Az elemző szerint hosszú távon marad a Nyugat vezető államának bénító belső feszültsége
A Kirk-üggyel kapcsolatban a szakértő úgy véli: Charlie Kirk amerikai konzervatív politikai aktivista 2025. szeptember 10-i meggyilkolása erőteljesebben jelzi az Amerikai Egyesült Államok belső politikai-társadalmi feszültségeit. Kiemelte, Kirk alapítója és igazgatója volt a TurningPoint USA (TPUSA) konzervatív szervezetnek, amely a családi, egyházi és hazafias értékek mentén hirdette meg az Egyesült Államok újjászületését, Trump támogatójaként pedig egyik főszereplője volt a republikánus MAGA mozgalomnak. Támadója transzgender és antifasiszta jelszavakat karcolt a használt lövedékekre az amerikai sajtó szerint. A gyilkosság helyszíne üzeneterejű, ugyanis az Utah állami egyetem a kevés keresztény szellemű főiskolák közé tartozik.
„Charlie Kirk amerikai konzervatív politikai aktivista meggyilkolása erőteljesebben jelzi az Amerikai Egyesült Államok belső politikai-társadalmi feszültségeit.”
„Számomra szomorú, hogy nem annyira a tényeket elemzik, nem az elkövető elmeállapotát firtatja az amerikai média, hanem ebben az esetben is elszabadult a manipulálás, a gyűlölet, és teret nyernek az összeesküvés elméletek. Összeesküvésről csak a bírósági ítélet, és a tények illetékesek általi elemzése után beszélhetünk. Tény, hogy Kirk üzenetei térítő hivatásának megfelelően provokatívak voltak, pl.: ne legyen lőfegyverbirtoklás csökkentés, a COVID-járvány összeesküvés volt, 2020-ban választási csalás zajlott, a nagyon gazdagok le akarják cserélni a Nyugat lakósságát. Ugyanakkor nézetem szerint az amerikai állapotok javításához szükség van Kirk családi, keresztény és hazafias értékeire, de persze nem csupán ezekre. Az amerikai ideológiai görcsök jelentkeztek az Európai Parlamentben is, ahol a lelkiismereti szabadság bajnokaként bemutatkozó vezetőség betiltotta a jobboldali EP-képviselők kérést, hogy egy perces néma felállással adózzanak Kirk emlékének” – fejtette ki Barabás T. János.
Ami az ukrán lányt illeti, a szakértő emlékeztetett: Irina Zarucka ukrán menekült halálos megkéselése 2025. augusztus 22-én történt az észak-karolinai Charlotte könnyűvasúton. A nemrég börtönből szabadult támadóját a vonatról való kiszállás után letartóztatták, és elsőfokú gyilkossággal vádolták. A gyilkosság nemzetközi visszhangot váltott ki Zarucka menekültstátusza miatt is, hiszen biztonságot keresve érkezett az Egyesült Államokba. A gyilkosságról készült felvétel pedig felháborodást váltott ki a közösségi médiában, ami politikai vitákhoz vezetett a tömegközlekedés biztonságáról, a viteldíjak érvényesítéséről, valamint a büntető igazságszolgáltatási és mentális egészségügyi rendszerek hiányosságairól. A tettes nem vett utazójegyet, s pár héttel azelőtti szabadlábra helyezése nem volt kellően indokolva elmegyógyász által.
„A szegény ukrán hölgy halála esetében is előkerült az Egyesült Államok mély ideológiai megosztottsága, a politikai táborok kompromisszum-képtelensége.”
„Értékelésemben nem annyira ez utóbbi hiányosságok miatt lett szenzáció a szegény ukrán hölgy halála, hanem ebben az esetben is előkerült az Egyesült Államok mély ideológiai megosztottsága, a politikai táborok kompromisszum-képtelensége. Konzervatív amerikai kommentátorok azzal vádolták a fősodor médiát, hogy nem számolt be ugyanolyan intenzitással a Charlotte-i gyilkosságról, amelyben egy fehér áldozat és egy fekete gyanúsított volt, mint a Jordan Neely-ügyben, ahol a helyzet fordított volt (fekete idős hajléktalant ölt meg egy fehér szélsőséges). Sean Duffy, az Egyesült Államok közlekedési minisztere nyilvánosan Charlotte város tisztviselőit hibáztatta a gyilkosságért, Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke „őrültnek” és „elmebetegnek” nevezte a támadót, és azt mondta, hogy „amikor szörnyű gyilkosságok történnek, szörnyű lépéseket kell tenni. És azok a tettek, amiket teszünk, semmit sem érnek”. Baloldali média kommentátorok szerint viszont az esetet a kormányzat túlpolitizálja, és hatalmi célokra használja fel” – mutatott rá az elemző.
„Érdekes, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia jól tudta kezelni az ilyen kihívásokat, mindegyik etnikum és vallás prosperált, jól együttműködtek akkori hazájuk javára.”
Barabás T. János a történtek kapcsán felhívta a figyelmet: érdekes, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia jól tudta kezelni az ilyen kihívásokat, mindegyik etnikum és vallás prosperált, jól együttműködtek akkori hazájuk javára. Úgy látja, „talán a prosperálás mikéntjének víziója hiányzik most Nyugaton, zavarosak azon közösségi értékek, amire egy fejlődés alapulhat, hiányzik a bizalom. Kevesen tudják, hogy a monarchia az összlakosság rendszerbe vetett bizalma miatt fejlődött, még a kiskeresetűek is vásároltak vasúti kötvényt, mert tudták, hogy a császár és király kamatostól visszafizeti nekik”.
„Ezzel szemben a nyugati kultúra vetélytársai, az indiai és kínai kultúrák nem istenítik az erőszakot a nyilvánosságban.”
Az elemző szerint a két ügy számos, rövidtávon nem megoldható problémát takar. „Így az amerikai erőszakkultusz – lássuk be – hozzátartozik kultúrájukhoz, a hollywoodi filmek újabban pozitív szereplőként ábrázolnak bűnözőket, a gyermekek gyilkolós videójátékokat játszanak, de hát a vadnyugatot is fegyverrel foglalták el annak idején és a fegyvertartás alapjog ma is. Másrészt a közteret szélsőséges nézetű csoportok uralják, elég, ha arra utalok, hogy a választási kampányokban fajelméletek bukkannak fel, ellentmondásos gender vagy álvallásos nézetek állnak a viták közepében. A politikai táborok, a közjót és az erkölcsöt építő intézmények nem képesek eszmecserére, közös megoldás keresésesre, tehát nézetem szerint hosszútávon marad a Nyugat vezető államának ez a bénító belső feszültsége. Ezzel szemben a nyugati kultúra vetélytársai, az indiai és kínai kultúrák nem istenítik az erőszakot a nyilvánosságban, szigorúak a bűnözéssel szemben, bár mindkét ázsiai államban magas szintű a bújtatott erőszak, így Indiában a családon belüli agresszió, Kínában pedig sokan a szabadságjogokat hiányolják. Tartok attól, hogy a világ szemében emiatt az ázsiai rendszerek hatékonyabbnak tűnhetnek. Úgy vélem, 1990-ben megszerzett szabadságunk van veszélyben. Az Amerikai Egyesült Államokban legalább kétféle „igazság” létezik a két üggyel kapcsolatban: a konzervatív tábor politikai indíttatású gyűlöletgyilkosságnak tartja, a baloldalon viszont már van olyan internetes portál, ahol közadakozásból pénzt gyűjtenek a merénylő számára, hogy majd letartóztatása után drága ügyvédeket fogadjon a konzervatív „bosszúhadjárat” ellen ” – összegzett Barabás T. János.
