport országai vettek részt, és Romániát az Európa Unió (EU) Tanácsának soros elnökségét ellátó Lengyelország képviselte. Azt is hangsúlyozták, hogy újabb egyeztetésre kerül sor a háborús helyzet kapcsán, amelyre Romániát is meghívták.
Ukrajna európai szomszédai közül Romániának van a leghosszabb szárazföldi határa a háborúban álló országgal, másrészt a kezdetektől fogva következetesen többdimenziós – humanitárius, gazdasági és katonai támogatást nyújtott a szomszédos országának – mutatott rá közleményében a külügy. Mint kiemelik, Románia közvetlenül érdekelt abban, hogy az Orosz Föderáció brutális és törvénytelen agressziós háborújára válaszul továbbra is kollektív európai, illetve euroatlanti támogatást nyújtson Ukrajnának – ezt az Emmanuel Macron államfőnek, és a hétfői találkozó résztvevőinek eljuttatott diplomáciai demarsok útján világossá tette.
Ugyanakkor hangsúlyozták, Románia az EU soros elnökségét betöltő Lengyelország révén képviseltette magát a találkozón. „Romániát tájékoztatták a megbeszélés tartalmáról. További találkozók következnek, amelyeken Románia is részt vesz” – derül ki.
Franciaország harcoló csapatokat nem küld Ukrajnába
Emmanuel Macron államfő a Le Parisien című napilap honlapján kedd este megjelent interjújában kijelentette: Franciaország nem készül harcoló szárazföldi csapatokat küldeni Ukrajnába. A Kijevnek nyújtandó biztonsági garanciák megoldásai között szerepelne ugyanakkor – a Moszkvával kötendő esetleges békemegállapodás részeként – szakértők vagy akár csapatok küldése korlátozott számban, minden konfliktusövezeten kívülre, hogy támogassák az ukránokat, és szolidaritást tanúsítsanak.
Megemlítette annak lehetőségét is, hogy a tárgyalások keretében döntsenek arról, az ENSZ mandátuma alatt békefenntartó műveletre kerüljön sor, amely végig a frontvonal mentén lenne. Emlékeztetett arra, hogy egy másik lehetőség lehetne Ukrajna NATO-tagsága, amelyről viszont Oroszország hallani sem akar, és amit Donald Trump amerikai elnök már a tárgyalások előtt is kizárt – hangsúlyozta. A francia elnök szerint Donald Trump „hasznos párbeszédet indíthat újra” Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ugyanakkor megítélése szerint „Oroszország egzisztenciális fenyegetést jelent az európaiakra, tekintettel a különböző területeken folytatott tevékenységeire.” Példaként említette Oroszországnak a lengyel határon tett lépéseit, a kibertámadásait valamennyi európai országban, az információk vagy a választási folyamatok manipulálását, például Romániában, a nukleáris doktrínájával való egyértelmű fenyegetéseket.
Miközben az oroszok és az amerikaiak Rijádban megállapodtak abban, hogy tárgyalókat neveznek ki az ukrajnai háború ügyében, a francia elnök telefonbeszélgetést folytatott Donald Trumppal. Elmondása szerint emlékeztette az amerikai elnököt arra, „mindenkinek az az aggodalma, hogy egy egyszerű tűzszünet semmiképpen sem oldaná meg a konfliktust.” „A közelmúlt történelme számunkra bebizonyította, hogy amikor csak tűzszünet van, azt Oroszország nem tartja tiszteletben” – jelentette ki. Hozzátette, tartós békéről nem lehet tárgyalni Ukrajna nélkül.
Véleménye szerint az európai szövetségeseknek képesnek kell lenniük arra, hogy álláspontjukat képviseljék, és hogy „megoldásokkal szolgáljanak” arra, hogy milyen „biztonsági garanciákat” tudnak nyújtani az ukránok védelmére.
